Gazdaság
Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.[1]Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.[2]
A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd alább).
Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.[3]
2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.[4] Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.
A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.[5]
2023-ban a külkereskedelmi hiányból 5 M€-t Oroszország teszi ki a gáz- és olajvásárlások miatt. Európában egyik országnak sincs ekkora hiánya Oroszországgal, az országok többségének többlete van.[6] A teljes évi külkereskedelmi hiányra nem találtam adatot: a cikkek a havi mérleggel foglalkoznak.
A magyar gazdaság válságának okai
Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugatnak alkonyodik. A szocializmus idején azt mondták, a kapitalizmus halódik. De szép halál! – így az akkori vicc. Ha ez így lesz is, vagy 200 évig fog tartani. Erre most nem lehet gazdaságpolitikát építeni.
2023 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás – és ezzel a növekedés – legfőbb gátja a lakossági kereslet. Magyarul: az embereknek nincs pénzük, és ez a belföldre termelők beruházásaira is hat, a költségvetés hiánya nő a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) csökkenése miatt. Emiatt adókat kell emelni, ami növeli az inflációt, amitől még jobban csökken a kereslet… és kész az ördögi kör.
Róna Péter szerint a lakosság pénzhiányának az oka az, hogy a GDP-ben a munkajövedelem aránya alacsony a tőkejövedelemhez képest. Míg nálunk a GDP 40–42%-a jut a munkának és a fennmaradó 58–60% a tőkének, Németországban fordított az arány: 62:38% (pedig Németország egyáltalán nem tekinthető tőkehiányosnak).
A megoldás egy radikális adóreform. A vállalkozások adóját teljesen át kell alakítani, mert a multik olyan adókedvezményeket kapnak az államtól, hogy a befizetett adójukból még a működésüket lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztése és fenntartása sem jön ki. Mindez azért alakult így, mert az állam a jólét helyett a GDP-t akarja növelni.[7]
A jövedelmeket progresszívan kell adóztatni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (áfa) csökkenteni kell az infláció csökkentése érdekében.
Életszínvonal
Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.
Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[8]
Infláció
Bérek
Maastrichti kritériumok
- a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
- az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
- az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.
A kritériumokat a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényesek.
Adósság
A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).
A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.
Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.[9] Ebből semmi sem lett.
A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.
A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni.
Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog.
A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.
A költségvetés hiánya 6,7% a maastrichti 3%-os korláthoz képest, ezért az Európai Bizottság túlköltekezési eljárást indított Magyarország ellen.
Befektetések
2022-ben a tőkeberuházások 48%-a keletről, 42%-a nyugatról jött, a 42%-ból 30% Németországból.
Orbánék bizonyos szektorokat magyar kézbe akarnak venni. Eddig kifizették a távozó cégeket, most EU-pénzek híján adminisztratív előírásokkal üldözik el őket.[10]
A költségvetés külső bevételei (FDI)
Háromféle külső (nem itthon megtermelt) bevétel van:
- EU-források
- a külföldi cégek befektetései (FDI)
- hazautalt pénzek
EU-pénzek híján a költségvetés most az FDI-kre van utalva. Ennek több hátránya van:
- a befektetés egyszeri hatás (ráadásul nem is mindig pénzben, hanem eszközökben jön), ami után a haszon kivonása következik, vagyis újabb FDI-vel kell pótolni. Az FDI nem okoz tartós GDP-növekedést.
- a befektetések összege kiszámíthatatlan
- az FDI-ket az államnak támogatnia kell adókedvezményekkel, infrastruktúrával
- a kormány nem tudja befolyásolni, mire költsék az FDI-pénzeket
Hitelminősítők
| Dátum | Fitch Ratings | S&P Global Ratings | Moody's Investors Service |
|---|---|---|---|
| 2023 elején | BBB + | BBB | Baa2 |
| 2023. jan. 27. | BBB − | ||
| 2023. jún. | BBB − | ||
| 2023. dec. | BBB − |
2023. decemberben a Fitch 5,6%-os hiányt vár 2023-ra (a cél 5,2%), 4,2%-ot 2024-ra (a cél 2,9%), 3,2%-ot 2025-re. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 68%, a magas inflációnak köszönhetően csökkent a GDP növekedésének következtében. A gazdaság 0,6%-kal zsugorodik, 2024-re 3%-os növekedés várható a vásárlóerő növekedésének köszönhetően. A gazdaságpolitika hiteltelen, a kormányzás minősége egyre romlik.[11]
2023. januárban a Fitch hitelminősítő BBB+-ról BBB--ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.[12]
Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.[13]
A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.[14]
2023
| 2023 | 2024 | 2025 | |
|---|---|---|---|
| Hiány | 5,2 | 3,7 | |
| Növekedés | −0,9 | 3,0 | 3,0 |
| Infláció | 17,9 | 5,3 | 3,1 |
A 2022-es rekord hiány után rekord többletet mutat a külkereskedelmi mérleg. Ennek 41%-át az energia teszi ki (az árak és a fogyasztás együttes csökkenése), 44%-ot a fogyasztás csökkenése (aminek következtében az import is csökkent), 15%-át az export javulása (akkumulátorgyárak, jármű- és a villamosgép-gyártás). (Portfolio)
Az EBRD 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.[16]
2023. augusztusban folytatódott a gazdaság csökkenése. A leginkább meglepő az üzemanyag-fogyasztás 18%-os visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal csökkent ′22. augusztusához képest. A ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15% volt a visszaesés, a gyógyszer- és illatszertermékeknél viszont 4,8%-kal nőtt.[17] Ez lesz a következő, ahol a lakosság spórolni fog.
A beruházások drámaian zuhantak a 2. negyedévben, mert a beruházók kiszámíthatatlannak találják a kormányt.
Róna Péter szerint az év végére elérhető az egy számjegyű infláció, de a gazdaság legalább a jövő év 3. negyedévéig recesszióban marad.[18]
2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.
A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.
A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.
A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.
A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.
Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.
Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.
2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.
2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az energiaárakon múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.
Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.
Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:
- az ellátási láncok akadozása
- többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
- az energiaárak okozta költségsokk.
Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.
A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.
Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.
Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.
A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.
Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.
2022
A költségvetés fő összege 26.000 MFt.
Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.[19]
2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.
Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára
- a benzinárstoppot 2021. november 11-én
- az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én
vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.
Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.[20] Nem működik elég jól a hűbérrendszer.
Előrejelzések
Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.[21]
2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a technikai recesszió.[22] Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.
Az IMF október közepén azt jósolja, hogy[23]
- a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
- az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
- a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.
2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.
Olaj- és gázár
Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra.[24] Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.[25]
Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én[26]
- a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
- a gázolajé 821 forint/liter.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.
Élelmiszerárak
Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:
- a forint elértéktelenedése
- a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
- az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
- az ársapkák áthárítása más termékekre
- az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
- az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
- az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
- a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
- aszály
- ukrán termelés-kiesés
- készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)
A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.
Forint árfolyam
Alapkamat
A választások előtt
Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.
A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.[27]
Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.
2021
2020.
A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[28]
Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[29]
- lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.[30]
- kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
- a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
- atlétikai VB 192 milliárd
- győri víziélménypark 7,5 milliárd
- Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
- a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd
A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[31]
Korábbi adatok
Adók
Energia
A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.
A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.
Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.[32]
2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.
A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.
Fogalmak
- Maginfláció
- a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.
- FDI (Foreign direct investment)
- külföldi működőtőke-beruházás.
Idézetek
| „ | Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.[33] | ” |
| „ | A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.[34] | ” |
| – Pogátsa Zoltán | ||
| „ | Az Orbán-rendszer terv nélküli tervgazdaság.[35] | ” |
| – Gelencsér Ferenc | ||
Jegyzetek
- ↑ Kiugró egyenlőtlenség: Magyarországon a felső tíz százaléké az összvagyon fele. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
- ↑ Nyomtass te is! 2023. május 16.
- ↑ Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
- ↑ Bódog Bálint: A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést. 444.hu (2022. dec. 9.)
- ↑ Takáts Előd: Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba. Riporter: Németh Tamás www.napi.hu (2023. máj. 23.)
- ↑ Török László: Az uniós tagállamok közül Magyarország fizet a legtöbbet Moszkvának. 24.hu (2024. jún. 21.)
- ↑ 📝 Róna Péter: Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal? Riporter: Valet Vitéz YouTube (2023. szept. 30.) (videó)
- ↑ Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
- ↑ Farkas Zoltán: Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot. hvg.hu (2023. szept. 30.)
- ↑ Vitéz F. Ibolya – D. Kovács Ildikó: Ezért kapnak egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból. 24.hu (2023. aug. 7.)
- ↑ Kovács Gábor: Fitch: A magyar kormány idén és jövőre is túl fog költekezni. hvg.hu (2023. dec. 15.)
- ↑ Nagy Nikoletta: Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings. telex.hu (2023. jan. 21.)
- ↑ Iván András: Leminősítette Magyarországot az S&P. telex.hu (2023. jan. 28.)
- ↑ Facebook/Bodnár Zoltán 2023. január 24.
- ↑ Vészjósló véleményt adott ki Magyarországról az egyik nagy hitelminősítő. hvg.hu (2023. okt. 6.)
- ↑ Jó jegyeket kapott a magyar gazdaság az EBRD-től. www.napi.hu (2023. máj. 16.)
- ↑ Vaskor Máté: Augusztusban a boltok forgalma zsugorodott, a benzinkutaké beszakadt. 24.hu (2023. okt. 4.)
- ↑ 📝 Róna Péter: Aki 1956 mellett nem áll ki, az aljas gazember! Riporter: Gulyás Balázs YouTube (2023. aug. 31.) (videó)
- ↑ Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)
- ↑ Kőszeghy Ferenc: Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért? merce.hu (2022. szept. 10.)
- ↑ Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint. 24.hu (2022. aug. 10.)
- ↑ Technikai recesszió felé tart a magyar gazdaság. 24.hu (2022. szept. 22.) 2 egymás utáni negyedévben recesszió várható. A 2022-es év egészében még növekedés várható.
- ↑ IMF: Tartósan magas marad az infláció Magyarországon. 24.hu (2022. okt. 11.)
- ↑ Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban. Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint 24.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
- ↑ Papp Atilla: Folytatódik az üzemanyagár emelkedés: 45 forinttal drágul a dízel. 24.hu (2022. okt. 10.)
- ↑ A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben. hirklikk.hu (2022. máj. 27.)
- ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
- ↑ Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
- ↑ Hanula Zsolt: 400 millió forintba került eddig a sosem használt lélegeztetőgépek raktározása. telex.hu (2022. dec. 24.)
- ↑ Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
- ↑ Nem lehet kimeszelni a cikk címét. hrweb.hu
- ↑ Facebook/Kipcsák Mémek original 2022. július 10.
- ↑ Nincs államcsődközeli állapot. Pogátsa Zoltán a Klubrádióban YouTube (2022. szept. 29.) (videó)
- ↑ Facebook/Gelencsér Ferenc 2023. november 4.
Források
- KSH HETI MONITOR - UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁS
- Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)
Hírek:
- Spirk József: Vucic váratlanul bemondta a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezési dátumát. 24.hu (2023. nov. 4.)
- Az átlag magyar családnak 13 millió forint megtakarítása van, újabb mellbevágó adatok. 24.hu (2023. okt. 16.)
- Mi így erősödünk. b1.hvgblog.hu (2023. aug. 24.)
- ‼ K. Kiss Gergely: Bajban a költségvetés, még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek. 24.hu (2023. júl. 4.)
- ‼ Gyévai Zoltán: Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 24.) Összefoglaló a gazdaság állapotáról.
- Arató László: Megjöttek a brüsszeli ajánlások: Magyarország gazdasági helyzete a legaggasztóbbak között van. hvg.hu (2023. máj. 24.)
- ‼ Németh-Kállai Szilvia: Bod Péter Ákos: 2023 az infláció éve marad. hirklikk.hu (2023. máj. 21.) Összefoglaló 2021-től kezdve.
- Kovács Gábor: Kiderült, hogyan hozott össze 1,6 ezer milliárddal nagyobb hiányt a kormány 2022-ben. hvg.hu (2023. feb. 2.)
- 📝 Verebes Károly: A magyar gazdaság problémái nem a háborúval és a szankciókkal kezdődtek. Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel alfahir.hu (2022. dec. 27.)
- Európa-rekorder lett a magyar infláció szeptemberben. 24.hu (2022. okt. 17.) Még a törököket is sikerült megelőzni a 4,5%-kal.
- Weiler Vilmos – Bakró-Nagy Ferenc: A régiós valuták közül csak a forint állt bele a földbe, és ehhez a kormány döntései is kellettek. telex.hu (2022. okt. 12.)
- Keller-Alánt Ákos: Most nagyobb a probléma annál, mint hogy érkeznek-e az uniós pénzek. Jaksity György www.szabadeuropa.hu (2022. szept. 26.)
- Jabronka Richárd: Romokban az Orbán vezette Magyarország: 18,6 százalék az infláció. ellenszel.hu (2022. szept. 16.) Az EUROSTAT szerint 2022. augusztusban 18,6% volt az infláció. Ők a KSH-nál frissebb adatokat közölnek, bár a forrásuk a KSH.
- Diószegi-Horváth Nóra: Csak részben tehető felelőssé a háború a gigantikus mértékű inflációért. www.lakmusz.hu (2022. júl. 1.)
- A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját. ec.europa.eu (2022. máj. 23.)
- Kósa András: Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar. azonnali.hu (2022. júl. 11.)
- Jabronka Richárd: Több százezren látták, ahogy Surányi szétszedi a forintpusztító Orbán sleppjét Friderikusz műsorában. ellenszel.hu (2022. júl. 10.)
- BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG? Friderikusz interjúja Surányi György közgazdász, egyetemi tanárral YouTube (2022. júl. 1.) (videó)
- Bod Péter Ákos és Surányi György előadása: Megélhetési válság és infláció. FUGA 214_online: a Stádium 28 Kör fóruma YouTube (2022. jún. 23.) (videó)
- Nyilas Gergely: Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben. telex.hu (2022. jan. 18.)
- László Csaba: Csupa rossz hírem van. magyarnarancs.hu (2022. jan. 14.)
- Farkas Zoltán: Súlyos megszorítás jön, bár a kormány ezt a szót nem ismeri. Interjú Surányi Györggyel hvg.hu (2021. júl. 2.) A fő téma: az infláció.
- 1420 százalékos hiányt hozott össze tavaly a kormány. nepszava.hu (2021. jan. 26.) Az eredeti cél 391 milliárd lett volna, 5,55 ezer milliárd lett belőle. A 3600 MFt-s gazdaságvédelmi alapnak talán ha ¼-ét költötték gazdaságvédelemre.
- Az MSZP szétsavazta a Fideszt: úgy számoltok, mint egy útszéli uzsorás. hirhugo.hu (2021. jan. 12.) A járulékoknál, autópályadíjnál, postai díjaknál 3,8%, a nyugdíjemeléskor 3% az infláció.
- Petschnig Mária Zita: Felfelé a lejtőn. hirklikk.hu (2020. dec. 20.) Az Orbány-kormány tíz évének gazdaságpolitikája.
- Kardos Ernő: Robbanás az atomerőműben, Paks II-re is ezt a típust tervezik. hirklikk.hu (2020. dec. 14.) Nem volt radioaktív szennyeződés. Részletek Paks II-ről..
- Brückner Gergely: Milliárdos euróhiteleket vettünk fel, jelentette be Orbán, íme a döntés háttere és magyarázata. telex.hu (2020. nov. 20.)
- Biró Marianna: 300 milliárd forintot szórt ki a költségvetésből a kormány éjjel. telex.hu (2020. nov. 19.) Mindezt a Gazdaságvédelmi Alapból. Ez annyira ésszerűtlen, hogy csak a felperzselt föld taktikájára tudok gondolni..
- Papp Zsolt: Csak a cégeknek nem jutott a gazdaságvédelmi pénzből. nepszava.hu (2020. nov. 10.) A 600 MFt-nek alig ⅓-a jutott el a gazdaságig.
- Papp Zsolt: Ködbe burkolóznak – Elveszti közpénz jellegét. nepszava.hu (2020. nov. 12.)
- Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam. nepszava.hu (2020. nov. 13.) 2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot..
KSH
- Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2022. okt. 12.) Infláció 2018 óta.
Egyéb
- Mihályi Péter: A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott. Szabó Attila összefoglalója a székfoglaló előadásról qubit.hu (2023. máj. 1.)
- Zsíros Egon: Az infláció visszatérése bebizonyította, többet tudunk a gazdaságpolitikáról, mint hittük volna. 24.hu (2023. aug. 24.) A mostani világgazdasági helyzet előzményei.
További információk
- Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
- Forint gyengülés 7 oka, melyről érdemes tudnod. elemzeskozpont.hu (2022. nov. 17.)
- Stubnya Bence: Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban. index.hu (2019. feb. 5.)
- Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban. Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal pestisracok.hu (2021. jún. 15.) Az 1990-es évek elején.
Kapcsolódó szócikkek
- költségvetés
- Orbán-csomag (a 2022-es nagy megszorítások)
- energiaárak
- infláció
- MNB
- GDP
- sportra elherdált milliárdok
- külföldi magyarok támogatása
- külpolitika#Külföldi támogatások
- gazdaság/Covid előtt