Rendkívüli jogrend

Rendkívüli jogrendek

	Elrendelő	Rendeletalkotó
Hadiállapot	OGY ⅔	kormány
Szükségállapot	OGY ⅔	kormány
Veszélyhelyzet	kormány	kormány

2026. május 13-án megszűnt a háborús veszélyhelyzet. A tömeges migráció miatti válsághelyzet továbbra is érvényben van 2026. szeptemberig.

2022. november 1-jével, a 9. alaptörvény-módosítással háromféle rendkívüli jogrend keletkezett, de az elrendelési helyzetek száma nem csökkent, a kormány jogköre viszont kizárólagossá vált. A rendkívüli jogrendben hozott rendeletek a rendkívüli jogrend megszüntetése után is hatályban maradnak. Az Alkotmánybíróság nem bírálhatja el a rendkívüli jogrendben hozott kormányintézkedéseket.

2020. március 11. óta gyakorlatilag megszakítás nélkül rendkívüli jogrend van Magyarországon. Először a covid, aztán annak megszüntetése után azonnal a háborús veszélyhelyzet miatt. Az a normális, ami nem normális. A háborús veszélyhelyzet 2026. május 14-én megszűnt.

Rendkívüli jogrendben a kormány korlátozhatja az emberi alapjogokat is az Országgyűlés megkérdezése nélkül. Az Országgyűlés hatályon kívül helyezheti az ilyen „törvényerejű rendeletet”, de azt „indokolt esetben” a kormány újra kihirdetheti. A kormánynak arra is joga van, hogy újabb 180 napra meghosszabbítsa a rendkívüli jogrendet – akár az idők végezetéig is.

Megjegyzés: Ha véget ér az orosz-ukrán háború, akkor háború utáni veszélyhelyzet lesz.

„	2002 után Orbán rájött, hogy ő nem tud demokratikus módon kormányozni. Ezért van állandóan veszélyhelyzet.	”
– Fleck Zoltán

A 2023 decemberében elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvénycsomag ennek a folyamatnak a betetőzése, egyúttal egy új korszak kezdete: a súlyos alapjogkorlátozás, jelen esetben a megfigyelés, illetőleg a szuverenitásvédelem homályos indokán alapuló büntetőjogi eljárás már mindenféle veszélyhelyzettől függetlenül lehetségessé vált.

15. alaptörvény-módosítás

A veszélyhelyzet meghosszabbításához nem kell az Országgyűlés, sőt, ha egyszer engedélyezte, nincs beleszólása, meddig tart.

Kikerült viszont az alaptörvényből, hogy az Országgyűlés ⅔-os felhatalmazása nélkül a kormány felfüggeszthet törvényeket rendeleti úton, és eltérhet a törvényi rendelkezésektől.

2022. november 1. előtt

Miután az összes járványügyi korlátozást feloldották, tarthatatlanná vált a járvány miatti egészségügyi válsághelyzet. Pártunk és kormányunk viszont úgy beleszeretett a rendkívüli jogrendbe, és abba, hogy parlament nélkül alkothat törvényerejű rendeleteket, hogy új veszélyhelyzetet talált ki arra az esetre, ha szomszéd országban háború van. Ennek érdekében az alaptörvényt is módosították.

A 2022. május 31-ével véget érő egészségügyi válsághelyzetet a háború miatti veszélyhelyzet váltotta fel. Ráadásul az egészségügyi veszélyhelyzet ürügyén számos olyan intézkedést hozott a kormány, aminek semmi köze nem volt a járványkezeléshez. Pl. adókat és költségvetést módosított. A Helsinki Bizottság erről terjedelmes listát állított össze.

2022. szeptember 1-jén már 4 veszélyhelyzet van:

• háború miatt
• aszály miatt – semmit nem találtam a kihirdetésről (A szocializmusnak 5 ellensége van: a kapitalizmus és a négy évszak. Hofi Géza)
• energia miatt. Kormányhatározattal hirdették ki, ami nem is jogszabály!
• tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet → migráció

Covid

A kormány november 11-től rendkívüli intézkedéseket vezetett be, ezzel beismerve, hogy hibás volt az eddigi védekezési stratégia, amiben a gazdaság működőképessége volt gyakorlatilag az egyetlen szempont. Három nappal a bejelentés előtt a miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem zárják be az iskolákat. Tömeges gyorsteszteket vezetnek be, amit néhány nappal korábban a fővárosnál még kritizáltak. Ugyanakkor a templomi szertartásokat nem korlátozzák. A profi focibajnokságot folytatják zárt kapuk mellett.

Mire a színházak felkészültek a 6 nappal korábbi rendeletre, hogy csak minden harmadik székre ültessenek nézőket, betiltották az előadásokat.

Olyan rossz a helyzet, hogy a fociszezon vége előtt meg kellett hozni a korlátozásokat.

Az intézkedések életbe lépése előtt (10-én éjfél előtt pár perccel) a kormány benyújtott néhány törvényjavaslatot, sőt, alaptörvény-módosítást is, amiről sejtette, hogy felháborodást fog kelteni. Veszélyhelyzetben viszont nem lehet tüntetni.

Az intézkedéseket 30 napra szánják. Ezzel az a probléma, hogy kb. ennyi idő kell a hatás felméréséhez. Vagyis 30 nap múlva még nem fogják tudni eldönteni, fenn kell-e tartani a korlátozásokat.

A kormány folyamatosan titkolja a vírusadatokat, és már csak az oltásban reménykedik.

Jogszabályok. magyarkozlony.hu (2020. nov. 11.):

A 2020. március 11-től 2021. február 8-ig tartó időszakban 651 veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet jelent meg, amelyeknek csak egy része volt összefüggésbe hozható a járvány lassításának és társadalmi-gazdasági hatásai csökkentésének, majd a korlátozások fokozatos feloldásának céljaival. A kormány a járványügyi veszélyhelyzet és a felhatalmazási törvény bázisán alkotott rendeletet pl. a hitelmoratóriumról, a munkabér utáni közterhek alóli mentesülésről, a kijárási korlátozásokról, az idősek bevásárlási idősávjának bevezetéséről. A járványügyi intézkedések egy része a Kormány kivételes felhatalmazása nélkül is meghozható lett volna.

A veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány közbeszerzés nélkül szerzett be lélegeztetőgépeket 300 MFt-ért és 722 MFt-ért oltóanyagokat, maszkokat, teszteket (és ebben az orosz és kínai oltások ára nincs is benne). A veszélyhelyzetre hivatkozva rendelték el a honvédség országon belüli fegyverhasználatának lehetőségét, aminek következtében fegyveres katonák és páncélozott járművek cirkáltak az utcákon, katonák jelentek meg a kórházakban.

Jogszabályok

• 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről
• 282/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
• 286/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól
• 2020. évi CIX. tv. A koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről
• 484/2020. (XI. 3.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről
• 484/2020. (XI. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
• 485/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
• 486/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről
• 513/2020. (XI. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról. Idősek idősávja.

November 11-én éjjel fegyveres katonák cirkáltak Budapest utcáin. Orbán a tévében azt mondta, hogy a rendőröket védik. De miért és ki ellen kell a rendőröket védeni?

Különleges jogrend

Az 9. módosítása 3 különleges jogrendet hagyott meg. Ezek egyike a szükségállapot, ami az alkotmányos jogrend elleni békés fellépés esetén is bevezethető. Bevezettek egy új fogalmat, az „összehangolt védelmi tevékenységet”, aminek alapján még azelőtt be lehet hívni embereket katonának, hogy a hadiállapotról szóló törvényt a parlament elfogadta volna.

Az alaptörvény 9. módosítása előtt

Az alaptörvényben az alábbi fajta különleges jogrendek szerepelnek:

• hadiállapot
• megelőző védelmi helyzet (hadiállapot előtt)
• terrorveszélyhelyzet
• váratlan támadás
• szükségállapot (zavargások)
• veszélyhelyzet

Ezek közül jelenleg csak az utóbbi van érvényben.

Van még két hatályban levő, de alaptörvénybeli felhatalmazással nem rendelkező, különlegesnek szánt jogrend:

• egészségügyi válsághelyzet
• tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Különleges jogrendben a kormány fegyverhasználati joggal bevetheti a hadsereget (beleértve az egészségügyi válsághelyzetet is). Ez a paragrafus 2020. június 18-tól hatályos. A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a Magyar Honvédség (fegyveres) közterületi járőrszolgálatot lát el.

A hadsereget az éjszakai kijárási tilalom miatt vetették be fegyveresen, csakhogy a kijárási tilalom teljesen indokolatlan volt. A szabadban ui. gyakorlatilag nem terjed a vírus, csak zárt térben. Az értelmetlen jogszabályokat viszont mindig nagy erőkkel hajtják végre.

Veszélyhelyzet

Nem járványügyi helyzetre, hanem ipari katasztrófák és természeti csapások elhárítására szolgál. Az alapjogok korlátozására, a törvények hatályának felfüggesztésére, a törvénnyel ellentétes kormányrendeletek meghozatalára jogosítja fel a kormányt. Korlátozható minden szervezet működése az Alkotmánybíróság kivételével.

A kormány rendeli el és szünteti meg. Nincs határideje, az elrendeléséhez és a megszüntetéséhez a parlamentnek nincs semmilyen joga sem kötelezettsége. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések 15 napig állnak fenn. Az azalatt meghozott intézkedések a 15 nap után még legfeljebb 90 napig érvényesek, ha a parlament meghosszabbítja őket (egyenként, nem általánosan). A veszélyhelyzet megszűnésével a hozott rendeletek hatályukat vesztik.

A járvány miatt 2020 tavaszán elrendelték a veszélyhelyzetet, amit aztán június 17-én megszüntettek, egyúttal elrendelték a járványügyi készültséget 2021. június 18-ig.

A 2020. évi 12-es felhatalmazási törvény valahogy úgy értelmezhető, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatálya időben korlátozatlanná vált. Ezzel csak az a baj, hogy az alaptörvénnyel ellentétes.

Járványügyi készültség

Az elrendelése úgy történik, hogy az országos tiszti főorvos felkéri az egészségügyért is felelős minisztert, hogy tegyen előterjesztést a kormánynak a válsághelyzet elrendelésére. Nincs alkotmányos alapja, következésképp csak a kormány hatáskörébe tartozó ügyekben ügyekben lehet rendelkezni a készültség alatt (és természetesen élhet a veszélyhelyzetben kapott jogokkal).

A június 17-én elrendelt készültséget 2020. november 11-ig nem szüntették meg.

Forrás

• Különleges jogrend: a kormány ezentúl azt csinál, amit akar. helsinkifigyelo.444.hu (2022. nov. 14.)
• A joguralomtól az uralom jogáig: A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024. Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint Budapest: CEU Demokrácia Intézet (2024) 16–22. o. ISBN 978-615-5547-12-6

Hírek:

• Gulyás: A veszélyhelyzet meghosszabbítására igyekeznek olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó. hvg.hu (2026. ápr. 21.) Május 13-án kb. 140 veszélyhelyzeti rendelet járna le, ezekről kell az új kormánynak döntenie.
• Bolcsó Dániel: Újabb fél évvel meghosszabbította a kormány „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. telex.hu (2024. márc. 4.)
• Magyari Péter: USA nagykövet: A magyar kormány már több mint 2547 napja képes átlépni a parlamenten. 444.hu (2023. márc. 29.) A különböző veszélyhelyzetekkel.
• Mészáros Juli: A kormány hét hónappal meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet. 444.hu (2022. nov. 29.)
• Katonadolog – A honvédség civil lakosság elleni bevetésének lehetőségéről. Eötvös Károly Intézet ekint.org (2022. nov. 9.) Álláspont.
• Készül az Orbán-kormány egy esetleges hadiállapotra. magyartudat.com (2022. okt. 28.)
• Mesterterv és slamperáj a különleges jogrend világa: Vörös Imre: Ki lehet iktatni a kétharmados törvényeket. jelen.media (2021. márc. 1.)
• Vörös Imre: Az a normális, ami nem normális. nepszava.hu (2021. jan. 9.) Az egészségügyi veszélyhelyzet és a honvédelmi törvénybeli katonaság belföldi bevetése is alkotmányellenes..
• Harkai Péter: Bárándy Péter a rendkívüli jogrendről: ilyen nincs. hirklikk.hu (2020. nov. 11.)
• Magyarország Alaptörvénye. net.jogtar.hu (2020. nov. 11.)
• Így élünk most - egy csokorban a legfontosabb veszélyhelyzeti korlátozások. mfor.hu (2020. nov. 16.)
• Az Eötvös Károly Intézet blogbejegyzése a veszélyhelyzet ismételt bevezetéséről. ekint.org (2020. nov. 6.)
• 2020. évi CIX. törvény a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről (Wolters Kluwer)
• T/13571 (parlament.hu)
• A választásokig is maradhat a különleges jogrend. Telefoninterjú Majtényi Lászlóval www.klubradio.hu (2021. jan. 25.)
• Ismét meghosszabbították a veszélyhelyzetet. telex.hu (2021. feb. 22.)

Kapcsolódó lapok

• Koronavírus (2. hullám)