„Magyarország a II. világháború után” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az előzményekről lásd a Horthy Miklós szócikket. 1944. december 21-én Debrecenben összeült a Moszkvából hazaérkezett politikusok kezdeményezésére l…”) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az országgyűlés egyetlen fontos törvénye az új választójogi törvény (1945. VIII. törvény) volt. |
Az országgyűlés egyetlen fontos törvénye az új választójogi törvény (1945. VIII. törvény) volt. |
||
{{lásd huwiki|Ideiglenes Nemzetgyűlés}} |
{{lásd huwiki|Ideiglenes Nemzetgyűlés}} |
||
| + | |||
| + | Magyarország első demokratikus választását 1945. november 4-én tartották meg, amit a Független Kisgazdapárt nyert meg 57%-os abszolút többséggel. Szovjet nyomásra koalíciós kormányzásra kényszerült, és a belügyi tárcát át kellett adnia a Magyar Kommunista Pártnak. |
||
| + | |||
| + | 1946. február 1-jén kikiáltották a {{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaságot}}. |
||
| + | {{lásd huwiki|1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás}} |
||
[[Kategória: Törgénelem]] |
[[Kategória: Törgénelem]] |
||
A lap 2024. január 17., 10:02-kori változata
Az előzményekről lásd a Horthy Miklós szócikket.
1944. december 21-én Debrecenben összeült a Moszkvából hazaérkezett politikusok kezdeményezésére létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A tagjait pártok ill. népgyűlések delegálták a valódi népképviselet alkotmányos megvalósítására alkalmatlan módszerekkel.
Az országgyűlés egyetlen fontos törvénye az új választójogi törvény (1945. VIII. törvény) volt.
Magyarország első demokratikus választását 1945. november 4-én tartották meg, amit a Független Kisgazdapárt nyert meg 57%-os abszolút többséggel. Szovjet nyomásra koalíciós kormányzásra kényszerült, és a belügyi tárcát át kellett adnia a Magyar Kommunista Pártnak.
1946. február 1-jén kikiáltották a Második Magyar Köztársaságot.