Hadsereg
A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.
Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.
A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát.
2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.[1][2]
A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.
A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):
2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.[3]
Adatok
A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.[4] Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.
Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.
XXI. századi háborúk
A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.
Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.
A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.
A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.
A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.
Jegyzetek
- ↑ Benics Márk: Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát. 444.hu (2023. ápr. 27.)
- ↑ Benics Márk: A Honvédelmi Minisztérium tagadja, hogy a magyar légteret használják az Ukrajnába tartó katonai gépek, pedig videó van róla, hogy de. 444.hu (2023. ápr. 27.)
- ↑ Székely Sarolta: Nemcsak a honvédelmi minisztérium kommunikált furcsán a magyar Lynx harcjárműről, tényleg gond lehetett a gyártással. 444.hu (2024. júl. 31.) Kétszer közölték az első Lynx átadását fél év különbséggel. A hadiiparban sincs fejlesztés, csak összeszerelés.
- ↑ Kósa András: Megtudtuk, miért beszélt az új vezérkari főnök „szittya gondolkodásmódról”. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 9.)
Forrás
- Spirk József: A honvédelmi miniszter bejelentette: elkészült az első magyar gyártású Lynx. 24.hu (2023. dec. 23.)
- Elvetélt haderőreform. 444.hu (2023. jan. 26.)
- BARÁT JÓZSEF: Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum. 168ora.hu (2020. szept. 24.) Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.
- Magyarország megvásárolja Izrael radarrendszerét. nepszava.hu (2020. dec. 13.)
Más országok hadseregei
- Szurovecz Illés: Mostanra nem Kína, hanem Oroszország adja el a legtöbb fegyvert a szubszaharai térségben. 444.hu (2023. márc. 29.) Oroszország 26%, Kína 18%, Franciaország 8%, USA 5%.
Fegyverek
- Pál Tamás: Magyarország több százmillió euróért vesz kamikaze drónokat a Rheinmetalltól. telex.hu (2023. júl. 20.)
- Vitéz F. Ibolya: Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után. 24.hu (2023. ápr. 17.)
Egyéb
- Gyarmati István: Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára. g7.hu (2023. ápr. 12.) A XXI. századi hadviselés.