Rogán Antal

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rogán Antal. Forrás: Wikipédia

2025. január 7-én az amerikai Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) az SDN-listára (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) tette Rogán Antalt korrupciós tevékenységben való részvétele miatt:

  • állami vagyonok eltulajdonítása
  • magántulajdon kisajátítása személyes haszonszerzés céljából
  • közbeszerzési visszaélések
  • természetes erőforrások kizsákmányolása
  • vesztegetés.

Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra kerül, és az ilyen vagyontárgyakat jelenteni kell az OFAC-nak. Emellett minden olyan gazdasági társaság, amelyben Rogán közvetlenül vagy közvetve 50 százalékos vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén zárolásra kerül. Tilos minden tranzakció, amely a szankcionált személy vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve, ha az OFAC külön engedélyt ad. Ez a tiltás vonatkozik minden olyan tranzakcióra, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, illetve bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre.

A pénzintézetek és más szervezetek, amelyek Rogánnal vagy érdekeltségeivel kapcsolatba lépnek, szintén szankciókkal nézhetnek szembe.

Rogán eddigi vagyonnyilatkozataiban nincs az USA-hoz köthető vagyon, de nem ritka, hogy (fideszes) politikusok hiányos vagyonnyilatkozatokat adnak le. A DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett az ügyben.[1]

Rogán gazdasági ügyeiről az Átlátszó írt cikket.[2]

Káncz Csaba szerint könnyen lehet, hogy a felbőszült lengyelek beszélték rá az USA-t a szankciókra, mivel a magyar állam politikai menedékjogot adott az előző lengyel kormány igazságügyminiszter-helyettesének.[3]

Jegyzetek

Forrás

További információk

Kapcsolódó lapok