Nyájimmunitás
| Oxford / AstraZeneca | 1,78 € |
| Johnson & Johnson | 8,50 $ |
| Sanofi / GSK | 7,56 € |
| Pfizer / BioNTech | 12 € |
| CureVac | 10 € |
| Moderna | 18 $ |
| Kínai | 10 € |
| Szputnyik V | 10 $ |
Ez a cikk az oltással kapcsolatos gazdasági és lelki kérdésekkel foglalkozik.
A nyájimmunitáshoz az Egészségügyi Világszervezet szerint 65–70%-os, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC 67-os beoltottság kell.[4] Falus András szerint minimum 70%-ot, nálunk 6 millió embert kellene beoltani, a 2 éven aluliakat nem belevéve. Izraelben 80 százalékos átoltottságnál számítanak a nyájimmunitás kialakulására.[5]
A kormány az orosz és kínai vakcinát erőlteti, pedig a kínai vakcina a Pfizer készítmény áránál (2x15$) ötször, a Moderna vakcina áránál (2x20$) három és félszer drágábbnak (150$) ígérkezik.[6] A hivatkozási alap az, hogy „Brüsszel” nem szállít elég vakcinát. Eközben az oroszok is csak a megrendelt mennyiség harmadát tudják szállítani.[7] Az Európai Bizottság szerint Orbán tisztában volt a kapacitás-korlátokkal, és már tavaly is arról beszélt, hogy márciusban lehet elkezdeni a tömeges oltást. Orbán azt akarja megmutatni, hogy jobban csinálja, mint „Brüsszel”.
2021. január közepén a kínai vakcinát az emberek 4, az oroszt az emberek 7%-a lenne hajlandó beadatni magának.
2020. augusztusban a lakosság 50–60%-a akarta beoltatni magát. Ez 2021. januárra a KSH adatai szerint 15+30%.
A kormány szemmel láthatóan nem akar konszenzust az oltással kapcsolatban, pedig valamennyi ellenzéki párt támogatja a minél szélesebb körű oltást. Ebből nemzeti ügy lehetne, és a vírus elleni összefogás. Épp ellenkezőleg van, pedig a ′22-es választáson fontos kampánytéma lesz. De akkor legalább az ellenzéki összefogás csinálhatna nemzeti ügyet belőle, de Cseh Katalin szerint az is reménytelen – mondta ezt a DK-s Komáromi Zoltánnal beszélgetve és egyetértve.
Mintha a kormánynak nem is az lenne a célja, hogy véget vessen a járványnak. Krekó Péter inkább azt feltételezi, hogy a kormány túlságosan elkötelezte magát az orosz és újabban a kínai vakcina mellett. Ugyanakkor Grúzia példájából is látható, hogy egyetlen ország igen nehéz helyzetben van, amikor vakcinát próbál szerezni. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormánykommunikációba vetett bizalomnak nagy szerepe van az oltási hajlandóságban.
A kormány azzal indokolja az orosz és kínai vakcina szükségességét, hogy nem kapunk elég vakcinát „Brüsszelből”. Ezzel szemben Sarkadi Balázs kutatóorvos 2021. január 11-én még arról beszél, hogy van elég oltás, a beadás tempója a probléma.[Partizán 1] Probléma viszont, hogy a Pfizert csak nagy oltóközpontokban lehet felhasználni a tárolási követelmények miatt. Izraelben és az USA-ban így csinálják. Komáromi Zoltán ezzel ellentétesen nyilatkozott. Az oltást egy hétig lehet −2 °C-on tárolni, 6 óráig szobahőmérsékleten. Ez pl. hétfői kiszállítással körzeti orvosi rendelőben is megoldható.[Partizán 2]
Az orosz vakcináról azt hallottuk, hogy jön, és akár gyárthatjuk is. Fel is épült egy vakcinaelőállításra tervezett üzem. Gulyás Gergely szilveszterkor kijelentette, hogy mégsem lesz tömeges oltás orosz vakcinával. Nyilván belátták, hogy az oroszok még kevesebbet tudnak gyártani, ráadásul jóval nagyobb országok állnak előttünk, pl. Brazília és India. Na meg elkezdtek a kínai iránt érdeklődni. Egy hét múlva a miniszterelnök megint orosz és kínai vakcináról beszélt.
A kormány úgy próbál kijönni a saját kommunikációs csapdájából, hogy a Pfizer-vakcinát magyarnak próbálja beállítani, amiben van is egy pici igazság. Krekó Péter szerint azzal is lehetne növelni a bizalmat, ha a közvélemény által hitelesnek tekintett színészek, zenészek, sportolók nyilvánosan adatnák be.[Partizán 3] Az interjú óta a sportolókat kizárták a közbizalomból azzal, hogy őket előbb oltják, mint a köznépet. Az sem használ a közbizalomnak, hogy a regisztráció szükségességéről egymásnak ellentmondó kormányzati információkat hallani.
A kormány egészen addig elutasította a körzeti orvosok bevonását, amíg ki nem derült, milyen sokan nem akarják beoltatni magukat. Most úgy nyilatkoznak, hogy a körzeti orvos választja ki, ki milyen oltást kap, holott az orvosok azt kötelező listán kapják a hatóságoktól. Viszont rájuk lehet verni, ha nem oltanak be elég nyugdíjast az orosz vakcinával.
Öt fővárosi kerület azt kérte, hogy náluk csak az EMA által bevizsgálat vakcinával oltsanak.[8]
Az ATV-ben egy háziorvos elmondta, hogy 168 embert hívott fel, hogy kínai vakcinát adna nekik, 55-en vállalták, de utóbb közülük is meggondolták magukat.[9]
Jegyzetek
- ↑ Megfizet az EU a koronavírus elleni vakcinákért. nepszava.hu (2020. dec. 19.)
- ↑ A cikk megjelenésekor 1 € = 357,57 Ft, 1 $ = 291,89
- ↑ Barna Zsuzsa: Itt vannak a kínai és orosz vakcina szerződései. nyugatifeny.hu (2021. márc. 11.)
- ↑ A beoltottak arányát tekintve Izrael vezet, Magyarország az európai középmezőny élén. qubit.hu (2021. jan. 13.)
- ↑ Németh Árpád: Mi a nyájimmunitás, elérhető-e vonakodó oltási kedvvel, azaz mikor szakad vége a járványnak? hu.euronews.com (2021. márc. 26.)
- ↑ Hadházy Ákos Facebook-oldala. www.facebook.com (2021. jan. 16.)
- ↑ Miközben Orbánék Brüsszelt ekézik, az oroszok is csak a beígért vakcina egyharmadát szállítják le februárban. nyugatifeny.hu (2021. feb. 13.)
- ↑ DK-s polgármesterek: nálunk csak EMA által jóváhagyott vakcinával oltsanak. hirklikk.hu (2021. feb. 14.)
- ↑ Kovács Ágnes: 168 pácienst hívott fel a budapesti háziorvos, amíg talált 55 olyant, aki igent mondott a kínai vakcinára. nyugatifeny.hu (2021. feb. 24.)
A Partizán interjúja: Hogy áll a kormány az oltási program teljesítésével? A Partizán interjúi vírus-ügyben. YouTube (videó) 26:10.