Tisztítótűz művelet

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Tisztítótűz művelet a Tisza-kormány átfogó politikai, jogi és korrupcióellenes programcsomagja. Magyar Péter 2026. június 22-én jelentette be a parlamentben.

A művelet

  • elindítja az új alkotmány létrehozását
  • módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás[1])

Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása

A 17. alaptörvény-módosítással megszűnik a köztársasági elnök megbízatása. A parlament 30 napon belül új köztársasági elnököt választ legfeljebb 5 évre.[2]

Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.[3] Ha már a 2026-os választáson is érvényben lett volna a szabály, a fidesz-frakció közel fele, de még a KDNP és a Mi Hazánk 3–3 képviselője sem indulhatott volna.[4]

Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ez 4 alkotmánybírót érint, köztük az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert. Utódát már az Alkotmánybíróság tagjai fogják megválasztani.[4] A 70 éves korhatárt 2013-ban szüntette meg a fidesz, hogy öt, 2010 után megválasztott bíró továbbra is hivatalban maradhasson. 2026 novemberében lejár Czine Ágnes 12 éves mandátuma is.[5]

A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról. A Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét e két szervezet fogja megválasztani.

Igazságügyi intézmények működésének átalakítása

A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez mit jelent?

Csökkentik a sarkalatos törvények számát.

Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat a költségvetési és adóügyeket, amikben eddig akadályozva volt. Az Orbán-kormány azért korlátozta az Alkotmánybíróság ezen jogait, mert az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98%-os különadót annak visszaható hatálya miatt. Ezt a korlátozás szünteti meg a 17. alaptörvény-módosítás.[6]

Felülvizsgálják az önálló szabályozási szervek jogait. Ezek a kormányhoz nem tartozó intézmények, melyeknek hatósági jogai vannak.

Korrupcióellenes intézkedések

Az alaptörvény szerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Az alaptörvény 17. módosítása kihagyja ezt a kitételt, mert indokolatlanul szűkíti a közpénz meghatározását.[6]

Jegyzetek

Forrás

Kapcsolódó lapok