Európai Parlament

Az EP frakciócsaládjai 2019.

Pártcsalád	Röv.	Brexit
		előtt	után
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)	EPP	182	187
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége	S&D	154	148
Renew Europe (liberálisok)	RE	108	97
Zöldek/Európai Szabad Szövetség		74	67
Identitás és Demokrácia	ID	73	76
Európai Konzervatívok és Reformerek	ECR	62
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal	GUE/NGL	41
Független		57
Összesen		751	705

Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A 14 alelnököt a ciklus felére választják, 2019-től az egyik alelnök Dobrev Klára.

A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.

2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.

2023.

Az EP megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. A javaslatot 472:19:33 arányban fogadták el. A fideszes EP-képviselők nem nyomtak gombot, bár ott voltak az ülésteremben.

A britek 54–56%-a hibának tartja a Brexitet, 28–32% ért vele egyet két közvélemény-kutatás szerint.

Az EP 4 tagú delegációja május közepén felmérte az EU-pénzek feltételeinek a helyzetét, és azt állapította meg, hogy a helyzet tovább romlott, a 17 feltétel nem elég a helyzet javítására. Azt javasolják az EP-nek, hogy ne szabadítsa fel a pénzeket, és másféle nyomásgyakorlással is próbálja meg kikényszeríteni a változtatásokat. Többek között javasolják, hogy Magyarország ne tölthesse be az Unió soros elnökségét 2024. második felében (az EP-választások után).

A vétó ellen

2023 júliusában, a nyári parlamenti szünet előtt az EP főbb politikai csoportjai (néppártiak, szocialisták és demokraták, a Renew, a zöldek és a baloldal) képviselői megállapodtak abban, hogy eltörlik a tagállami vétót az uniós jogalkotás során. Ez az uniós alapszerződés 48. cikke alapján egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi a tagállamokat tömörítő Tanács felé, amihez a tagállamok felének a támogatása kell.

A javaslat szavazási módosításokat javasol az EP-ben és a Tanácsban is.

1. az eddigi minősített többségű szavazásokat egyszerű többségűvé alakítanák. A minősített többséghez a tagállamok 55%-a, a lakosság 65%-a kell. Az egyszerű többséghez a tagállamok és a lakosság fele kell
2. a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kritikus döntéseket (például az uniós csapatok harmadik országokbeli bevetését) az uniós országok 85%-ának „szuper-minősített többségével” kell az eddigi egyhangú döntés helyett
3. az Európai Bizottság elnökét az EP választaná
4. az EP beleszólást szeretne kapni az EU költségvetésébe és jogszabály-kezdeményezési jogot is.

Az EP 2023. októberben fogadja el a csomag végleges változatát, majd a Tanácsban egyhangú szavazás kell.

2022.

A katari futball-világbajnokság kapcsán a belga rendőrség letartóztatta az EP 14 alelnökének egyikét és három asszisztenset.

Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért. A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.

Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek. November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%). A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban).

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.

2021.

A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.

Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.

2020.

December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.

• a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett.
• Szájer József lemondása
• a Deutsch Tamás kizárására tett néppárti indítvány. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban
  • megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel
  • egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon
  • tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.
• Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései
• Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott
• egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását
• egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló

2019.

2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.

Az első három frakciónak – a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak – 432/705 (a brexit előtt 444/751) szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megmaradt a többsége (175 ill. 169 mandátum; a KDNP-s képviselő maradt a Néppártban).

Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változtak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt: nekik nem volt brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyertek.

Magyar vonatkozások

Forrás: Facebook/Demokrata híradó

Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették. 2020-ban külső szemlélőként várhatta, hogyan döntenek a sorsáról. Végül hosszú huzavona után 2021. március 3-án a fidesz lépett ki a Néppártból, megelőzve a kizárását.

A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át. Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.

2022-ben aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság.

Frakciók

Magyar EP-képviselők

Párt	Szám	EU-család	Lista
KDNP	1	Néppárt	1
DK	4	S&D	5
MSZP	1
Momentum	2	RE	2
Jobbik	1	független	13
fidesz	12
Összesen	21		21

Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik.

Az Identitás és Demokráciának 73 képviselője van, ebből 28 olasz (Matteo Salvini), 22 francia (Marine Le Pen), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.

Az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 Lech Kaczyński pártjához, a Jog és Igazságosság-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot próbálta átalakítani ill. egyesíteni az Identitással, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából. A kísérlet teljes kudarcot vallott, Orbán csak súlyosbította a két szélsőjobb párt ellentétét a megegyezés elősegítése helyett. A fidesz-frakció pártcsoporton kívül maradt, amivel az érdekérvényesítő képességét is elveszítette.

Az ECR tagja Meloni pártja, az Olaszország Fivérei is 6 képviselővel, de ő – Orbán várakozásaival ellentétben – a Néppárt felé kacsintgat a ′24-es EP-választás után.

Robert Fico – Orbán legújabb szövetségese és reménysége – pártja, a Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (SMER-SD) a szocialista frakciócsaládhoz tartozik 3 képviselővel.

EP-választások

Forrás

• 2019. évi európai parlamenti választás választási eredmények – saját

Hírek:

• Németh Árpád: A Mezzo-művelet: régóta folyó titkosszolgálati akció buktatta le a Katargate korrupt szereplőit. hu.euronews.com (2023. feb. 6.)
• Felvették a DK-t az Európai Szocialisták Pártjába. nyugatifeny.hu (2022. okt. 14.) A PES-be, aminek az EP-frakciója az S&D.
• Sebes György: Orbán átrendezheti a politikai színpadot, de bővíteni nem tudja. Interjú Balázs Péterrel hirklikk.hu (2021. nov. 5.) A Néppártból való kilépés óta a fidesz nem talál szövetségeseket.
• Jabronka Richárd: Újabb fideszes EP-képviselő körül érik a botrány: Járóka Lívia egérfogóba kerülhet. ellenszel.hu (2021. jan. 7.) Elrendelték a nyomozást.
• Arató László – Gergely Márton: Már a botrányos házibuli előtt romokban volt a Fidesz-alapító Szájer József brüsszeli karrierje. hvg.hu (2020. dec. 2.) 2019-ben már nem is akart indulni a 2018-as Sargentini-jelentés és felesége, Handó Tünde botrányai miatt. Aztán 2019-ben Deutsch lett az EP-frakció vezetője.
• Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben! olkt.hu (2019. nov. 23.) Jogállamiság.
• A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben. nepszava.hu (2019. nov. 21.)
• Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként. www.europarl.europa.eu (Hozzáférés: 2020. jan. 26.)

Kapcsolódó szócikkek

• EP-választás 2019.
• Néppárt
• Sargentini-jelentés