Identitáspolitika

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az identitáspolitika lényege egy érzelmi, gondolkozásbeli burok kialakítása, amiből az emberek nem tudnak kilépni. A burkon belüliek a jók, a többiek a gonoszok. A burokban élők fekete-fehérben látják a világot.

Az internet elterjedése óta az információért nem magunknak kell megküzdenünk, hanem készen kapjuk, az információtömeg miatt szűrve. A szűrés irányítja (manipulálja) a gondolkodást, és megakadályozza az információk terjedését a burkok között.

Nemcsak túl sok az információ, hanem bonyolult is: le kell egyszerűsíteni. A leegyszerűsítés sokszor nem magyarázat, hanem épp ellenkezőleg: a problémák megsokszorozása (ufók, háttérhatalom).

A burok létrehozásának egyik eszköze a képzelt múlt. Ennek kialakítására a fidesz intézeteket hozott létre,[1] mert a történelemmel foglalkozó tudományos intézetek (MTA, egyetemi tanszékek) nem voltak számára megfelelőek. A burok mondanivalója: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”,[2] „Romlásnak indult hajdan erős magyar,[3] de „A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”.[4] A dicső múltat bizonyítja az ázsiai eredetünk is.[5][6] A baszkok kivételével minden európai nép ázsiai eredetű. Vagyis a dicső múlt garancia a felemelkedésre.

Jegyzetek

  1. Pl. Magyarságkutató Intézet, Magyar Nyelvstratégiai Intézet, XXI. Század Intézet, Századvég Alapítvány
  2. Vörösmarty Mihály: Zalán futása
  3. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
  4. Petőfi Sándor: Nemzeti dal
  5. Nem pötty, és nem piros, de létezik. 168.hu (2012. nov. 19.) Matolcsy György szerint az újszülöttek fenekén levő piros pöttyök japán rokonságunkat bizonyítja.
  6. Orbán a dél-koreai rokonságot fejtegette a gyáravatón. hvg.hu (2017. máj. 29.)

Forrás