Oroszország

Oroszországban a háború kirobbanása óta az életminőség nem romlott sokat, a boltok polcai szinte teljesen tele vannak. A választék kisebb lett, sok nyugati termék eltűnt a polcokról, mások drágábban szerezhetők be a közvetítő országok (Örményország, Kazahsztán, az Egyesült Arab Emírségek, Törökország) miatt.

A háborút leginkább azok veszik észre, akinek rokonát, barátját, ismerősét besorozták, rosszabb esetben meg is halt. Az oroszok kétharmada ismer valakit, akit mozgósítottak vagy harcol a háborúban. Októberben a megkérdezettek 6 százaléka válaszolt úgy, hogy ismer olyat, aki meghalt a háborúban, januárra ez az arány megduplázódott. Nyár óta 40 százalékról 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a „különleges katonai művelet” a tervek szerint halad.

Az elesettek hozzátartozói 12 millió rubelt (57 millió forintot) kapnak. A szegény vidékeken sokan nem a hazájukért, hanem a családjukért hajlandóak az életüket kockáztatni.

Az oroszok ¾-e még mindig támogatja a különleges katonai műveletet.

A háború elleni tiltakozás miatt eddig kb. 20 ezer embert tartóztattak le. A külföldre menekültek – főleg a fiatalok – számát ½–1 millióra becslik. Az informatikusok kb. 10%-a menekült el.

A Szovjetunió és Oroszország által elkövetett agressziók

Az orosz gazdaság

A rubel árfolyamának csökkenése az euróhoz képest 2022. szeptember és 2023. augusztus között

Az orosz GDP alakulása az előző évhez képest 2021. június és 2022. június között az Orosz Gazdasági Minisztérium adatai alapján. Forrás: VálaszOnline (Az orosz GDP már 2021-ben is recesszióban volt.)

1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor a szovjet és kínai GDP kb. azonos volt. Oroszország a GDP felét örökölte. 2023-ban az orosz és kínai GDP aránya 1:10.

2023 első negyedévében a költségvetési hiány 2400 M₽. A teljes évi előirányzat 2925 M₽. Az előző év első negyedéhez képest 20%-kal csökkent a bevétel (ezen belül az energiáé 45%-kal), a kiadások viszont 34%-kal nőttek. Az olajbevételek 1300 M₽-rel (15,8 M$) csökkentek, a költségvetés hiánya 29 M$ volt.

Az olajár 5$-ral nőtt, a további növekedést megállították a kis termelők (Nigéria, Irán, Norvégia, Brazília, valamelyest az USA) azzal, hogy növelték a kitermelést. A nagy kitermelők ugyan csökkentették (Oroszország is), de ennél jobban nem merik a piacvesztés miatt.

Oroszországban megtiltották a valutavásárlást készpénzért. Akiknek valutaszámlájuk van, legfeljebb 10 e$-t vehetnek fel róla, a többit rubelben adják ki.

2022-ben az infláció 12% volt, a lakossági fogyasztás 10%-kal esett vissza. Az egészségügyi kiadások viszon 9%-kal csökkennek 2023-ban ′22-höz képest.

Az orosz GDP 2,3%-kal csökkent, ami 47 M$-os deficitet jelent. A bevételek 40 M$-ral, a kiadások 92 M$-ral emelkedtek. Januártól novemberig még pluszban volt a büdzsé. Róna Péter szerint a háborús költségek a GDP-nek kb. a 10%-át teszik ki, amik teljes egészében az orosz államadósságot növelik.

Oroszország megduplázta a 2023-as védelmi kiadásait 54 M$-ról 100 M$-ra az árak emelkedése miatt, ami így az összes kiadás ⅓-ára nőtt.

A Kreml eredeti tervei szerint megóvta volna az orosz lakosságot a háború következményeitől, ennek kudarcát Vlagyimir Putyin azonban maga ismerte el. Az orosz vezetés közlései szerint a védelmi minisztérium megrendeléseit eddig maradéktalanul kielégítették az üzemek, egy novemberi egyeztetésen viszont Putyin világossá tette, hogy a gyártás további radikális bővítésére van szükség. Ez nem lesz könnyű: már nyáron 400 ezer munkavállaló hiányzott a gazdaságból, és a mozgósítás óta fokozódott a kivándorlás.

Mint várható volt, a szankciók gyorsan elérték a polgári légiközlekedést. Az oroszok kényelenek voltak újraindítani a már korszerűtlen Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását.

A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek.

A szankciók hatásai

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen. A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.

Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.

Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.

Katonai kiadások

Forrás: Eurostat

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre. A 2023-as költségvetés 143 M$-t irányoz elő védelemre, ami a teljes költségvetés ⅓-a, összegszerűen 1,5–2-szöröse a békeidős költségvetésnek. A Nemzeti Jóléti Alapban felhalmozták a GDP 8%-át a háborúra, ami 2024-ben fog elfogyni, így a költségvetési deficit finanszírozására más módszereket kell találniuk.

2024-ben 68%-kal nőnek a katonai kiadások 2023-hoz képest.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 715 M$, amiből eddig 40 M$-t költött az ukránok katonai támogatására (5,6%). Ennyi pénzért (Magyarország 12 éves teljes katonai költségvetése) Ukrajna elvégzi a hagyományos orosz haderő felőrlését egy évtizedre.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.

A háború napi 3–500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.

Olaj, gáz

2023-ban várhatóan 5–6%-kal csökken az orosz olaj- és 12%-kal a gáztermelés. A gázexport pedig 25%-kal.

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Olaj

Az orosz kőolaj ára 2022-ben

A kőolaj legfőbb felvevőpiaca Kína és India lett, de magasabb költségek mellett, és némi mennyiség-csökkenéssel. A szibériai olaj európai kikötőkön jut ki: Baltikum, Fekete-tenger. Innen viszont csak kis tankerek tudnak kijutni: sem a Boszporuszon, sem a Skagerrakon nem engednek ki nagy tankereket. Eddig Szicíliába vagy Törökországba vitték. Most ezt nem tudják megtenni, ezért vagy Egyiptomban, vagy a Szuezi-csatornán túl tudják átrakni, vagy Indiáig kell vinni a kis tankerben. Az indiai olajfinomítók csak részben álltak át orosz olajra (kénmentesítők): nem tudnak többet eladni, így alacsonyabb lesz az ár: nem érdemes növelni a mennyiséget. Vagyis van volumenkorlát (tankerek, indiai finomítók), és a szállításnak költségnövekedése van.

Új orosz olajmezők nincsenek: mélyebbre kell fúrni a régiekben. Ez okoz technikai problémát.

A második legnagyobb palaolajmező Oroszországban van (a világ legnagyobb palaolaj-termelője az USA). Ezt már 2014-ben szankciólistára vették az amerikaiak. Az oroszok ′22-ig nem tudtak eljutni odáig, hogy gazdaságos legyen.

A finomítói szektor nyugati technológia, hosszúra nyúlt a karbantartási idő, ellátási problémák voltak Oroszországon belül. A Török Áramlat technológiáját nem tudják javítani nyugati technológia nélkül.

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe. A háború elejéhez képest az orosz olajexport-bevételek 30–32%-kal csökkentek, és a szankcióval tovább fognak.

Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.

Gáz

Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki. 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.

A gázra semmiféle uniós embargó nincsen. Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.

Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is. Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték. Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.

2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.

A Gazprom adózott nyeresége 2023 első félévében közel 300 M₽ (1000 MFt) volt. Egy évvel korábban még 2514 M₽ (8400 MFt). Az első negyedévben 1030 M₽ (3400 MFt) volt a nyereség, a másodikban már 18,6 M₽ (70 MFt) veszteségük volt. A Gazprom szerint az elsődleges ok a gyenge rubel.

A gázt az oroszok zárták el, a tranzitállomásokat nem tartják karban a lengyelek és az ukránok. Hiába lesz az oroszoknak gázuk, nem lesz csövük: a háború után sem újul meg a csöves gázszállítás Európába. Indiába nem is lesz vezeték. A Szibéria Ereje 2-t még sem a kínaiak, sem a mongolok (rajtuk is keresztülmegy a vezeték) nem hagyták jóvá, így az 2030 előtt biztosan nem készül el. LNG-gázt keveset tudnak exportálni: óhatatlanul vissza fog esni az orosz gáztermelés.

Fegyverkereskedelem

A háború Oroszországnak a szénhidrogének utáni második legnagyobb exportbevételét is visszavetette

• a háborús szükségletek
• a rossz háborús szereplés
• az alkatrészhiány

miatt. Egyre több exportra szánt fegyver tűnik fel az ukrán fronton, sőt, a javításra Oroszországba szállított külföldi fegyverek egy része is. Az európai chipembargó jelentős szerepet játszik az alkatrészhiányban.

A korábban orosz fegyverpiacra az USA nyomul be, és Ukrajna is jól jár: sok ország amerikaira cseréli a korábban szovjet/orosz fegyvereit, és a régieket Ukrajnának adja. Az USA kormánya jelentős árkedvezményt ad az ilyen országoknak (pl. Szlovákia).

A háború célja

• „nácitlanítás”: az ukrán vezetés leváltása, amit korábban Oroszország elismert és tárgyalt is vele. Ehelyett a háború első évfordulóján Zelenszkij támogatottsága 80%.
• „demilitarizálás”: az ukrán hadsereg legyőzése. Ehelyett az ukrán hadsereg létszáma 1 millió fő, és folyamatosan kapja a nyugati fegyvereket.
• Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása. Ehelyett az együttműködés szorosabbá vált.
• az orosz lakosság védelme. Ehelyett az orosz katonákat ellenszenvvel, több helyen helyi ellenállással fogadták, az ukránok által visszafoglalt területeken pedig kitörő örömmel fogadták az ukrán katonákat a bucsai és ahhoz hasonló mészárlások után.
• a kétpólusú világrend (vagyis a Szovjetunió) visszaállítása (valamilyen formában)

„	A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken.	”
– Vlagyimir Putyin

Kik között folyik a háború, és Oroszországnak mi köze ehhez?

„	Az az ország, amelyik a költségvetésének az ⅓-át (120 M$-t) háborús célokra fordítja, nemcsak Ukrajna ellen akar harcolni.	”
– Sz. Bíró Zoltán

Az oroszok egy céljukat elérték, mást nem: szárazföldi kapcsolatot teremtettek a Krímmel. A minimális stratégiai cél a Krím megtartása, de az ukránoknak van esélyük, hogy visszaszerezzék, ahogy Herszont, Harkivot.

Úgy tűnik, hogy a globális világ 2–3 tömbre fog szétesni. Oroszország célja, hogy legyen egy olyan tömb, ahol ők erősek. Ehhez viszont az kell, hogy ne veszítsék el a háborút. Az USA nagy kérdése éppen az, hogyan lehet legyőzni Oroszországot úgy, hogy ne vesse be a nukleáris fegyvereit.

Orosz energia nélkül Európa versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. Viszont Európa nem hasadt szét a háború miatt, sőt.

„	Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb.	”
– Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és pénzelője

Putyin a 2000-es évek elején államosította a nagyvállalatokat, hogy megszilárdítsa tekintélyelvű kleptokráciáját, és előfordulhat, hogy az államosítás lebegtetésével próbálja rávenni az eliteket, hogy támogassák az ukrajnai háborúját, vagy lefoglalják vagyonukat katonai kiadások finanszírozására.

Demográfia

Szibéria Oroszország területének ¾-e, ahol az összlakosság ⅕-e lakik, ők is jórészt a déli területeken.

A háború, a betegségek és a kivándorlás miatt az ország többletfogyása 2 millió fő. 175–200 ezer katona halhatott vagy sebesülhetett meg súlyosan az ukrajnai harcokban, továbbá félmillió és egymillió közötti, többnyire magasan képzett férfi hagyta el az országot a mozgósítás miatt. A nők száma mintegy 10 millió fővel haladja meg a férfiakét.

2020-ban és 2021-ben összesen 1,3 millió fővel csökkent az ország népessége, a halálozások száma 1,7 millióval meghaladta a születésekét. Ezek szerint bevándorlás van? Ráadásul az orosz nemzetiségűek körében az átlagnál is nagyobb a visszaesés: 2010 és 2021 között 5,4 millióval lettek kevesebben, számarányuk 78 százalékról 74 százalékra csökkent.

Ha a Covidhoz hozzávesszük a háborúban elesetteket, illetve az előle elmenekülőket, Oroszország 1,9 és 2,8 millió fő közötti veszteséget szenvedhet el a normál fogyáson túl.

A 2019-es 68,8-ról 64,2-re zuhant a férfiak születéskor várható élettartama.

A 2022 őszén mozgósított mintegy 300 ezer férfi egyéves szolgálata 25 ezerrel kevesebb születést fog jelenteni.

Történelem

„	Oroszország azt csinálja, amit évszázadok óta: területeket rabol.	”
– Kaiser Ferenc

A XIV. század elején a Moszkvai Fejedelemség területe 20 ek㎡. 1462-ben, amikor III. Iván lesz a nagyfejedelem, 340 ek㎡. III. Vaszilij halálakor, 1533-ban 2,8 mk㎡. 1584-ben, Rettenetes Iván halálakor 5,4 mk㎡. Ez már nagyobb, mint a rajta kívüli Európa. 1676-ban a keleti terjeszkedés eléri a Csendes óceánt. Az 1860-as években, II. Katalin idején már Alaszka is az övék. Ezt veszítik el a Krími háborúban (1853–56).

A XVIII. sz. elején I. Péter megszerzi Észtországot és Lettországot. Litvániát az 1772-es lengyel felosztás után. Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt a XVIII–XIX. sz. fordulóján. A napóleoni háborúk kapcsán 1809-ben a svédektől megszerzik Finnországot, ami 1917. december 6-ig tart. 1812-ben Moldovát is megszerzik, ami az I. világháborúig az övék. A XIX. sz. utolsó harmadában az orosz Turkesztánt szerzik meg (ma: Üzbegisztán, Tadzsigisztán, Türkmenisztán, Izbegisztán), a kazah sztyeppéket még az előző évszázadban.

Kijev

A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak az északi erdőkbe, és évszázadon keresztül magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a VIII. században harcias skandináv kereskedők, a varégok (svéd vikingek) alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Русь) lett, ami dél felé terjeszkedve Kijevbe tette át székhelyét (Kijevi Rusz). Az állam a X–XI. században felvette az ortodox kereszténységet. 1240-ben a tatárok támadása miatt megszűnt létezni.

Kijev 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, 1569-től a Lengyel–Litván Unió része lett. A XVI. században az unió déli részén tűnt fel az ukrán nép. A XVII. század elején a katolikus egyház magába olvasztotta az ortodoxok egy részét (Breszti unió), aminek következtében ellenségeskedések kezdődtek a Lengyel–Litván Unióban. Az unió ellen harcoló kozák–török–ukrán–krími tatár szövetség 1648-ban Kijevet is elfoglalta, de a lengyelek felülkerekedtek, és a szövetség 1654-ben az orosz cár segítségét kérte (Perejaszlavi szerződés. Ezzel az orosz birodalom része lett.

A cári birodalom

1237–38-ban a tatárok Moszkvát is földig rombolták, de később újjáépült, de Moszkva fejedelme sokáig az Arany Horda vazallusa volt. Ennek ellenére egyesíteni tudta az orosz fejedelemségeket. 1480-ban III. Iván moszkvai nagyfejedelem megszabadult a tatár befolyástól. I. Mihály orosz cár (Rettegett Iván, az első cár) uralkodása alatt (1533–1544) a város fellendült, majd hanyatlani kezdett. 1571-ben a krími tatárok lerombolták, 1610–12 között a lengyel–litván seregek foglalták el.

A cári birodalmat és a Romanov-dinasztiát I. Mihály orosz cár alapította meg. A dinasztia egészen a cári rendszer 1917-es bukásáig hatalmon volt.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom

Az 1853–56-os krími háborúban az 1848–49-es magyar szabadságharcot leverő I. Miklós cár csúfos vereséget szenvedett a Nyugat által támogatott Törökországtól. Majdnem államcsőd lett belőle. Ezért adták el 1867-ben Alaszkát Amerikának: egyrészt nem tudták volna megvédeni, másrészt kellett a pénz.

A háborúban Oroszország katonailag és gazdaságilag is meggyengült, és a XX. század elején egymást érték a forradalmak.

1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin szovjet forradalmár.

1917-ben a német katonai hírszerzés védelme alatt – személyesen pedig Erich Ludendorff tábornok vezényletével – Lenint és harminchárom forradalmár társát a svájci emigrációból lezárt vasúti vagonokban átdobták a forrongó Oroszországba, kihasználva az ideiglenes kormány által 1917 tavaszán meghirdetett általános amnesztiát.

A legfőbb német hadvezetés első lépésben 3–4 millió márkával látta el Lenint, hogy segítse a bolsevik párt kiadványait és befolyásszerzését Oroszországban. Az első világháború nagy részét Svájcban átvészelő Lenin átdobását az orosz frontra eredetileg egy szocialista érzelmű milliomos, Alekszandr Helfand vetette fel a koppenhágai német követnek. A diplomata jó ötletnek tartotta ezt, és ezt sürgönyözte Berlinbe a központnak: „Feltétlenül arra kell törekednünk, hogy Oroszországban a lehető legnagyobb káoszt teremtsük (…) akkor a forradalom elkerülhetetlenné válik és olyan formákat ölt, amelyek szétzúzzák az orosz állam stabilitását”.

A kutatások szerint a német birodalmi kormány összesen 82 millió aranymárkát bocsátott Lenin rendelkezésére, ebből 15 milliót a bolsevik vezető 1917 októberi puccsa után kapott. A német titkosszolgálat stockholmi rezidense ezt táviratozta haza a bolsevikok vonatjának petrográdi megérkeztekor: „Lenin beléptetése Oroszországba sikerült. Teljes mértékben kívánságunk szerint dolgozik…”

Lenin később megszakította a kapcsolatot német tartótisztjeivel.

Afganisztán

Sz. Bíró Zoltán szerint Afganisztánban 660 ezer szovjet katona harcolt, 14 ezren haltak meg.

A Szovjetunió felbomlása után

1991 és 2004–5 között semmilyen érdemi haderőfejlesztés nem volt Oroszországban pénz híján. Az atomfegyvereik a 70-es években álltak hadrendbe, nem tartották karban őket, muszáj volt őket lecserélni.

2009-ben 10 éves fegyverkezési programot jelentettek be az oroszok, de az orosz gazdaság 2014 óta recesszióba került, jöttek a Krím elfoglalása miatti szankciók is: megbicsaklott a program. Az Armatába Volvo motor, ukrán elektronika, német optika, japán festék. A 2014-ben bevezetett szankciók miatt Franciaországnak fel kellett mondania a 4 helikopterhordozó leszállításáról szóló szerződést. Ha megvannak 2022-ben, Odesszát nehéz lett volna megvédeni. Nem tudnak helikoptert, tüzérségi rendszert venni. Az eredeti tervek szerint 80–90 5. generációs vadászgépet gyártottak volna. 15-öt gyártottak le, ebből egyet azóta összetörtek. Az 5. generációs bombázók gyártása teljesen leállt a flottafejlesztéssel együtt. 2014 nyarától lezuhan az olajár: pénz sincs. Az Armaták sorozatgyártását nem tudták megkezdeni.

Az ukrán háború előtt Oroszországnak 20 ezer harckocsija volt raktáron, de jórészt elavultak.

Grúzia

Grúzia 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét, de az ország két területe, Dél-Oszétia és Abházia elszakadt Grúziától egy Oroszországon kívül senki által el nem ismert népszavazáson. A terület hivatalosan Grúziáé maradt, de orosz katonák állomásoztak ott.

2008-ban a NATO tagjelöltnek nyilvánította Grúziát, mire az oroszok katonai akciókkal válaszoltak Dél-Oszétiában és Abháziában.

Russzkij mir

A 2022. február 24-i támadás jelenti ténylegesen a Szovjetunió, azaz a „russzkij mir” (Русский мир) halálát. A volt szovjet tagköztársaságok teljes erővel távolodnak Oroszországtól – kivéve Fehéroroszországot a 2020-as elcsalt választás miatt. Az oroszok nem tudnak mit ajánlani: olajuk nekik is van. Kína viszont tud.

Az orosz uralkodót „minden oroszok cárjának” nevezték, vagyis Oroszország uralma minden olyan területre kiterjed, ahol oroszok élnek vagy éltek.

A „russzkij mir” azt jelenti, hogy Oroszország a sajátjának tekinti a volt Szovjetunió tagállamait, bár azok – Fehéroroszország kivételével – igyekeznek távolodni tőle, különösen az orosz-ukrán háború óta. A Szovjetunió volt a világ legnagyobb gyarmatbirodalma.

Magyar-orosz kapcsolat

Egy keresetlen vélemény az oroszbarát külpolitikáról a 2022. október 23-i pedagógustüntetésről

A 11. osztályos (immár egyetlen) orosz történelemkönyv azt állítja, hogy 1956-ot nyugati titkosszolgálatok szervezték, és fasiszta múltú emberek vettek benne részt. A tankönyv hibának nevezi, hogy 1991-ben az oroszok kivonultak Magyarországról. A Külügyminisztérium nem akarja berendelni az orosz nagykövetet, pedig más országok esetén ennél jóval kisebb okból is meg szokta tenni.

2023. április közepén az USA szankciólistára tette az orosz kémbankot, mire Magyarország kilépett a bankból, és a bank visszaköltözik Oroszországba. Az MKB-nak milliárdjai ragadtak benn a bankban.

Magyarország a szankciókhoz való csatlakozása miatt Oroszországgal szemben barátságtalan országnak minősül. Érdemes Putyin talpát nyalni?

„	2009. november 25. előtt Orbán Viktor egyetlen jó szót nem mondott Putyinról. Ekkor találkozott Putyinnal Szentpéterváron, ezután egyetlen rossz szót sem szólt róla.	”
– Márki-Zay Péter

Párhuzamok a magyar és orosz rendszer között

• az oligarchák megregulázása (Simicska Lajos) ill. befogadása a „családba”
• mameluk rendszer (a miniszterelnököt vak engedelmességgel támogató képviselők)
• álpártok
• nemzeti burzsoázia helyzetbe hozása
• a média teljes felvásárlása
• kormányzati NGO-k (Alapjogokért Központ): kormányzati üzenetek célba juttatása az adófizetők pénzén
• álellenzék
• a nemzetközi cégek kitessékelése a szuverenitás jegyében
• rothadó Nyugat, LMBTQ-ellenes kampány
• migráció
• kastélyépítési láz

Vélemények Oroszországról

„	Oroszország csak akkor érzi magát biztonságban, ha körülötte senki sincs biztonságban.	”
– Gyarmati István

„	Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?	”
– Orbán Viktor, 2008

„	Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.	”
– Uj Péter

Oroszország egész világa olyan páriává vált Európa nagy része szemében, amilyen talán még sosem volt. Még a szovjet időkben is bírt valami hitelességgel legalább az európai baloldal és humanista tudomány egyes képviselői számára. Ma már csak a rettenetet és könyörtelenséget jeleníti meg. Új tudományos eredményeket már régóta nem várhatunk onnan, csak új pusztító csodafegyvereket.

„	Az orosz birodalom Európa leigázására fog törekedni, de végül őt magát igázzák le. A tatárok, akik ma alattvalói és szomszédjai, a tatárok fognak uralkodni fölötte, és mifölöttünk is.	”
– Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről

(Az Aranyhordát annak idején Oroszország sok évszázados gigászi küzdelemben győzte le, de ennek iszonyatos ára volt: egy könyörtelen állam, amely senkire és semmire nincs tekintettel, saját népét is beleértve, mint önmaga túlélésére, dicsőítésére és fölmagasztalására.)

Európa legnagyobb muszlim városa Moszkva.

Oroszország valószínűleg belátta, hogy a világ szemében (ideértve Kínát és Indiát is) semmilyen sikert nem ért el és nem is fog.

„	Ők, a hódítók, rettentően merevek és feszélyezettek voltak… iszonyatos hatalmuk ellenére a legkisebb bírálatra is reagáltak; ragaszkodtak hozzá, hogy minden alkalommal megkapják az őket megillető tiszteletet; egyszóval nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek.	”
– John Lukacs: 1945

A szovjet rendszer lett Oroszország egyetlen ajánlata az emberiségnek.

„	A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.	”
– Kaiser Ferenc

„	Oroszország problémaokozó képessége nagy, értékteremtő képessége kicsi.	”
– Bod Péter Ákos

Forrás

• Sz. Bíró Zoltán: Mi lesz Oroszországgal? Cikkíró: Matyasovszki Fanni amnesty.444.hu (2024. máj. 21.)
• Kert Attila: [htps://hu.euronews.com/next/2023/08/20/tragikus-veget-ert-az-orosz-hold-szonda-kuldetese-nem-sikerult-landolnia Katasztrofális véget ért az orosz Hold-szonda küldetése - nem sikerült leszállnia.] hu.euronews.com (2023. aug. 20.) Lezuhant a Holdra.
• Kassai Zsigmond: A konstantinápolyi pátriárka szerint az orosz ortodox egyház is felelős az ukrán gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. 24.hu (2023. márc. 22.)
• Aradi Hanga Zsófia: Az orosz állami tévében már megint arról értekeznek, hogy az '56-os forradalmat a nyugati hatalmak szervezték. telex.hu (2023. márc. 17.)
• Kassai Zsigmond: Titkos tervet írt az orosz titkosszolgálat Moldova leigázásáról. 24.hu (2023. márc. 17.)
• Konteók keringenek a Szputnyik vakcina feltalálójának erőszakos halála után. hu.euronews.com (2023. márc. 7.)
• Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
• A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban. 24.hu (2023. feb. 6.)
  • Észtország kitiltotta az Orbán által megvédett Kirill pátriárkát. 24.hu (2023. jún. 10.)
• Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)

Külpolitika

• Totth Benedek: Ki beszél még Putyinnal Orbánon kívül? www.lakmusz.hu (2023. okt. 26.) Személyesen csak az osztrák kancellár és Orbán találkozott vele a háború kitörése óta.
• Andrékó Gábor: Az orosz külpolitika főbb jellemzői a posztszovjet időben 2008-2022 között. eurasiacenter.hu (2022)

Orosz titkosszolgálat

• Németh Árpád: Putyin ellenfeleinek túlélésére nem lehet nagy tétekben fogadni. hu.euronews.com (2023. júl. 2.) Így teszi el láb alól a titkosszolgálat az ellenzékieket.
• Szalai Bálint: Orosz ügynökök a régióban ‒ nem olyan ismeretlenek, mint gondolná. www.szabadeuropa.hu (2021. ápr. 21.) Csehországi lőszerraktárat robbantottak fel.
• Inkei Bence: Majdnem megmérgeztek egy teljes kisvárost a kémjátszmában. 24.hu (2020. jún. 23.)

Gazdaság

• Zsiros Egon: Az orosz gazdaság köszöni, jól van – de vajon meddig? 24.hu (2023. okt. 19.)
• Kitart az orosz gazdaság, de egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. www.szabadeuropa.hu (2023. márc. 19.)

Putyin

• Nyugatra szökött egy Putyin biztonságáért felelős orosz hírszerzőtiszt és kitálalt. hvg.hu (2023. ápr. 4.)

Orosz történelem

• Sz. Bíró Zoltán: Putyin Háborúja. Budapest: Gondolat Kiadó. 2023. = PROGRESS könyvek, ISBN 978 963 556 445 3  
• Sz. Bíró Zoltán: A rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelen. g7.hu (2022. jún. 15.) Oroszország reformjai a XIX. századtól kezdve.
• Bihari Dániel: Mély gyökerei vannak Putyin birodalomépítő ambíciójának. Szakértő: Sz. Bíró Zoltán 24.hu (2022. feb. 27.) Oroszország rövid története a középkortól.
• Tálas Péter: Orosz-grúz háború - Sarokba szorítva. magyarnarancs.hu (2008. aug. 14.)
• Oroszország (magyar Wikipédia)
• Kijev (magyar Wikipédia)
• Moszkva (magyar Wikipédia)
• Z (katonai szimbólum) orosz háborús szimbólum (magyar Wikipédia)
• Orosz ortodox egyház (magyar Wikipédia)
• Első csecsen háború (magyar Wikipédia)
• Második csecsen háború (magyar Wikipédia)

További információk

• Levada Center független orosz közvélemény-kutató cég

Kapcsolódó lapok

• Orosz-ukrán háború
• Közel-külföld
• Paks 2