Hadsereg

A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.

Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.

A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát.

2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között.</ref>Benics Márk: Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát. 444.hu (2023. ápr. 27.)</ref>

A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.

A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):

XXI. századi háborúk

A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.

Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.

A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.

A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.

A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.

Forrás

• Elvetélt haderőreform. 444.hu (2023. jan. 26.)
• BARÁT JÓZSEF: Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum. 168ora.hu (2020. szept. 24.) Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora.
• Magyarország megvásárolja Izrael radarrendszerét. nepszava.hu (2020. dec. 13.)

Más országok hadseregei

• Szurovecz Illés: Mostanra nem Kína, hanem Oroszország adja el a legtöbb fegyvert a szubszaharai térségben. 444.hu (2023. márc. 29.) Oroszország 26%, Kína 18%, Franciaország 8%, USA 5%.

Egyéb

• Gyarmati István: Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára. g7.hu (2023. ápr. 12.) A XXI. századi hadviselés.
• Vitéz F. Ibolya: Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után. 24.hu (2023. ápr. 17.)