Politika:Szankciók

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

Searchtool right.svgBővebben: ársapka

A gázra nincs szankció – a gázszállításokat az oroszok korlátozták. A tengeren szállított nyers kőolajra van, a kőolajtermékekre 2023. februártól lesz.

A nyersolajra vonatkozó szankciók Magyarországot nem érintik, mert csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem. A 8. szankció pedig Oroszországból nem EU-országba szállított olajra ír elő ársapkát, ha a szállító EU-ország.

2023. február 5-től a finomított kőolajtermékekre van szankció, ami Magyarországot is érinti (lásd alább).

Az energiahordozók közül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól és a tankerekben szállított olajra 2022. december 5-től.

Az EU a háború kirobbanásának első évfordulóján, 2023. február 24-én hozta meg az EU a 10. szankciós csomagot újabb személyek ellen és termékek exportját megtiltva.[1]

A 11. szankciós csomag célja várhatóan az lesz, hogy harmadik országokon keresztül ne lehessen kijátszani a szankciókat.[2]

Az EU meghosszabbította az 1473 természetes személyre és 205 szervezetetre vonatkozó szankciókat fél évvel, 2023. szeptember 15-ig.[3]

Az EU és a szankciók

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül. 2023. január 27-én az Európai Tanács újabb fél évvel, július 31-ig meghosszabbította a szankciókat, ugyancsak egyhangúan (azaz tartózkodás nélkül, hiszen a nem szavazat vétónak minősülne).[4]

„ Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.[5] ”

A magyar kormány az Európai Bizottságot szokta kárhoztatni a szerinte rossz szankciókért. A Bizottságnak azonban nincs döntési jogköre: javaslatokat tesz és végrehajtja a döntéseket. A szankciók ügyében az Európai Tanács dönt egyhangú szavazással – vagyis Magyarországnak is el kell őket fogadnia.[6]

Searchtool right.svgBővebben: Nemzeti konzultáció#2022. október

A szankciókat Putyin háborúja váltotta ki. Ha kivonul Ukrajnából, azonnal meg is szűnnek a szankciók. Talán nem Európát kellene hibáztatni ezért, hanem a háborús bűnös Putyint.

Andor László volt EU-biztos szerint az európai inflációnak az ⅓-áért felel a háború (és nem a szankciók). A nagyobbik felét a covid utáni rossz európai gazdaságpolitika okozta (a gazdaság túl gyors felpörgetésének a szándéka, miközben a kereskedelmi útvonalak és kapcsolatok megszakadása miatt a gazdaságok erre nem voltak képesek). Putyin nem véletlenül időzítette erre az időszakra Ukrajna megtámadását. Magyarországon sok más probléma is volt, pl. a választás előtti osztogatás.[7] Róna Péter szerint a magyar inflációnak csak 3–5%-át okozza a háború,[8] Surányi György szerint legfeljebb 10%-át.[9]

Az Európai Unió elsősorban gazdasági/politikai szervezet, hadserege nincs. Az európai befolyásának fenntartására csak gazdasági eszközei vannak, ezért nem fogja abbahagyni a szankciós politikát akkor sem, ha az EU-állampolgárok ellenezni fogják. Ehelyett meggyőző kampányokat fog indítani. Oroszországnak viszont semmilyen más eszköze nincs Ukrajna „visszaszerzésére”, mint a katonai erő: soft powere (képessége, hogy vonzóvá tegye magát az ukránok számára) nincs, pénze sincs.[10]

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

Kb. 1000, főleg amerikai cég vonult ki Oroszországból a háború kitörése után minden kormányzati vagy EU-nyomás nélkül, mert úgy gondolták, a vevőik elfordulnának tőlük, ha az agresszorral üzletelnének.

2021-ben

  • Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
  • az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Magyarország olajimportjának 65, Szlovákiáénak 90%-a orosz. A kettő együtt az EU olajimportjának 12%-a. A legnagyobb importőr az EU-ban Németország 25%-kal.

Problémák a szankciókkal

Az EU alapszabálya szerint szankcióhoz az összes ország szavazata kell.

Searchtool right.svgLásd még: Nemzeti konzultáció#2022. október

2023. február 5.

Januárban 46%-kal volt alacsonyabb az orosz olaj- és gázárbevétel az egy évvel korábbihoz képest. A minisztérium szerint a bevételzuhanást elsősorban az Urals orosz olajfajta árjegyzéseinek csökkenése és a földgázexport visszaesése okozta. Az Urals ára januárban 49,48$/hordó volt, egy évvel korábban 85,64$.[11]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Brückner Gergely – Márton Balázs: Jön az első energiaszankció, amely tényleg fájhat. telex.hu (2023. feb. 2.)

Ettől a naptól tilos Oroszországtól vett vagy orosz kőolajból finomított termék exportja. Kőolajat csövön továbbra is vehetünk Oroszországtól, de az abból készült dízelolajat (ez a legnagyobb mennyiségű finomított termék) csak országon belül értékesíthetjük.

Ez a Mol pozsonyi és szászhalombattai finomítója között okoz problémát. Az előbbi főleg dízelt, az utóbbi főleg benzint állít elő az orosz kőolajból, és a Mol a két finomítója között sem szállíthat.

A finomítók viszont eladhatnak saját termelésű és (tengeren szállított) nem orosz olajból készült dízelt és benzint. A kétféle eredetű terméket nem kell külön tárolni, a tömegmérlegelv alapján döntik el az exportálható mennyiséget.

A megkötésnek az az értelme, hogy a csövön olcsó olajhoz jutó országok ne jussanak árelőnyhöz (amiből a Molnak eddig komoly haszna származott).

A szankciók eddigi eredményei

A Roszkozmosz Kazahsztánhoz tartozó bajkonuri leányvállalatával elszámolási viták robbantak ki, ami veszélyeztetheti az űrbázis fennmaradását is. A vita mögött az európai szankciók állnak, amelyek akadályozzák, hogy Kazahsztán a világpiacon értékesítse az űrállomás szolgáltatásait.[12]

Oroszországban megtiltották a valutavásárlást készpénzért. Akiknek valutaszámlájuk van, legfeljebb 10 e$-t vehet fel róla, a többit rubelben adják ki.[13]

2021-ben még 123 orosz név szerepelt a Forbes dollármilliárdosokat összesítő listáján, 2022 végén már csak 88 orosznak volt több mint egymilliárd dolláros vagyona. A háború miatt bevezetett szankciók hatására 68 orosz milliárdos lett szegényebb.[14]

A brenti és orosz kőolaj között hordónként 30–35$ különbség is van, holott a háború előtt 1–2$ volt csak a különbség. 2023. január elején az orosz olaj ára a fele a brentinek a szankciók miatt.[15] Az oroszok otthon mégis 20$-os különbséggel számolnak a nagyobb adóbevétel érdekében.

Megjegyzés: Miután az európai olajexport drasztikusan lecsökkent a december 5-i szankciók miatt, az árat már nem az európai piac határozza meg. Az orosz olaj európai árjegyzését ezért abbahagyják, amihez eddig az orosz árképzés és adózás is igazodott, ezért Oroszországban is gondot okoz.

Oroszország márciustól napi 500 ezer hordóval, kb. 5%-kal napi 10,2 millió hordóra visszafogja a nyersolaj kitermelést, hogy a relatív olajhiányos piaci környezettel fel tudja tornászni az árakat és így a bevételeit is. A Brent hordónkénti ára 2,5%-kal emelkedett a hírre.

Putyin bevallotta, hogy fájnak a szankciók Oroszországnak. 2022 végén azt mondta,[16] hogy

  • az orosz gazdaság teljesítménye 2,9%-kal csökken, jövőre 0,9%-ra mérséklődik a csökkenés.
    Megjegyzés: Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint az EU 2023-ban 0,5%-kal nőni fog, Oroszország viszont 4–5%-kal csökkenni, Holoda Attila szerint sokkal hosszabb lesz a hatása Oroszországra.[17]
  • 2022-ben 12,2% lehet az infláció, ami a jövő év első három hónapjában 5% alá kerül éves szinten. A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 5,5% körüli éves inflációra számít ′23-ban
  • az orosz jegybank szerint a GDP 2022-ben 3–3,5%-kal, ′23-ban 1–4%-kal zsugorodik. De mitől, ha marad a háború?
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Kiszélesedhet-e az ukrán-orosz háború? Gulyás Balázs interjúja Rácz Andrással YouTube (2022. okt. 14.) (videó)

Az EU a 2014-es háború után már kivetett szankciókat, elsősorban a fejlett technológiákra vonatkozóan. A szankciók eredményeit ezektől kezdve kell nézni.

Az orosz gazdaság 2022-ben 4–6%-os recesszióba került, pedig az olajszankciók csak decemberben fognak életbe lépni.

Az eredmények 2014-től 2022. november elejéig:

  • Oroszország 4 helikopterrel felszerelt támadóhajót akart venni Franciaországtól, márpedig akkor Odessza biztosan elesik
  • szankciók nélkül lenne egy csomó Szuhoj-57-es vadászrepülőjük, így csak 15 készült, egy már összetört
  • szankciók nélkül gyártottak volna egy csomó T-14 Armata harckocsit (talán a világ legjobb harckocsija), de így túl drága. A 2014-es terv szerint több mint 1000-et gyártottak volna.
  • a szankciók miatt Oroszo. nem tudja pótolni a harcokban elhasznált/elvesztett fegyvereit: robotrepülőgépek, harci helikopterek.

  • Az orosz export/import csökkenése

  • Az orosz GDP csökkenése

  • Az orosz GDP csökkenése 2022-ben

  • A Gazprom exportja 2020–22 között

A fenti előrejelzéssel szemben 2022-ben 2,3%-kal csökkent az orosz GDP.[11]

Oroszország 15 M㎥ gázt adott el 2022-ben Kínának. Európába évi 160–200 M㎥-t a háború előtt. Vagyis az ázsiai export nem tudja pótolni az elvesztett európait.[18]

Légiközlekedés

Oroszország a világ légiközlekedésének mindössze 2%-áért felel. 2000 óta vezeti a repülési halállistát a világban, sokkal régebb óta, mint ahogy az első szankciókat bevezették. A világ összes légibaleseteiből a halálos áldozatok 40%-a Oroszországban hal meg.[19]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Váczi István: Nem csak a színház kedvéért szégyenítette meg Putyin a miniszterét. g7.hu (2023. jan. 18.)

A polgári légiközlekedés 75%-át az Airbus és Boeing uralja, aminek az alkatrész-utánpótlását szankciók sújtják. 2023 elején az oroszok már kénytelenek kannibalizmushoz folyamodni. 2023 nyarán az orosz légitársaságok felszólították a pilótákat, hogy csak a sugárhajtómű-visszafordítóval fékezzenek, mert nem tudják beszerezni a futóművek fékbetéteit.[20]

A szankciók miatt újraindították a Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását, de ezekért az orosz légitársaságok korábban sem lelkesedtek, ráadásul az Szuhoj motorja francia együttműködéssel készül, amit szintén sújt a szankció. A teljesen orosz motor 2023-ban kap majd gyártási engedélyt.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Lengyel Miklós: Az összeomlás szélére is kerülhetett az orosz légiipar, de szerintük „minden oké”. hvg.hu (2023. feb. 20.)

A háború elején a szankciókra válaszul Oroszország lefoglalt 10 M$ értékú lízingelt repülőgépet. Az alkatrész-problémán túl ez azzal is járt, hogy az Aeroflot csak olyan országokba járhat, ahol nem foglalhatják le a gépet. Az EU-ból pedig eleve ki van tiltva.

2025-re az orosz polgári légiflotta ⅓-a a kiszerelés áldozatává válhat – mondja egy orosz szakértő. Kilenc kisebb légitársaság működési engedélyét visszavonták a szankciók miatt.

Személyautó-gyártás

A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek. A háború előtti 60 autómárkából 2022. decemberre 14 maradt, ebből 3 orosz gyártmányú (Lada, GAZ, UAZ), a többi kínai. A nyugati autókat ún. párhuzamos importtal szerzik be közvetítő országokon keresztül (Dubaj, India, Kína vagy Dél-Amerika), majd Örményországon vagy az iráni Anzalin keresztül szállítják Oroszországba. Mindez körülbelül 20%-os áremelkedéssel jár.[21]

Az orosz személyautókat légzsák, ABS biztonsági rendszer (=blokkolásgátló fék), automata váltó és érdemi elektronika nélkül forgalmazzák.[22]

2022 novemberében Oroszország és Irán megállapodást kötött 30,000 autó szállítására 300 m$ értékben. Az iráni autók 20 éves Citroen és Peugeot konstrukciók. Az irán elleni szankciók miatt ők sem tudnak modern alkatrészeket beszerezni, az autók balesetveszélyesek, az alkatrészek egy részét használt autókból veszik. A háború előtt Oroszországban havii 100.000 személyautót adtak el. (Portfolio)

2023. április végén a dél-koreai Hyundai tervez kiszállni az orosz termelésből. A Hyundai az eladásai alapján a világ 10 legnagyobb autógyártója közé tartozik, évente mintegy 200 ezer járművet gyártott Oroszországban, a Renault és a Kia mellett a legkelendőbb oroszországi autómárkának számított.[23]

2023. május közepére a Vokswagen teljesen kivonult Oroszországból.[24]

Orosz média Európában

Searchtool right.svgBővebben: Kamu oldalak#Orosz média Európában

USA-szankciók Magyarország ellen

Az EU és a NATO diplomáciai úton próbálja Magyarországot eltéríteni az oroszfóbiától. Valószínűleg az EU-s pénzeknek is közük van hozzá.

Magyarország megvétózta a globális minimumadót az EU-ban, ezért az USA felmondta a kettős adóztatásról szóló egyezményt, és a felmondást azután sem vonja vissza, hogy Magyarország végül mégis elfogadta az egyezményt. Ez az első pénzügyi szankció az USA-tól Magyarország ellen.

Az USA következő lépése az volt, hogy szankciós listára vette a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, amit csak kémbankként emlegetnek, mert gazdasági tevékenységet gyakorlatilag nem folytat, ellenben diplomáciai mentességet ad a munkatársainak, sőt, a bank által tárgyalásra meghívott személyeknek is. Személyes szankciót vetettek ki a bank vezetőire, köztük a magyar alelnökre is.

A kormány másnap bejelentette, hogy kilép a bankból. Ezt már a háború kezdete óta kérték tőle, és a bank többi tagállama már korábban megtette. Úgy tűnik, a személyre kiszabott szankció hatásos volt. Úgy hírlik, hogy az amerikai kongresszus más személyek ellen is szankciókat tervez, ami a nyomásgyakorlás új módját jelezheti.[25]

Jegyzetek

  1. ↑ Anna Matrai: Megtiltja az EU az elektronikus alkatrészek exportját Oroszországba a tizedik szankciós csomagban. hu.euronews.com (2023. feb. 24.) A hatálybalépés nem derül ki a cikkből.
  2. ↑ Az amerikai pénzügyminiszter szerint „rendkívül negatívan hatnak” a szankciók az orosz gazdaságra. hu.euronews.com (2022. feb. 23.)
  3. ↑ Rugli Tamás: Meghosszabbították az Oroszország-ellenes szankciókat. 24.hu (2023. márc. 13.)
  4. ↑ Bakró-Nagy Ferenc: Fél évvel meghosszabbítja az Oroszország elleni szankciókat az EU. telex.hu (2023. jan. 27.)
  5. ↑ Oroszországnak nem volt saját pénzügyi rendszere 2014-ben. Ha akkor kizárják a világ bankrendszereiből, összeomlott volna.
  6. ↑ Nekiment az uniós biztos Orbánnak a hazug EU-ellenes kampánya miatt. nyugatifeny.hu (2022. okt. 18.)
  7. ↑ Volt uniós biztos az uniós forrásokról: Már a végjátékban vagyunk! YouTube (2022. nov. 18.) (videó)
  8. ↑ Ha marad az árstop, egyes termékek végleg eltűnhetnek. Csikós Magdolna interjúja Róna Péterrel YouTube (2022. dec. 3.) (videó)
  9. ↑ Lesz recesszió 2023-ban? Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel YouTube (2022. dec. 27.) (videó)
  10. ↑ Vajon visszatér-e a nagy háborúk politikája? Herskovits Eszter és Selmeci János interjúja Dr. Tálas Péterrel YouTube (2022. dec. 22.) (videó)
  11. ↑ 11,0 11,1 Herczeg Márk: Bezuhant az orosz költségvetés olaj- és gázbevétele januárban. 444.hu (2023. feb. 6.)
  12. ↑ Hecker Flórián: Nem várt helyről támadták hátba az oroszokat: Kazahsztán ellenséges lépést tett. www.vg.hu (2023. márc. 15.)
  13. ↑ Hercsel Adél: Búcsúzhatnak az oroszok a dollártól: jön a digitális rubel. www.napi.hu (2023. márc. 7.)
  14. ↑ Csurgó Dénes: 35 orosz csúszott le tavaly a Forbes milliárdosokat gyűjtő listájáról. 444.hu (2023. jan. 10.)
  15. ↑ Weiler Vilmos: A világpiaci ár feléért tudja csak eladni a kőolaját Oroszország. telex.hu (2023. jan. 9.)
  16. ↑ Putyin is bevallotta, fájnak a szankciók az országának: Idén és jövőre is GDP-csökkenéssel számol az orosz elnök. privatbankar.hu (2022. dec. 9.)
  17. ↑ Mitől emelkednek ilyen gyorsan az árak? Ónody-Molnár Dóra interjúja Győrffy Dóra közgazdásszal és Holoda Attilával YouTube (2022. nov. 27.) (videó)
  18. ↑ Csurgó Dénes: Nagyon véres tavasz és nyár jöhet Ukrajnában. Interjú Rácz Andrással és Király Andrással 444.hu (2025. jan. 23.) 📝}
  19. ↑ Seress Gergely: Katasztrófa fenyeget az orosz repülésben, mert elfogytak a pótalkatrészek. hu.euronews.com (2023. ápr. 14.)
  20. ↑ Annyira fogytán a nyugati alkatrész, hogy már kerékfékezés nélkül landolnak az orosz utasszállítók. hvg.hu (2023. aug. 4.)
  21. ↑ Czinkóczi Sándor: Az év eleji 60-ból mára csak 14 autómárka maradt Oroszországban. 444.hu (2022. dec. 9.)
  22. ↑ Zách Dániel: A szankcióellenes Ladával száguld hátramenetben az orosz autóipar. telex.hu (2022. nov. 1.)
  23. ↑ Portfolio, 2023. április 27.
  24. ↑ Végleg elhagyta Oroszországot a világ egyik vezető autógyára. www.napi.hu (2023. máj. 19.)
  25. ↑ Orbán „megkapta” az USA-t, avagy hogyan kezdett Biden harcolni Budapest romboló akciói ellen. furgehir.hu (2023. ápr. 18.)

Forrás

Összefoglalók:

A szankciók hatása Oroszországra

A szankciók Magyarországon

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Politika:Szankciók&oldid=32061”