Kegyelmezési botrány

Az ügy úgy indult, hogy egy nyugdíjas jogász felfedezte a Bírósági Közlönyben, hogy a pedofil ügyben elítélt K. Endre kegyelmet kapott Novák Katalintól. A jogász megírta a felfedezését a 444-nek.

K. Endrét azért ítélték el, mert a pedofil igazgató ellen valló diákok vallomását próbálta velük kényszerítéssel visszavonatni.

A köztársasági elnök nem köteles közzétenni a kegyelmet kapottak listáját. Az ügy úgy került a közlönybe, hogy K. Endre a Kúriánál is megpróbált szabadlábra kerülni: felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A bíróságnak végig kellett vinnie az ügyet, mert a kegyelem csak a büntetés letöltése szempontjából teszi azt okafogyottá.

A dolog azért volt kínos a fidesznek, mert a családpolitikát fontos ideológiai és politikai célnak tekintette, ráadásul a homoszexualitást a pedofíliával összemosva támadta az ellenzéket, ami kiállt a homoszexuálisok jogaiért. Rejtély, miért kellett ebbe az ellenzéknek beleállnia. Az embereket érdeklő fontos dolgokba nem áll bele.

A kormánypropaganda, ha számára váratlan dologgal találkozik, első lépésben mindig a hallgatással próbálkozik abban a reményben, hogy az ügy önmagától elhal. Ezúttal nem ez történt, és a mérések szerint az ügy a fidesz-szavazókat is érzékenyen érintette (épp a korábbi fidesz-propaganda miatt). (És megugrott a 444.hu látogatottsága, mert a fidesz-szavazók is tudják, hol lehet hiteles információhoz jutni.)

A propaganda második lépése a tagadás szokott lenni, illetve az ellenvád, hogy ilyet csak az ellenzék csinál. A tagadás ebben az ügyben értelmetlen: bírósági ítéletet nem lehet tagadni. Az ellenváddal megpróbálkoztak (LMBTQ és pedofília összemosása), de a korábbi Kaleta-ügy miatt nem sok sikerrel. Az LMBTQ és a pedofília összemosása újra felidézte a Szájer-ügyet, úgyhogy ezt gyorsan abbahagyták.

A harmadik lépés a terelés: elvonni a figyelmet egy másik üggyel. Nem találtak megfelelő súlyú másik ügyet, és a fidesz szavazói rendületlenül olvasták a pedofil-híreket az ellenzéki sajtóban.

Novák Katalin lemondása

Nem volt más hátra, lépni kellett. A dubai vízilabda világbajnokságon tartózkodó Novák Katalint váratlanul hazarendelték és lemondatták.

Novák Katalin a második köztársasági elnök, aki lemondásra kényszerült. Az első, Schmidt Pál is a fidesz jelöltje volt. A DK szerint a hasonló helyzetek elkerüléséhez a nép által választott köztársasági elnök kell.

Közben a sajtóban két dologról kezdődött találgatás:

• Miért adott kegyelmet Novák Katalin? Ezt a lemondáskor sem indokolta meg.
• Miért jegyezte ellen a kegyelmet Varga Judit akkori igazságügy-miniszter?

Varga Judit lemondása

A szabályok szerint végrehajtási kegyelmi kérvényt az elítélt vagy az ügyvédje írhat, amit az igazságügy-miniszter köteles a véleményével együtt a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, és a döntést ellen kell jegyeznie, de joga van megtagadni az ellenjegyzést.

Az igazságügy-miniszter felel a büntetés-végrehajtásért. Az ellenjegyzés értelme annak dokumentálása, hogy a végrehajtó hatalom tudomásul vette és végrehajtja a köztársasági elnök döntését. Az ellenjegyzés megtagadásának joga érthetetlen: a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter nincsenek egy szinten, és a kormánynak nincs joga ellenőrizni, felülbírálni a köztársasági elnököt. Épp fordítva van.

A gyakorlatban az igazságügy-miniszter mindig ellenjegyezte a köztársasági elnök kegyelmi döntését – egy kivétellel. Akkor Dávid Ibolya a kormány elé terjesztette Göncz Árpád kegyelmi döntését, és az első Orbán-kormány tagadta meg az ellenjegyzést.

K. Endre ügyében nem tudjuk, hogy

• Varga Judit javasolta-e a kegyelem megadását
• Varga Judit önállóan döntött-e az ellenjegyzésről, vagy konzultált Orbán Viktorral.

Forrás

• Szász Zsófi: Ez történt abban a két hónapban, ami megrengette a NER-t. 444.hu (2024. ápr. 2.)
• Novák Katalin kegyelmezési ügye (magyar Wikipédia}}