Köztársasági elnök

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Sulyok Tamás

Sulyok Tamás

Novák Katalin helyére a parlament az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást választotta meg, aki azonnal politikai botrányba keveredett az apjáról szóló állításai miatt. Az apja ui. szélsőjobboldali volt, amit Sulyok ellentmondó nyilatkozatokban próbált leplezni.

A 2026-os választás után megkapta a Szkeptikus Társaság Laposföld-díját, mert átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Wieber Orsolya asztrológusnak, Rákay Philip feleségének.

Magyar Péter többször lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, mert nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének. Válaszul Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, de azt nem árulta el, milyen veszélyeket lát a leváltásában.

Lattmann Tamás azt állítja, hogy Sulyok Tamásnak nincs joga a Velencei Bizottsághoz fordulni, azt csak az Európa Tanács intézményei tehetik meg.

Miután a május 31-i határidő letelt a lemondásra, Magyar Péter azt nyilatkozta, hogy alkotmánymódosítással, nem személyre szabott jogalkotással és nem megfosztási eljárással fognak megszabadulni Sulyok Tamástól. Egyúttal ismét felsorolta, miért nem képviselte Sulyok Tamás a nemzet egységét.

Június 11-én Sulyok az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy az egyedi helyzetek rendezését (vagyis az ő leváltását) célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke már elő is készítette a határozatot, de 7 alkotmánybíró összeférhetetlenséget jelentett, ami miatt a teljes ülés megtartása 10 alkotmánybíró híján lehetetlenné vált. Így Polt Péternek nem maradt más választása, mint levenni az ügyet napirendről. Ez azt jelenti, hogy az ügyet nem lehet tárgyalni.

Sulyok azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy foglaljon állást egy be sem nyújtott szándékról. Ezt a megkeresést be sem lett volna szabad fogadni, Polt Péter mégis sürgős tárgyalásra kiszignálta, holott a legtöbb ügy hónapokat vár a tárgyalásra. Ez ellen lázadt fel a 7 alkotmánybíró.

Vörös Imre szerint Sulyok Tamás megsértette az alaptörvényt: nem lépett fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a pedofil ügyekben, Költségvetési Tanács, a közhatalom kizárólagos birtoklása és működtetése érdekében. Őrködnie kellene a köztársaság demokratikus működése fölött. A veszélyhelyzetet sem tette szóvá.

17. alaptörvény-módosítás

A módosítás (többek között) kimondja, hogy a módosítás elfogadásával Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Indok nincs. Sulyok legfeljebb kitolásból küldheti vissza a törvényt a parlamentnek a nyári szünetben. Az Alkotmánybíróság viszont csak akkor bírálhatja felül a fidesz 4. alaptörvény-módosítása miatt a javaslatot, ha eljárásjogi hiba történt.

Vagyis Sulyok Tamásnak alá kell írnia a saját megfosztását. Ha meg lemond, komolytalanná válik a Velencei Bizottsághoz fordulás.

A módosítás 70 évben korlátozza az alkotmánybírák korhatárát, vagyis visszaállítja a fidesz előtti állapotot. A visszaállítás most a fideszes alkotmánybírákat érinti: Juhász Miklós 1952-ben, Lomnici Zoltán 1954-ben, Polt Péter és Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született. Polt Péter megbízatásának a megszűnésével a következő elnököt már nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság fogja megválasztani.

Novák Katalin lemondása

Akik lemondtak szexuális ügyek miatt

Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között Kónya Endrének, akit azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.

Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.

Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.

A kegyelmet a kormány kezdeményezte, és Orbán elárulta, hogy Budaházyról sokat vitatkoztak. Ez azt jelenti, hogy Orbán tudott a kegyelmi kérvényről. A kegyelmi csomagban 22 név volt.

Novák Katalinnak nem azért kellett távoznia, mert valamilyen erkölcsi, politikai mércét megsértett, hanem mert az ügy Orbán Viktor hatalmon maradását veszélyeztette. Orbán nem volt hajlandó a renoméját kockáztatni Novák Katalin megvédésével, a mérések ui. azt mutatták, hogy a jobboldalon is nagy felzúdulás lett az ügyből.

Megjegyzés: A pedofília elítélése erkölcsi kérdés, ami nem a közvéleménykutatás eredményétől függ – legfeljebb azoknál, akiknek nincs saját erkölcsük. (Kuncze Gábor)

A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre ítélt igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért. Balog elismerte, hogy azt tanácsolta Novák Katalinnak, adjon kegyelmet K. Endrének, és végül ő maga is lemondott a református egyház vezetésében viselt tisztségéről Orbán évértékelő beszéde előtt egy nappal, de az áldozatoktól nem kért bocsánatot, sőt, saját magát és az egyházát tekintette áldozatnak. A Református Egyház elhatárolódott Balog politikai tetteitől, és kifejezte együttérzését az áldozatok iránt. A Magyar Katolikus Egyház viszont halált megvető bátorsággal lapít, pedig pedofília ügyben neki is van elszámolnivalója.

Következmények

A botrányról a lakosság legnagyobb része hallott. A fidesz támogatottsága 3%-kal csökkent az ügy hatására, ami megfelel az 5 évvel ezelőtti EP-választás szintjének. A kormánypárti szavazók 11%-a csalódott, miközben 24%-uk véleménye javult a fideszről. Ezek teljesen megkergültek.

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg. A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig. Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.

Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében. A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.

Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni, azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Kegyelem

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.

Háromféle kegyelem van:

• eljárási
• végrehajtási
• kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„	Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.	”
– Novák Katalin

Forrás

• Liptai Lívia: Romsics Ignác: Az a jó köztársasági elnök, akinek van önsúlya. Ki tudott Sulyok Tamásról vagy Novák Katalinról előtte? telex.hu (2026. máj. 9.)
• Brückner Gergely: A Dobrev-dokumentumok alapján nem kérdés, hogy zsebszerződésről volt szó, de vajon Sulyok Tamás tudta ezt? telex.hu (2024. máj. 23.)
• A joguralomtól az uralom jogáig: A jogállam felszámolása Magyarországon 2010–2024. Szerkesztők: Gadó Gábor, Kerekes Zsuzsa, Magyar Bálint Budapest: CEU Demokrácia Intézet (2024) 14–15. o. ISBN 978-615-5547-12-6
• Német Szilvi – Totth Benedek: Ezer sebből vérzik a kormánypárti mantra a „következmények nélküli baloldalról” és a hibáik miatt azonnal lemondó fideszesekről. www.lakmusz.hu
• Tóth-Szenesi Attila: Nálunk vajon miért nem a nép választja a köztársasági elnököt? 444.hu (2024. feb. 13.)
• Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
• Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei
• Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)
• 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
• 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
• Magyarország köztársasági elnöke (magyar Wikipédia)
• Novák Katalin (magyar Wikipédia)
• Lengyel Tibor: Hogyan lehet kitenni Sulyok Tamás szűrét a Sándor-palotából, ha nem mond le magától? hvg.hu (2026. ápr. 16.)

Hírek:

• Megpróbálták kitörölni a kínos részeket Sulyok Tamás Wikipédia-oldaláról. 24.hu (2024. júl. 22.)
• Botka: Kati tíz éve még titkárnő volt, semmi nem alapozta meg, hogy államfő legyen. 24.hu (2024. feb. 11.) Novák Katalinról van szó a címben.
• Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
• Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
• Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.

Kapcsolódó lapok

• Áder János