Hadsereg
A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.
A magyar hadsereg belföldön is korlátok nélkül bevethető akár a rendőrség helyett is.[1]
Adatok
A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.[2] Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.
Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.
Háborús készülődés
| „ | Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük…Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük.[3][4] | ” |
| – Orbán Viktor, Sátoraljaújhely, 2020 június 6. | ||
2023 áprilisában egy Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen a hadügyminiszter a kormányban arról beszélt, hogy vége a békepolitikának, a háborús készülődés 0. fázisában vagyunk. Ez a társadalom és az ország felkészítése a háborúra, továbbá titkos és nyílt akciók mind diplomáciai, mind gazdasági, mind az információs befolyásolás terén.[5] Mindezek ellenére folytatódik a kormányzati békepropaganda.
Balkán
Magyarország 2024 elején 26 – még a rendszerváltás idejéből származó – páncélozott személyszállító járművet adott el Szerbiának.[6]
2024 márciusában Magyar Levente külügyminiszter-helyettes arról beszélt Boszniában, hogy Magyarország beavatkozik a bosznia-hercegovinai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne ott sor.[7][8] Korábban kiképzés címén 70 TEK-es ment Bosznia-Hercegovinába, amikor Dodik szerb vezetőt börtönbüntetésre ítélték, mert ki akart válni Boszniából. Eközben az EUFOR békefenntartó misszió keretében magyar egységek is tartózkodnak Boszniában. Bosznia ezek kivonását kezdeményezte, mivel nem pártatlanok.[9]
Csád
A misszió elindítására 2023. szeptember 19-én kelt levelében a csádi elnök kérte fel Magyarországot. A cél, hogy hozzájáruljanak a migráció megfékezéséhez, támogassák a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint biztonságos hátteret adjanak annak a komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomagnak, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz az országba. A misszió nem nemzetközi együttműködés keretében lenne, hanem bilaterális művelet, amit az Országgyűlés megszavazott.
200 magyar katona vett volna részt benne, köztük Orbán Gáspár, Orbán Viktor fia, aki az akció egyik tervezőjeként 50%-os veszteséggel számolt. Bár a műveletre a Honvédelmi Minisztérium 27 MFt-t különített el, végül nem lett belőle semmi, Orbán Gáspár pedig még a 2026-os választás előtt leszerelt a honvédségtől.
Az ügyben feljelentés érkezett a Legfőbb Ügyészséghez hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt. Az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el.[10]
Ukrajna
2022 februárjában, az oroszok ukrajnai agressziója előtt pár nappal katonai konvojok indultak a magyar–ukrán határra.[11] Könnyen lehet, hogy Kárpátalja megszállására készültek volna, ha az orosz agresszió sikeres.
2022. február 1-jén Orbán Moszkvában járt, ahol Putyinnal többek között biztonsági kérdésekről tárgyalt. A küldetést békemissziónak nevezte.[12] Bár Orbán itthon úgy nyilatkozott, hogy nincs háborús veszély, könnyen lehet, hogy a közelgő Ukrajna elleni háborúról, ezen belül Kárpátalja magyar megszállásáról is tárgyaltak.
2025 májusában Ukrajnában letartóztatták a magyar katonai titkosszolgálat két ügynökét, akik 2024 szeptemberétől kémkedtek a kárpátaljai régió katonai biztonságáról, és gyenge pontokat kerestek a régió földi és légvédelmében. Ezenkívül az ügynökök feladata volt, hogy megismerjék a helyi lakosok véleményét, különösen azt, hogyan reagálnának, ha magyar csapatok lépnének be a régióba[13] állítólag békefenntartó egységek tagjaiként, de a békefenntartásban csak a konfliktusban pártatlan országok vehetnek részt. A légirőről az adatgyűjtés csak az oroszok érdekét szolgálhatja, hiszen Magyarország nem akarja bombázni Kárpátalját.[14]
Hadseregfejlesztés
Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.
A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.[15]
2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.[16][17]
A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.
A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):
2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.[18]
XXI. századi háborúk
A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.
Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.
A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.
A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.
A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.
Jegyzetek
- ↑ Bárándy Péter (videó)
- ↑ Kósa András: Megtudtuk, miért beszélt az új vezérkari főnök „szittya gondolkodásmódról”. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 9.)
- ↑ Orbán Viktor ünnepi beszéde 2020. június 6. Sátoraljaújhely
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2025. máj. 12.
- ↑ Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz 2025. máj.9.
- ↑ 26 páncélozott harcjárművet vásárolt Szerbia Magyarországtól. hvg.hu (2024. jan. 25.)
- ↑ Facebook/Hadházy Ákos 2025. ápr. 27.
- ↑ Szijjártó Péter helyettese miatt Bosznia-Hercegovinában bekérették a magyar nagykövetet: Bosnyák politikai vezetők nyílt fenyegetésként értékelték Magyar Levente külügyi államtitkár kijelentéseit. nepszava.hu (2025. márc. 4.) Süti kell.
- ↑ Dezső András: Orbánék annyit kavartak Boszniában, hogy az ország vezetéséből azt szeretnék, ha a magyar katonák elmennének onnan. telex.hu (2025. márc. 6.)
- ↑ Takács Lili: Vizsgálódik az ügyészség a csádi misszió ügyében. 444.hu (2026. ápr. 21.)
- ↑ Szadai Levente: Tankokat és más katonai járműveket szállítanak az M3-as autópályán kelet felé. merce.hu (2022. feb. 24.)
- ↑ Czinkóczi Sándor: Orbán Viktor még mindig csodálkozik, milyen hosszú volt kedden Vlagyimir Putyin asztala. 444.hu (2022. feb. 4.)
- ↑ Ukrán Biztonsági Szolgálat: magyar kémeket fogtak el Ukrajnában. hang.hu (2025. máj. 9.)
- ↑ Windisch Judit: Rácz András szerint egyetlen logikus magyarázat van arra, miért gyűjtött a magyar hírszerzés információkat az ukrán légvédelemről. 444.hu (2025. máj. 12.)
- ↑ Kaufmann Balázs: Sokaknak továbbra is akaratuk ellenére kell katonának maradniuk a Magyar Honvédségben. 444.hu (2022. szept. 12.)
- ↑ Benics Márk: Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát. 444.hu (2023. ápr. 27.)
- ↑ Benics Márk: A Honvédelmi Minisztérium tagadja, hogy a magyar légteret használják az Ukrajnába tartó katonai gépek, pedig videó van róla, hogy de. 444.hu (2023. ápr. 27.)
- ↑ Székely Sarolta: Nemcsak a honvédelmi minisztérium kommunikált furcsán a magyar Lynx harcjárműről, tényleg gond lehetett a gyártással. 444.hu (2024. júl. 31.) Kétszer közölték az első Lynx átadását fél év különbséggel. A hadiiparban sincs fejlesztés, csak összeszerelés.
Forrás
- Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2025. máj. 22. Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi hadi üzletei
- Cseke Balázs: A honvédelmi miniszter arról beszél Magyar Péter hangfelvételén, hogy szakítanak az eddigi béketevékenységgel. telex.hu (2025. máj. 8.) Vagyis 2023. április óta hazugság volt a békepolitika.
- Dr. Ruszin-Szendi Romulusz Tragédia a Magyar Honvédség kiképző bázisán 2025. márc. 24.
- Spirk József: A honvédelmi miniszter bejelentette: elkészült az első magyar gyártású Lynx. 24.hu (2023. dec. 23.)
- Elvetélt haderőreform. 444.hu (2023. jan. 26.)
- Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Kárpátalja visszacsatolása Magyarországhoz. Süti kell..
- BARÁT JÓZSEF: Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum. 168ora.hu (2020. szept. 24.) Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.
- Magyarország megvásárolja Izrael radarrendszerét. nepszava.hu (2020. dec. 13.)
Más országok hadseregei
- Szurovecz Illés: Mostanra nem Kína, hanem Oroszország adja el a legtöbb fegyvert a szubszaharai térségben. 444.hu (2023. márc. 29.) Oroszország 26%, Kína 18%, Franciaország 8%, USA 5%.
Fegyverek
- Pál Tamás: Magyarország több százmillió euróért vesz kamikaze drónokat a Rheinmetalltól. telex.hu (2023. júl. 20.)
- Vitéz F. Ibolya: Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után. 24.hu (2023. ápr. 17.)
Egyéb
- Gyarmati István: Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára. g7.hu (2023. ápr. 12.) A XXI. századi hadviselés.