Rendkívüli jogrend

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rendkívüli jogrendek
Elrendelő Rendeletalkotó
Hadiállapot OGY ⅔ kormány
Szükségállapot OGY ⅔ kormány
Veszélyhelyzet kormány kormány

2022. november 1-jével, a 9. alaptörvény-módosítással háromféle rendkívüli jogrend keletkezett, de az elrendelési helyzetek száma nem csökkent, a kormány jogköre viszont kizárólagossá vált. A rendkívüli jogrendben hozott rendeletek a rendkívüli jogrend megszüntetése után és hatályban maradnak. Az Alkotmánybíróság nem bírálhatja el a rendkívüli jogrendben hozott kormányintézkedéseket.

2020. március 11. óta gyakorlatilag megszakítás nélkül rendkívüli jogrend van Magyarországon. Először a covid, aztán annak megszüntetése után azonnal a háborús veszélyhelyzet miatt. Az a normális, ami nem normális.

Megjegyzés: Ha véget ér az orosz-ukrán háború, akkor háború utáni veszélyhelyzet lesz.
2002 után Orbán rájött, hogy ő nem tud demokratikus módon kormányozni. Ezért van állandóan veszélyhelyzet.[1]
– Fleck Zoltán

2022. november 1. előtt

Miután az összes járványügyi korlátozást feloldották, tarthatatlanná vált a járvány miatti egészségügyi válsághelyzet. Pártunk és kormányunk viszont úgy beleszeretett a rendkívüli jogrendbe, és abba, hogy parlament nélkül alkothat törvényerejű rendeleteket, hogy új veszélyhelyzetet talált ki arra az esetre, ha szomszéd országban háború van. Ennek érdekében az alaptörvényt is módosították.

A 2022. május 31-ével véget érő egészségügyi válsághelyzetet a háború miatti veszélyhelyzet váltotta fel. Ráadásul az egészségügyi veszélyhelyzet ürügyén számos olyan intézkedést hozott a kormány, aminek semmi köze nem volt a járványkezeléshez. Pl. adókat és költségvetést módosított.[2] A Helsinki Bizottság erről terjedelmes listát állított össze.[3]

2022. szeptember 1-jén már 4 veszélyhelyzet van:

  • háború miatt[4]
  • aszály miatt – semmit nem találtam a kihirdetésről (A szocializmusnak 5 ellensége van: a kapitalizmus és a négy évszak. Hofi Géza)
  • energia miatt. Kormányhatározattal hirdették ki, ami nem is jogszabály![5]
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Covid

A kormány november 11-től rendkívüli intézkedéseket vezetett be,[6] ezzel beismerve, hogy hibás volt az eddigi védekezési stratégia,[7] amiben a gazdaság működőképessége volt gyakorlatilag az egyetlen szempont. Három nappal a bejelentés előtt a miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem zárják be az iskolákat.[8] Tömeges gyorsteszteket vezetnek be, amit néhány nappal korábban a fővárosnál még kritizáltak.[9] Ugyanakkor a templomi szertartásokat nem korlátozzák.[10] A profi focibajnokságot folytatják zárt kapuk mellett.

Mire a színházak felkészültek a 6 nappal korábbi rendeletre, hogy csak minden harmadik székre ültessenek nézőket, betiltották az előadásokat.[11]
Olyan rossz a helyzet, hogy a fociszezon vége előtt meg kellett hozni a korlátozásokat.

Az intézkedések életbe lépése előtt (10-én éjfél előtt pár perccel) a kormány benyújtott néhány törvényjavaslatot, sőt, alaptörvény-módosítást is, amiről sejtette, hogy felháborodást fog kelteni. Veszélyhelyzetben viszont nem lehet tüntetni.

Az intézkedéseket 30 napra szánják. Ezzel az a probléma, hogy kb. ennyi idő kell a hatás felméréséhez. Vagyis 30 nap múlva még nem fogják tudni eldönteni, fenn kell-e tartani a korlátozásokat.

A kormány folyamatosan titkolja a vírusadatokat,[12] és már csak az oltásban reménykedik.

Jogszabályok. magyarkozlony.hu (2020. nov. 11.):

Jogszabályok

  • 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről
  • 282/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
  • 286/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól
  • 2020. évi CIX. tv. A koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről
  • 484/2020. (XI. 3.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről
  • 484/2020. (XI. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
  • 485/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
  • 486/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről
  • 513/2020. (XI. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról. Idősek idősávja.

November 11-én éjjel fegyveres katonák cirkáltak Budapest utcáin.[13] Orbán a tévében azt mondta, hogy a rendőröket védik. De miért és ki ellen kell a rendőröket védeni?

Különleges jogrend

Az 9. módosítása 3 különleges jogrendet hagyott meg. Ezek egyike a szükségállapot, ami az alkotmányos jogrend elleni békés fellépés esetén is bevezethető. Bevezettek egy új fogalmat, az „összehangolt védelmi tevékenységet”, aminek alapján még azelőtt be lehet hívni embereket katonának, hogy a hadiállapotról szóló törvényt a parlament elfogadta volna.[14]

Az alaptörvény 9. módosítása előtt

Az alaptörvényben az alábbi fajta különleges jogrendek szerepelnek:

  • hadiállapot
  • megelőző védelmi helyzet (hadiállapot előtt)
  • terrorveszélyhelyzet
  • váratlan támadás
  • szükségállapot (zavargások)
  • veszélyhelyzet

Ezek közül jelenleg[15] csak az utóbbi van érvényben.

Van még két hatályban levő, de alaptörvénybeli felhatalmazással nem rendelkező, különlegesnek szánt jogrend:

  • egészségügyi válsághelyzet
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Különleges jogrendben a kormány fegyverhasználati joggal bevetheti a hadsereget (beleértve az egészségügyi válsághelyzetet is).[16] Ez a paragrafus 2020. június 18-tól hatályos. A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a Magyar Honvédség (fegyveres) közterületi járőrszolgálatot lát el.

A hadsereget az éjszakai kijárási tilalom miatt vetették be fegyveresen, csakhogy a kijárási tilalom teljesen indokolatlan volt. A szabadban ui. gyakorlatilag nem terjed a vírus, csak zárt térben. Az értelmetlen jogszabályokat viszont mindig nagy erőkkel hajtják végre.

Veszélyhelyzet

Nem járványügyi helyzetre, hanem ipari katasztrófák és természeti csapások elhárítására szolgál. Az alapjogok korlátozására, a törvények hatályának felfüggesztésére, a törvénnyel ellentétes kormányrendeletek meghozatalára jogosítja fel a kormányt. Korlátozható minden szervezet működése az Alkotmánybíróság kivételével.

A kormány rendeli el és szünteti meg. Nincs határideje, az elrendeléséhez és a megszüntetéséhez a parlamentnek nincs semmilyen joga sem kötelezettsége. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések 15 napig állnak fenn. Az azalatt meghozott intézkedések a 15 nap után még legfeljebb 90 napig érvényesek, ha a parlament meghosszabbítja őket (egyenként, nem általánosan). A veszélyhelyzet megszűnésével a hozott rendeletek hatályukat vesztik.

A járvány miatt 2020 tavaszán elrendelték a veszélyhelyzetet, amit aztán június 17-én megszüntettek, egyúttal elrendelték a járványügyi készültséget 2021. június 18-ig.[17]


A 2020. évi 12-es felhatalmazási törvény valahogy úgy értelmezhető, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatálya időben korlátozatlanná vált. Ezzel csak az a baj, hogy az alaptörvénnyel ellentétes.

Járványügyi készültség

Az elrendelése úgy történik, hogy az országos tiszti főorvos felkéri az egészségügyért is felelős minisztert, hogy tegyen előterjesztést a kormánynak a válsághelyzet elrendelésére. Nincs alkotmányos alapja, következésképp csak a kormány hatáskörébe tartozó ügyekben ügyekben lehet rendelkezni a készültség alatt (és természetesen élhet a veszélyhelyzetben kapott jogokkal).

A június 17-én elrendelt készültséget 2020. november 11-ig nem szüntették meg.

Jegyzetek

  1. Fleck Zoltán (videó)
  2. dr. Sándor Zsuzsa: A veszélyhelyzet lett gránitszilárdságú az Alaptörvény helyett. 24.hu (2022. jún. 12.)
  3. Veszélyhelyzeti rendeletek önös politikai célokra. helsinkifigyelo.444.hu (2022. márc. 25.)
  4. 2022. évi VI. törvény szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról. net.jogtar.hu (2022. jún. 8.)
  5. 1335/2022. (VII. 15.) Korm. határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről. net.jogtar.hu (2022. júl. 15.)
  6. Czinkóczi Sándor: Zárnak a középiskolák és egyetemek, az éttermek, kijárási tilalom lesz este 8 után. 444.hu (2020. nov. 9.)
  7. Botos Tamás: Orbán két hónapja még "szinte korlátlan" egészségügyi kapacitásról beszélt. 444.hu (2020. nov. 9.)
  8. Szurovecz Illés: Orbán azt jósolja decemberre, ami a legrosszabb forgatókönyvnek tűnt a kórházakban. 444.hu (2020. nov. 6.)
  9. Az antigén gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre. www.nnk.gov.hu (2020. nov. 8.)
  10. Kijárási korlátozások: a templomok nyitva maradnak. www.napi.hu (2020. nov. 9.) Pedig már az első hullámban kiderült, hogy a templom (közösségben a beszéd és az éneklés) veszélyes..
  11. Kovács Bálint: A színházak egy héten át fölöslegesen dolgoztak, hogy megfeleljenek a múlt heti rendeletnek. hvg.hu (2020. nov. 9.) Pedig a hangversenyen a nézők nem énekelnek..
  12. Szurovecz Illés: Tizenegy mutató, amit nem hoznak nyilvánosságra a vírushelyzetről. 444.hu (2020. nov. 9.)
  13. Mészáros Juli: Karácsony Gergely nem érti, miért talpig fegyverben kell járőröznie a terrorelhárítóknak. 444.hu (2020. nov. 12.)
  14. Nagy Bálint: Már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetők lesznek, akik elkerülnék a behívást. telex.hu (2022. okt. 28.)
  15. 2020. november 11-én.
  16. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, 36. § (1) k)
  17. 83/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültség bevezetéséről (Wolters Kluwer)

Forrás

Különleges jogrend: a kormány ezentúl azt csinál, amit akar. helsinkifigyelo.444.hu (2022. nov. 14.)

Hírek:

Kapcsolódó lapok