Hadsereg

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.

A magyar hadsereg belföldön is korlátok nélkül bevethető akár a rendőrség helyett is.[1]

Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.

A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.[2]

2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.[3][4]

A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.

A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):

Honvédelmi költségvetés00-20.png

2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.[5]

Adatok

A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.[6] Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.

Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.

XXI. századi háborúk

A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.

Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.

A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.

A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.

A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.

Jegyzetek

Forrás

Más országok hadseregei

Fegyverek

Egyéb