„Magyar Nemzeti Bank” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor: 24. sor:
2023. első félévében az MNB vesztesége 1000 MFt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/09/29/999-milliard-az-mnb-elso-feleves-vesztesege|tit=999 milliárd az MNB első féléves vesztesége|aut=Bódog Bálint|date=2023-09-29}}</ref>
2023. első félévében az MNB vesztesége 1000 MFt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/09/29/999-milliard-az-mnb-elso-feleves-vesztesege|tit=999 milliárd az MNB első féléves vesztesége|aut=Bódog Bálint|date=2023-09-29}}</ref>


Az EU tudomásul vette (de nem hagyta jóvá), hogy az állam nem pótolja az MNB hiányát. Úgy tekinti, hogy garanciaként mögötte áll.
Az EU tudomásul vette (de nem hagyta jóvá), hogy az állam nem pótolja az MNB hiányát. Úgy tekinti, hogy garanciaként mögötte áll. A megoldás az, hogy majd ha az MNB nyereséges lesz (pl. pénznyomtatással), nem fizeti be a költségvetésbe, ahogy egyébként kellene neki, hanem pótolja a hiányt vele. Vagyis ezt a kormányt megmenti a következők kárára.<ref>{{youtube|F3FtTgcIr04|A kormány most tol át terheket a következő generációkra|aut=Bod Péter Ákos|ass=Riporter: Németh Péter|date=2023-09-10}}</ref>

A magyar megoldás az, hogy majd ha az MNB nyereséges lesz (pl. pénznyomtatással), nem fizeti be a költségvetésbe, ahogy egyébként kellene neki, hanem pótolja a hiányt vele. Vagyis ezt a kormányt megmenti a következők kárára.


{|
{|

A lap 2023. október 7., 22:23-kori változata

MNB eredmény06-22.png

Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges volt az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja. A valutatartalék eladásából viszont a gyenge forint miatt jelentős bevétele volt.

Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.[1]

2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért,[2] holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.[3]

2022 utolsó negyedévében a lakosság forintmegtakarításai 574 MFt-vel csökkentek, a devizamegtakarítások viszont 2500 MFt-vel nőttek.[4] Alakul a kettős valutarendszer.

Kormányzati tartalék19-22.png


2023

2023. május 23-án az MNB 18%-ról 17%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Ezzel az MNB is úgy ítélte meg, hogy márciusban tetőzött az infláció.[5]

A költségvetési hiánycél 3,9%, ami inflációt fog gerjeszteni. 2024-ben a kamatterhek a GDP 4,6%-ára nőnek ez több, mint amennyit az EU-ból kapunk/kapnánk. Matolcsy szerint a költségvetés 2021-ben tévesztett utat a költségvetés elengedésével és az ársapkák bevezetésével.[6]

Az MNB felemelte a bankok kötelező tartalékának mértékét, hogy növelje a pénzügyi tartalékot. A bankok tiltakoztak ellene, de a rendelet hatályba lépett.[7] Róna Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bankok szégyelljék magukat: eddig ők jártak jól, most viszont a gazdaságnak tartalékra van szüksége.[8]

Az MNB vesztesége

2022 végén a jegybank saját tőkéje 255,9 MFt-ra csökkent, miközben a ′23-as veszteség várhatóan óriási lesz, a 2000 MFt-t is meghaladhatja, ami nincs benne a ′24-es költségvetésben.

2023. első félévében az MNB vesztesége 1000 MFt.[9]

Az EU tudomásul vette (de nem hagyta jóvá), hogy az állam nem pótolja az MNB hiányát. Úgy tekinti, hogy garanciaként mögötte áll. A megoldás az, hogy majd ha az MNB nyereséges lesz (pl. pénznyomtatással), nem fizeti be a költségvetésbe, ahogy egyébként kellene neki, hanem pótolja a hiányt vele. Vagyis ezt a kormányt megmenti a következők kárára.[10]

MNB árfolyameredmény11-22.png MNB kamateredmény11-22.png

A 2022-es veszteség okai

Három oka van a veszteségnek. Az egyik a devizatartalékok és 3000 MFt-nyi államkötvény alacsony kamata. A másik kettő a Nagy Márton jelenlegi gazdasági miniszterhez köthető két növekedési program. A növekedési hitelprogram összege 3000 MFt, amire egyáltalán nem kap kamatot az MNB, pedig a hitelek futamideje bizonyos esetekben a 20 évet is elérheti. A másik az 1550 MFt-nyi, 3–5%-os kamatozású növekedési kötvényprogram, amit többnyire „baráti” vállalkozásoktól megvásárolt értékpapírok tesznek ki.[11]

Forint árfolyam

Forint–euró árfolyam 2022. július – 2023. július
MNB-tartalékok08-22.png

Az MNB 2023. júliusi tanulmánya szerint a forint árfolyamának túlzott változékonysága kedvezőtlen, a tartós gyengülő trend pedig a korábbi vélekedéssel szemben káros, miután az exportot nem segíti érdemben, ugyanakkor inflációs hatása jelentős. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, így az várható, hogy abbamarad a forint 2018 óta tartó gyengülése[12] – feltéve persze, hogy a külső körülmények nem változnak kedvezőtlenül. Július 20. körül mindenesetre az erősödés visszafordult.

2010-ben az euró árfolyama 270 Ft körül mozgott, 2023. májusban 370 Ft körül. A történelmi csúcs 2022. októberben 434 Ft volt.

A forint gyöngülése jó volt a multiknak, mert euróért adták el a termékeiket, amiért több forintot kaptak, ebből béremelésre is futotta.[13]

Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.[14]

Bodnár Zoltán szerint amikor a dollár gyengül, a forint erősödik.[15]

2022. szeptember vége

Euró- és dollárárfolyam 2022-ben. Forrás: Privát Bankár

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.[16]

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[17]

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.[18]

Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését.[19] Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

2022 nyara

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

Searchtool right.svgBővebben: GDP

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.[20]

Az alapkamat változása

Alapkamat21-22.png

Folyamatos csökkentések után az alapkamat 2023. szeptember végén került vissza a 13%-ra.

Az október 14-i 13→18%-os kamatemelést Matolcsy az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása és a nemzetközi pénzpiacokat megrázó sokkhatásokkal magyarázta. A dollár erősödött, a forint 430-as szint fölé gyengült az euróval szemben.[21]

Infláció

Searchtool right.svgBővebben: Infláció

Aranytartalék

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Surányi György: Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékainak eladásáért. Riporter: Göblyös Sára és Stefka István YouTube (2022. jan. 9.) (videó) Boros Imre állítása 65t arany eladásáról. 📝

1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/℥ (uncia), az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$.

Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon.

Magyarország a legalacsonyabb (30%-os) inflációval került ki a rendszerváltás első két évéből. Csehszlovákia jött utánunk 68%-kal.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Surányi György: Nem vált be a csodafegyver. Friderikusz Sándor interjúja YouTube (2023. máj. 18.) (videó) 📝

A pénz funkciói, amit az arany nem tud ellátni:

    • értékmérés: az arany árfolyama erősen változik. 8 év alatt 1000 és 2000$ között mozgott le-föl
    • fizetés: nem hiteleszköz (?)
    • forgalmi eszköz: nem lehet vele vásárolni, mert nem lehet felaprózni
    • felhalmozási funkció. Egyedül ezt tudja betölteni az arany valamennyire.

Az legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok: USA, Németország, Oroszország, Kína, India, Törökország.

Németország és az USA azért nem adja el az aranykészleteit, mert ezzel lemenne az arany ára. Nekik nem is nőtt az aranytartalékuk.

Oroszország a világ legnagyobb aranytermelője, nem tudja eladni a világ egyik legnagyobb aranykészletét.

Törökországnak hiába van aranya, a fizetésképtelenség határán van (már „csak” 50% az infláció). A török líra értéke a tizedére csökkent 5 év alatt: nem tudta megvédeni a valutáját.

Kína azért vett aranyat, mert rájött, hogy a hitelező függ az adóstól, ezért diverzifikálni akarta az USA 4000 M$ tartozását, és nem tudott más valutát venni.

Idézetek

„ Európa leggyengébb valutája a forint.[22] ”
– Bod Péter Ákos

Jegyzetek

  1. ↑ Saját, MNB-től kapott százmillió forintos jegybanki kölcsönük kamatáról is döntöttek a Monetáris Tanács tagjai. hvg.hu (2022. okt. 17.)
  2. ↑ Matolcsy György parlamenti meghallgatása. YouTube (2022. dec. 5.) (videó)
  3. ↑ Farkas Zoltán: Matolcsy durrant. hvg.hu (2022. dec. 8.)
  4. ↑ Három hónap alatt eltűnt 575 milliárd a lakossági betétekből. 24.hu (2023. feb. 8.)
  5. ↑ Elindult a kamatvágás, Matolcsy élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. 24.hu (2023. máj. 23.)
  6. ↑ Matolcsy keményen kritizálta a kormányt a parlamentben. 24.hu (2023. márc. 8.) „Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között”
  7. ↑ Farkas György: Hiába tiltakoztak a bankok, Matolcsy György döntése hivatalos. 24.hu (2023. márc. 9.)
  8. ↑ 📝 A konzervativizmus a józan emberek politikája. Lánczi Richárd interjúja Róna Péterrel és Teplán Istvánnal YouTube (2023. márc. 5.) (videó) 16:35.
  9. ↑ Bódog Bálint: 999 milliárd az MNB első féléves vesztesége. 444.hu (2023. szept. 29.)
  10. ↑ Bod Péter Ákos: A kormány most tol át terheket a következő generációkra. Riporter: Németh Péter YouTube (2023. szept. 10.) (videó)
  11. ↑ Farkas Zoltán: Itt a magyarázat, miért fordult 400 milliárdos mínuszba Matolcsy sikermutatója. hvg.hu (2023. jún. 7.)
  12. ↑ Fellegi Tamás: Elhagyta magát a forint, pedig hivatalosan is vége a gyengülő trendnek. www.napi.hu (2023. júl. 21.)
  13. ↑ Kovács Gábor: A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika. hvg.hu (2023. máj. 22.)
  14. ↑ Krízisben a világgazdaság, közeleg a recesszió. A Partizán interjúja Pogátsa Zoltánnal YouTube (2013. jan. 2.) (videó)
  15. ↑ Bodnár Zoltán: Szegény Matolcsy nem ért a monetáris politikához. Riporter: Kun Zsuzsa YouTube (2023. ápr. 11.) (videó)
  16. ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  17. ↑ Magyari Péter: Itt valami filmszakadás van. Interjú Bod Péter Ákossal 444.hu (2022. szept. 29.)
  18. ↑ Baka F. Zoltán: Megvédhette volna a pénzünket az MNB magasabb devizatartalékkal? 24.hu (2022. okt. 17.)
  19. ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  20. ↑ Benics Márk: Több mint 200 milliárd forintos veszteséggel zárta az első félévet az MNB. 444.hu (2022. szept. 30.)
  21. ↑ Farkas György: Matolcsy György írásba adta, nem ért egyet Varga Mihállyal. 24.hu (2023. okt. 3.)
  22. ↑ 📝 Bod Péter Ákos: A szakember időnként azt mondja, hogy NEM. Riporter: Szénási Sándor YouTube (2023. aug. 29.) (videó)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Magyar_Nemzeti_Bank&oldid=32023”