Oktatás

2010 óta nincs önálló oktatási minisztérium. Ez azt jelenti, hogy a kormányüléseken nincs senki, aki az oktatás érdekeit képviselje. A különböző veszélyhelyzetek miatt egyre nagyobb a kormány hatalma a parlamenthez képest is.

Az „elmúltkilencév” legpusztítóbb területe épp az ország jövőjét, versenyképességét ásta alá: az oktatást. Gyerekek milliói szenvedték meg azt a dühöt, amire alapozva a Hoffmann Rózsa által fémjelzett – valójában Orbán Viktor és Parragh László által szított – oktatáspolitika felborította a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, a valódi minőségi oktatást célzó, a nemzetközi trendekhez is alkalmazni próbáló, addig valamilyen szinten meglévő oktatási konszenzust.

Az Orbán-kormány gyorsan átalakította az egész rendszert. Csökkentette a területre szánt forrásokat. Új köznevelési, felsőoktatási, szakképzési törvényeket hozott. Utóbbit leválasztotta a közoktatásról és a gazdasági tárcához kötötte.

Államosították az iskolákat, kivéve persze az egyházi iskolákat, akik viszont jóval több pénzt, és jóval több szabadságot kaptak. 2022. október közepén 15 polgármester (egy kivételével budapesti) követeli a tankerületek megszüntetését, és az iskolák visszaadását az önkormányzatok kezébe.

Sorra mutatják a hazai és nemzetközi vizsgálatok, hogy a magyar iskola teljesítménye egyre romlik, a magyar iskola esélykiegyenlítő szerepe a legrosszabb az unióban.

A 2019-es esztendő már most a kormányzati pontok, tanulmányok, stratégiák évének látszik. Sokatmondó, hogy a reformtervek egyike sem az Emmiből érkezett.

A Corvinus (volt: Közgazdasági) Egyetemet magánkézbe adták a legtöbb állami egyetemmel együtt abban a reményben, hogy lenyúlhatják az oktatásra szánt EU-támogatásokat. Az EU azonban visszautasította Orbán pályázatát.

Adatok

Fenntartók szerinti megoszlás

	Tankerületek		Egyházak
	Iskola	Diák	Iskola	Diák
Általános iskola	2660	570	546	112
Középiskola	266	52	255	55

A 2022/23-as tanévben 5,2% volt az első osztályt ismétlők aránya, az előzőben 4,6%. A szakértők a (majdnem) kötelező 6 éves iskolakezdéssel magyarázzák a növekedést.

Az általános iskolások 8,3%-a sajátos nevelési igényű. 69% a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar aránya, 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,6 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik.

A 2020/21-es tanévben van a legkevesebb pedagógus ebben az évezredben: 146,7 ezer főállású. A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 725,8 ezren, az előző évinél 5,4 ezerrel többen tanulnak. A középfokú iskolák nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren, mintegy 12,5 ezerrel kevesebben vesznek részt, mint az előző tanévben.

60 tankerületi központ van.

Óvodába a 2019/20-as tanévben 330,5 ezren jártak. Felsőoktatási intézményben 285 ezren tanultak, 28%-uk nem nappali tagozaton. Ez összesen kb. 1,8 millió fő.

A felsőoktatásban a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64%. 36 ezren szereztek diplomát.

2010-ben a pedagógusok fizetése az átlagbér 70%-a volt. 2021 végén 50%-ra csökkent, pedig a pedagógusok átlagéletkora nőtt. A tanárok bére 2022-ben az egyetemi diplomás bér 54%-a, a tanítóké a főiskolai végzettségűek 45%-a.

2022-ben már akkora a baj, hogy egy évre visszavonták a nyugdíjasok foglalkoztatásának tilalmát.

A pedagógus-átlagbér 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban ez 80-90 százalék. Ezt Gulyás Gergely mondta a kormányinfón 2022. július 30-án. 400 MFt-t költenének pedagógus bérekre, ha megkapnák az EU-támogatást. De miért az EU fizesse a magyar közalkalmazottakat? Ilyenkor nincs nemzeti szuverenitás?

4608 óvoda, 3601 általános iskola, 858 gimnázium, 685 szakgimnázium, 499 szakközépiskola, 201 szakiskola volt a 2019/20-as tanévben.

A magyar lakosság 20–40%-a funkcionális analfabéta.

Státustörvény (bosszútörvény)

A státustörvényt 2023. június 13-án tárgyalta a parlament. Erre a napra egyáltalán nem adtak ki parlamenti belépőket, és a turisták látogatását is megtiltották. Jól be vannak tojva.

A státustörvénnyel a pedagógusok némi fizetésemeléshez jutnak, bár az „igazi” emelés ellentételét a kormány továbbra is az EU-tól várja. Az iskola működésébe viszont gyakorlatilag nem lesz beleszólásuk, az az igazgató és a fenntartó ügye lesz.

Nagyon valószínű, hogy emiatt végképp ellehetetlenül az EU-s támogatás.

Ujhelyi István szerint a pedagógusbérek fedezetét olyan alapból finanszírozta volna az EU, amire nem vonatkoznak a jogállamisági feltételek és a mérföldkövek.

Egyházi és állami iskolák finanszírozása

Önálló költségvetésük a tankerületeknek van, az állami iskoláknak – az egyháziakkal ellentétben – nincs. Az önálló (hatékonyabb) gazdálkodás és a jobb infrastrukturális körülmények miatt létező jelenség, hogy a tanárok sokszor „menekülnek” a KLIK-es iskolából az egyházi fenntartásúba. Mert ott van fénymásolópapír, szappan a vécében. Az egyházi iskolákat alapítványokon keresztül is lehet támogatni (az adó 1%-ával, ami szintén állami pénz).

Az egyházi iskolák költségvetési támogatása teljesen más elven működik. A „fejkvóta” elméletileg ugyanaz, a tapasztalat mégis az, hogy az egyházi iskolák jobb anyagi helyzetben vannak. Egy tanulmányban egy minisztériumi főosztályvezető ezt annak tulajdonítja, hogy az egyházi iskolák elsősorban városokban vannak, nagyobbak, így gazdaságosabban működtethetők. Ebből az következik, hogy a fejkvótarendszer nem igazságos.

2011 és 2021 között az oktatásra fordított pénz GDP-arányosan 5%-ról 4,7%-ra, az állami költségvetés teljes összegén belül 10,3%-ról 9,2%-ra csökkent.

Pedagógus bérek

Forrás: Szopkó Zita: Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően rosszul keresnek az egyetemi oktatók hazánkban. atlatszo.hu (2021. okt. 28.)

Az állam célja az, hogy az emberek jól éljenek. A fidesz-kormány csak az emberekre nem költ.

A fidesz-kormány az EU-tól várja a pedagógusok – általa is jogosnak elismert – béremelésének a fedezetét. A fidesz-kormány kényes a nemzeti szuverenitásra, pedig annak fontos része, hogy a magyar állam a saját alkalmazottait a saját pénzéből fizesse, nehogy külföldi pénzekből a külföldiek saját céljaikra használják őket.

A Fidesz-kormány által a hagyományos uniós költségvetés forrásainak felhasználását célzó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz először benyújtott változatában még egyetlen szó sem volt a pedagógusok tervezett béremeléséről, azt csak az érdekképviseleti szervezetek és az ellenzéki EP-képviselők nyomására tették bele a később újraírt dokumentumba.

A kormány saját pénzből is fizethetné a saját alkalmazottait ha már szuverenitás.

A nemzeti társfinanszírozással együtt a „pedagógus életpályamodell” költségei meghaladják a 2,1 M€-t.

A pedagógus átlagbér 2022-ben a diplomás átlagbér 59,6%-a volt.

A béremelés uniós finanszírozásnak feltétele:

• az igazságügyi reform végrehajtása
• oktatási stratégia (pl. a szegregáció megszüntetése) 2023. május végén ez a magyar kormány szerint sem teljesült
• törvény a tanári fizetések emelésének kereteiről (életpályamodell)
  • legalább 140 ezer pedagógusra vonatkozzék
  • legalább 20 ezer hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógus fizetése legalább 12,5%-kal magasabb legyen a többiekénél
  • törvény garantálja, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér
    • 2023-ban 64,7%-át
    • 2024-ben a 71,8%-át
    • 2025-re 80%-át, és 2030 végéig meg is maradjon ezen a szinten.

A státusztörvényt a Bizottsággal való megegyezés után hozták, így nem világos, hogyan fogja befolyásolni a pénzeket.

2024-től a kormány – miután kizsarolta az EU-tól a visszatartott pénzek egy részét – végre elindítja a 3 éves bérfejlesztést. Jön a választás. Hogy, hogy sem, a bérfejlesztés a 2026-os országgyűlési választásig tart.

Fudan egyetem

2021-ben, a covid-járvány miatti veszélyhelyzetet kihasználva a kormány – miután elüldözte a CEU-t – Budapestre akarja hozni a kínai Fudan Egyetem egy kampuszát, ami bevallottan kommunista ideológiát akar terjeszteni. Az új egyetem a Diákváros helyére kerülne, és a magyar adófizetők 500 MFt-jából épülne fel. A Diákvárosról még Tarlós állapodott meg Orbánnal 2017-ben, és Karácsony főpolgármestersége után megújították a megegyezést. Ezt rúgja fel a kormány, megfosztva a diákokat a megfizethető lakhatástól.

Nemzeti Alaptanterv

Az új NAT első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetét Csépe Valéria akadémikus és csapata dolgozta ki. A megjelenést széles körű egyeztetési folyamat követte, és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni, de a kormány nem tartotta elég nemzetinek, ezért az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg a hazafias szemlélet kidomborításával. A NAT 2020. szeptemberi bevezetése ellen még a fidesz-kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.

2020. március 5-én több tucat egyházi iskola 1600 pedagógusa írta alá a NAT elleni tiltakozást. Több egyházi vezetőt is arra kértek kormányzati illetékesek, hogy határolódjanak el attól a NAT-ot kritizáló nyílt leveléltől, amely a piaristák honlapján jelent meg. Ők ezt meg is tették, de a tiltakozásban is benne volt, hogy ez az aláírók véleménye. A piarista tartományfőnök pedig sohasem nyilatkozta az Origónak, hogy „ez csak egy vélemény”: a tartományfőnök örül, hogy végre megvitatják a kérdést. A kormányt is elgondolkodtatta valamelyest a váratlan helyekről érkező NAT-kritika, ezért hallani már olyan hangokat, amelyek szerint érdemes lenne egy év haladékot adni a Kásler-féle alaptanterv bevezetésének.

A nemzeti jelleg abban nyilvánul meg, hogy kimaradt az irodalomanyagból Katona József, Madách Imre és Móricz Zsigmond, ellenben bekerült a Mussolini-barát Herczeg Ferenc, az antiszemita Nyirő József és Wass Albert. Az irodalomanyag bővült, miközben az óraszáma csökkent.

A történelemanyag túlságosan magyarközpontú, pedig egy kis országnak sokkal inkább kellene a környezetére figyeljen.

Az Oktatatási Hivatal közzétette annak a 45 személynek a listáját, akik az új NAT-ot készítették. Egyikük, Moróné Tapody Éva tiltakozott a lista ellen, mivel nemcsak hogy nem vett részt a NAT készítésében, de a kérése ellenére meg sem kapta.

A közművelődési törvény módosítása

A törvénymódosítás többek között

• Megtiltja a magántanulói státust, helyette bevezeti az egyéni munkarendet, amit állami szerv fog engedélyezni az iskolaigazgató helyett
• Módosítja az iskolaérettségi rendszert: kötelezővé teszi, hogy mindenkinek iskolába kell mennie, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Az iskolaérettség vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet november 21-én jelent meg. Halasztást az Oktatási Hivatalnál lehet kérni.
• Az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a NAT-tól. Ez a Waldorf-iskolákat érintette érzékenyen.
• Az a gyerek, aki augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vegyen. Ez alól csak négy éves korig lehet felmentést kérni.
• Előírja, hogy az általános iskolás gyerek 8–16 óráig az iskolában legyen, hacsak az igazgató nem ad felmentést.

A törvényt 2019. július 12-én fogadta el a parlament 127/57/1 arányban.

2019. augusztus 31-én diákok, szülők és pedagógusok tiltakoztak a módosítás ellen a Kossuth téren.

2019. szeptember 13-án iskolabojkottot hirdettek a közművelődési törvény módosítása ellen. Több száz diák alternatív órára ment az iskolába. A követelések:

• A tanároknak legyen beleszólásuk az igazgatóválasztásba
• Az éves költségvetésben legalább kétszer ennyi jusson az oktatásba
• A törvény előkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket, legyen rendes vita a változtatásokról
• Legyen szabad tankönyvválasztás
• Csökkentsék a tanárok túlterheltségét, az óraszámokat, túl sok a felesleges adminisztráció
• Adjanak versenyképes fizetést az összes pedagógusnak, az iskolatitkároknak és az iskolákban dolgozóknak

Iskolakezdés

A 2013/14-es évtől 6 éves kortól kötelező iskolába járni, bár kérvényezhető az évhalasztás. A 2019-es tanévtől megszigorították a halasztást, a kérvény elbírálását az óvodától áttették az Oktatási Hivatalba.

A 2019-es 91 ezerről a 2021/2022-es tanévre 102 ezerre nőtt az elsősök száma, miközben jelentősen csökkent azoknak a hatéveseknek az aránya, akik még óvodába jártak. Az évismétlők aránya is az első osztályosok között volt a legmagasabb, 4,6%, miközben a többi évfolyamon 1–2% vagy ennél is kevesebb volt.

A súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma 38,7 ezerről 45,3 ezerre nőtt két év alatt.

Lex Taigetosz

2018 szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási (pl. diszlexia) és magatartási nehézségekkel küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést. 2017. május 30-án fogadták el, ezúttal is érdekegyeztetés nélkül. A törvény ellen a Tanítanék Mozgalom tiltakozott, a Pedagógus Szakszervezet nem volt sehol, a PDSZ meg egyenesen támogatta a törvényt. A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is aggodalmait fejezte ki.

Áder az aláíráskor azt állította, hogy szakmai szervezetek dolgozták ki és támogatták a törvényt. Az általa felsorolt szervezetek tiltakoztak.

Közoktatási törvény

Forrás: eduline

A 37 OECD-ország között 2009-ben Magyarország a különböző készségekben a 13–22. hely között állt. 2018-ban a 26–29. helyen (lásd jobbra). Elsősorban a szövegértési képesség romlott.

2011. december 19-én fogadták el. Öt évvel később a Tanítanék Mozgalom tüntetést szervezett a Kossuth téren, mert szerintük az oktatási törvény óta csak csökkent az oktatás színvonala. Az alábbi követelésekkel:

1. Teljes körű részvétel és teljes értékű középfokú végzettség megszerzése a tanulók 18 éves koráig.
2. Szegregációmentes, az oktatási rendszeren belüli etnikai elkülönülést felszámoló iskolarendszer.
3. Oktatási egyenlőtlenségek, teljesítményszakadékok minimálisra csökkentése.
4. A tanuláshoz, munkavégzéshez és társadalmi részvételhez szükséges alapkészségek szükséges fejlettsége.
5. A tanulási kudarcok megelőzése, a kudarcot valló tanulók arányának nullára csökkentése.

Egyetemek

Ez EU célja, hogy 2030-ra a diplomások száma minden tagországban elérje a 45%-ot. 2023-ban Magyarország sereghajtó a tagországok között 32%-kal, az EU-átlag 42%. 2010 óta a felsőoktatásban tanuló külföldiek aránya 6,9%-ról 19%-ra nőtt, Miközben a kormány elüldözte a CEU-t.

Privatizáció

A fidesz alapítványokba szervezte a legtöbb magyar egyetemet. Az alapítványok kuratóriumába a saját embereit tette azzal, hogy az alapítvány megalakulása után a kuratórium megmaradó tagjai választják meg új tagokat. Ettől az egyetemek teljesen függetlenné válnak az államtól de a fidesztől nem, mert a kurátorok fideszesek.

A cél az volt, hogy a saját embereiknek juttassák az egyetemi oktatásra adott EU-támogatásokat. A probléma viszont az, hogy az állam továbbra is köteles pénzelni az állítólag magánegyetemeket.

Megjegyzés: Magánegyetem nem kap állami támogatást. Az állam képviselője (kancellár) csak az állami egyetemeken van ott. A fidesz szokás szerint katyvaszt csinált.

Hiller István szerint visszaállamosíthatók az alapítványba került egyetemek, az állam ui. a tulajdonosi jogot nem adta át, így a kuratóriumokat leválthatja.

2023-ban a privatizált magyar egyetemeket az Európai Tanács kizárta az ERASMUS ösztöndíjból. A magyar kormány ennek ellenére a Bizottságot kárhoztatja, és arról beszél, hogy szerinte minden feltételt teljesített, holott azokat nem a Bizottság állította fel.

A program korábban lehetővé tette az egyetemisták országok közötti mozgását (tanulás külföldi egyetemen, kedvezményes árú utazás). A kizárás oka az volt, hogy két év alatt sem változtattak a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségi szabályain, pl. miniszterek is tagok voltak. A Transparency International nem teljes gyűjtése szerint a kuratóriumokban 8 miniszter, 17 magas rangú kormányzati tisztviselő, 3 fideszes országgyűlési és 2 EP-képviselő van.

A jogalkotó hozza létre az alapítványt, dönt a vagyonjuttatásról és a finanszírozásról. Ha a jogalkotó személy a kuratóriumnak is tagja, saját magának adja a közpénzt, egyúttal az egyetem függetlensége is kérdésessé válik. Mitől is független az egyetem? A mindenkori hatalomtól, azaz a kormánytól.

Az alapítványba szervezés ürügye az volt, hogy az egyetemek anyagilag jól járnak vele. Most éppenhogy rosszul jártak.

Az ERASMUS-programon kívül a privatizált egyetemeket kizárták a Horizont és COST programból is. Az előbbi helyett a kormány elindította a HU-rizont programot, de Pálinkás József szerint ez csak értelmetlen pénzkidobás.

Az alapítvány egyetemek elleni kifogás két általános gazdaságpolitikai elv, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megsértése, nem az alapítványi forma miatt van. Az át nem láthatóságot a nem nyilvános állami támogatások, az elszámoltathatóságot a leválthatatlan és teljhatalmú kuratóriumok okozzák.

A magyar egyetemek a nemzetközi rangsorban

2021 óta nem kötelező a nyelvvizsga az egyetemeken. Forrás: Nyomtass te is!

2010 óta csökken az egyetemre jelentkezők száma. Jó lenne tudni, hogy a népesség arányában is csökken-e.

A Quacquarelli Symonds 2020. márciusi listája szerint az alábbi magyar egyetemek szerepeltek az öt nagy tudományágban az első 500-ban:

• bölcsészettudomány: CEU 120., ELTE 371.
• mérnöki-technológiai tudományok: BME 295.
• élet- és orvostudományok: Semmelweis Egyetem 295., Debreceni Egyetem 401-450., Szegedi Tudományegyetem 451-500.
• természettudományok: ELTE 318., BME 451-500.
• társadalomtudományok: CEU 178., Budapesti Corvinus Egyetem 401-450.

A Times Higher Education 2020. februári listája:

• Semmelweis Egyetem: 70. (tavaly 67.)
• ELTE: 149. (tavaly 119.)
• Pécsi Tudományegyetem 176. (tavaly 141.)
• Szegedi Tudományegyetem 201-250. (tavaly 162.)
• Debreceni Egyetem pedig 251-300. (tavaly 201-250.)
• BME: 251-300. (tavaly ugyancsak)
• Budapesti Corvinus Egyetem 301-350. (tavaly ugyancsak)
• Szent István Egyetem 351-400. (tavaly nem volt a rangsorban)

Idézetek

„	Ma az iskolákban pedagógiai betanított munkások dolgoznak.	”
– Nahalka István

„	Lenin szerint a tudás anyagi erővé válik. Nálunk a tudatlanság vált azzá ennyi inkompentens vezető kinevezésével… Ha fürdőigazgatónak nem jó, megy a Vidám Parkba.	”
– Bod Péter Ákos

Forrás

• Koncsek Rita: Dörömböl az ajtón a baj - képtelenség megfékezni a korai iskolaelhagyók számát. www.napi.hu (2023. jún. 28.) Számok a 2022–23-as tanévről.
• Koncsek Rita: Újabb lesújtó Covid-utóhatás: van, amiben nagyon csúnyán leszerepeltek a magyar diákok. www.napi.hu (2023. jún. 28.)
• Székács Linda: Itt a teljes lista: ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2023-ban. eduline.hu (2023. máj. 4.) 19. a Kempelen, 38. a Piarista Gimnázium.
• Farkas György: Pintér Sándor éves minősítéssel tenne rendet a tanároknál – A jó tanár „a magyar köznevelés jó hírét” erősíti. 24.hu (2023. jan. 4.) Máris nagy a tiltakozás.
• Szász Zsófi: A DAT, a Grund, az ADOM és a többiek – ők szervezik az oktatásügyi tüntetéseket. 444.hu (2022. okt. 21.)
• Herczeg Márk: A kormány nem sokat ígér a pedagógusoknak, és még le is járatják azokat, akik elégedetlenek. 444.hu (2022. okt. 14.)
• Szurovecz Illés: Öt ábra arról, hol tart a magyar oktatás. 444.hu (2022. szept. 1.)
• Weiler Vilmos – Előd Fruzsina: Más diplomás szakmákkal összehasonlítva jön ki igazán, mennyire alulfizetettek a tanárok. telex.hu (2022. okt. 5.)
• Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista. m.eduline.hu (2022. ápr. 20.)
• Juhász Dániel: Szájzárat kaptak a szakszolgálatok, mintha államtitok lenne az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye. nepszava.hu (2020. feb. 17.)
• Grád-Kovács Márta: A természettudományos oktatásra is lecsap a Nat. 24.hu (2022. feb. 17.)
• Kitört a forradalom Orbán ellen: ezt az összefogást nem látta jönni. pestibulvar.hu (2020. feb. 12.)
• Csatári Flóra Dóra: Úgy záratják be az értékes budai kollégiumot, mintha a Tanúban lennénk. index.hu (2019. dec. 22.) Még a félév végét sem várja meg a Képzőművészeti Egyetem.
• Elitoktatás Debrecenben közpénzből, 733 ezres tanári fizetéssel. civiscity.blog.hu (2019. dec. 11.) 3,5 mFt éves tandíj, és a debreceni önkormányzat is támogatja a magániskolát.
• Körömi Csongor: Ha nem szólítjuk meg az embereket, az egész egy szart sem ér. index.hu (2019. nov. 30.)
• Több ezer tanár tüntetett Budapesten - azonnali, 30 százalékos béremelést követelnek. eduline.hu (2019. nov. 30.)
• Ágoston Zoltán: Több ezer ember tüntetett a Kossuth téren a magyar közoktatásért. 168ora.hu (2019. nov. 30.)
• ENSZ: Romlik az oktatás minősége Magyarországon. hvg.hu (2019. nov. 25.) 21-ikek vagyunk az EU-ban.
• Balla István: Saját oktatási ellenreformját készül eltörölni a kormány. hvg.hu (2019. márc. 7.)
• Albert Ákos: Júliusban alapítványi fenntartásba kerülhet a Corvinus Egyetem. 444.hu (2019. feb. 11.)
• Nagy József: Egyetlen tevékenység marad, ami a természethez köti az embert. A szex. Interjú Vekerdy Tamással az oktatásról 24.hu (2019. jan. 26.)
• Rátesi Margit: Helyes irányba tereli a „keresztény” Orbán kormány az oktatást? kanadaihirlap.com (2019. jan. 18.)
• Összesen 64 embert küldenek el az ELTE-ről. index.hu (2019. jan. 25.) 34-et a BTK-ról, 30-at a TTK-ról. Ennek előzménye volt Surján Péter lemondása a TTK dékáni tisztségéről.

Számok:

• 2.6 Oktatás (KSH frissülő adatok)

Tankerületek

• Polt Péter: több tankerületi vezetőt érintő nyomozás is folyik. www.napi.hu (2023. máj. 13.)
• Tankerületi vezetők Facebook/Tóth Endre, 2022. november 21.
  • Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője Facebook/Tóth Endre, 2022. november 18.
  • Itt a toplista – 10 tankerületi vezető, aki a legtöbb jutalmat kapta 2021-ben Facebook/Tóth Endre, 2022. november 20.
• „Nem pozíció, hanem feladat” – a tanárokat fenyegető tankerület-vezetők tablója. hvg.hu (2022. okt. 7.)
• Tóth-Szenesi Attila: Fideszes képviselőből tankerületi igazgató. 444.hu (2022. okt. 13.)
• Tóth Endre: Itt is a pártszimpátia döntött - tankerületi vezetők fideszes hátszéllel. www.facebook.com (2022. okt. 13.) A saját hozzászólásaiban sok jó link van a tankerületi vezetőkről..
• Miklósi Gábor: Juhász tanárnő a belpesti tankerület vezetőjének: Nem én szegtem meg a munkaköri kötelességemet, hanem maga. 444.hu (2022. okt. 11.)

NAT

• Sashegyi Zsófia: Köreinkben soha nem volt ekkora az elkeseredés. Interjú Posta Istvánnal, a Budapesti Piarista Gimnázium tanárával www.valaszonline.hu (2023. jan. 30.)
• Spirk József: Itt a teljes névsor: ők 45-en készítették elő a NAT-ot. 24.hu (2020. márc. 2.)
• Urfi Péter: A református egyház szerint politizálnak és lejáratják az egyházi iskolákat a NAT-ot kritizáló tanárok. 444.hu (2020. feb. 28.)
• Nyílt levélben tiltakoznak: most 50 egyetemi professzor üzent hadat az Orbáni-politikának. hirhugo.hu (2020. feb. 20.) Ismét az irodalomról van szó.
• Egyre többen tiltakoznak az új NAT miatt. Interjú Krausz Tamással www.atv.hu (2020. feb. 14.)
• Herczeg Márk: Az Eötvös és az Apáczai gimnázium is nyílt levélben tiltakozik az új NAT ellen. 444.hu (2020. feb. 13.)
• Tüntetett a PDSZ a NAT és a szakképzési törvény ellen. hvg.hu (2020. feb. 14.) Gondosan úgy, hogy senki ne tudjon róla. A fényképek alapján alig voltak résztvevők.
• Irodalmi tanszékek kérik az új NAT visszavonását. magyarnarancs.hu (2020. feb. 11.)

Finanszírozás

• Halász Nikolett: Két XII. kerületi iskolában is az alapítványon keresztül támogatják pénzzel a tanárokat a szülők. telex.hu (2023. jún. 3.)
• Pálos Máté: Halk szavú és békés volt az egyházi iskolák tanárainak demonstrációja, mégis új helyzetet teremtett. g7.hu (2022. dec. 1.) Az egyházi és állami iskolák összehasonlítása.
• Tóth Bea: Mennyivel érnek többet az államnak az egyházi iskolákba járó gyerekek?: A társadalom szövetét vágja szét az elitképzés. jelen.media (2021. nov. 8.)
• Élő Anita: „Úgy kezelnek, mint a kormány kollaboránsait, pedig…” – egyházi iskolák és a sztrájk. www.valaszonline.hu (2022. márc. 11.)

Egyetemek

• Nyilas Gergely: Több jut a kuratóriumok kéthavonta ülésező tagjaira, mint a hallgatók ösztöndíjaira. telex.hu (2023. feb. 6.)
• Pálos Máté: Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly. g7.hu (2023. feb. 2.)
• Magyari Péter: A kormány megpróbálta átverni az EU-t, de a magyar egyetemek jártak pórul. 444.hu (2023. jan. 10.)
  • Haász János: Gyurcsányék lecsaptak az egyetemi botrányra: benyújtották a lex Erasmust. telex.hu (2023. jan. 11.) Összeférhetetlenségi szabályokat nyújtottak be.
  • Kertész Ádám: Nincs semmi félreértés az Erasmus-ügyben – derül ki az Európai Bizottság válaszából. www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 10.)
• Magyarországi egyetemek listája (magyar Wikipédia)
• Magyarországi főiskolák listája (magyar Wikipédia)

Közművelődési törvény

• Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban. eduline.hu (2019. júl. 19.) Az óvoda- és iskolakezdéssel kapcsolatban.
• Balla István: Megszüntetné a kormány a magántanulói státuszt – egy lépés előre, kettő hátra. hvg.hu (2019. júl. 14.)
• Balla István: Legális iskolakerülők – köszönik, jól vannak. hvg.hu (2014. okt. 28.)
• Juhász Dániel: Életképtelen a lex Taigetosz - mentik a gyerekeket. nepszava.hu (2019. márc. 26.)
• Lex-Taigetosz (Betti). autizmuslive.blog.hu (2017. jún. 13.) Egy szülő véleménye, akinek az autista gyereke még elkerülte a lex Taigetoszt.
• Balla István: Taigetosz-törvény: a szakma kérte, de a rossz iskolarendszer miatt tragikus lehet. hvg.hu (2017. jún. 8.)

Státustörvény

• ‼ Lannert Judit: Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára. Riporter: Kerényi György www.szabadeuropa.hu (2023. júl. 13.)
• Kiss Soma Ábrahám: A státusztörvény eltörlését követeli Orbántól a tanárszakszervezetek európai szövetsége. merce.hu (2023. júl. 18.)
• Mi az a státusztörvény? das.hu (2023. jún. 13.)
• 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról 2023. július 6.

Vírus

• Körömi Csongor: Vállalhatatlan terhet viselnek a tanárok a koronavírus-járvány miatt. telex.hu (2021. jan. 26.)

További információk

• A PSZ honlapja
• Aradi Hanga Zsófia: Tanítás közben szakadt le az álmennyezet egy budapesti katolikus iskolában. telex.hu (2022. okt. 28.)
• A Nemzeti Pedagógus Kar honlapja Az állami és önkormányzati oktatási intézmények szervezete

Kapcsolódó szócikkek

• NAT
• Pedagógus tüntetések
• CEU
• Kréta