„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
39. sor: 39. sor:
 
* 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
  
* 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
 
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/?v=466356915237804|form=videó|ass=Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben|tit=Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést|date=2022-03-10|misc=[https://www.facebook.com/tothendremomentum/posts/346366980836523 A beszéd szövege]}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/?v=466356915237804|form=videó|ass=Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben|tit=Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést|date=2022-03-10|misc=[https://www.facebook.com/tothendremomentum/posts/346366980836523 A beszéd szövege]}}
  +
* {{hulink|Kukorelli István}}: [https://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/lenkovics%20k%C3%B6tet/kukorelli.pdf Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni
  +
alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei]
 
* {{CitWeb|url=http://tortenelemcikkek.hu/node/233|tit=Magyarország eddigi államformái|aut=Harmat Árpád Péter|date=2015-12-02|work=Történelem cikkek}}
  
* {{CitWeb|url=http://tortenelemcikkek.hu/node/233|tit=Magyarország eddigi államformái|aut=Harmat Árpád Péter|date=2015-12-02|work=Történelem cikkek}}
 
* [https://njt.hu/jogszabaly/1989-35-00-00 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról] 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
  
* [https://njt.hu/jogszabaly/1989-35-00-00 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról] 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.

A lap 2023. augusztus 13., 20:02-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.[1] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A köztársasági elnöki tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[2]

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Ellenzéki Kerekasztal és Négyigenes népszavazás

Az MDF–SZDSZ paktumban a két párt abban állapodott meg, hogy az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki az Alkotmány értelmében ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig. Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[3]

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[4] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[5] a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Kegyelem

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: dr. Sándor Zsuzsa: Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin? 24.hu (2023. jan. 7.)

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség?

Háromféle kegyelem van:

  • eljárási
  • végrehajtási
  • kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„ Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[6] ”
– Novák Katalin

Jegyzetek

  1. ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
  2. ↑ Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
  3. ↑ Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
  4. ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
  5. ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
  6. ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei]

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Köztársasági_elnök&oldid=31523”