„Politika:Szankciók” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül. |
A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül. |
||
| − | == EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai == |
+ | == Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai == |
2021-ben |
2021-ben |
||
* Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel |
* Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel |
||
A lap 2022. szeptember 30., 08:30-kori változata
A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig azok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy
- a benzinárstoppot 2021. november 11-én
- az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én
vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.
A gázra nincs szankció, a kőolajra vonatkozó szankciók pedig még nem léptek életbe.
- a nyers kőolajra vonatkozó szankciók 2022. novemberben
- a kőolajtermékekre vonatkozók 2023. februárban
lépnek életbe. A nyers olajra vonatkozó szankciók csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem, így Magyarországot nem érintik.
Az energiahordozók közül egyedül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól.
A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.
Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai
2021-ben
- Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
- az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.
Forrás
- Balogh József energetikai szakértő: A szankció penicillin, nem bunkósbot. 444.hu (2022. szept. 28.)