„Ukrajna” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(54 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
[[Fájl:Orosz-ukrán-509991.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Portfolio.hu]]
  
[[Fájl:Orosz-ukrán-509991.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Portfolio.hu]]
  +
[[Fájl:Ukrajna felosztása.png|bélyegkép|jobbra|602px|Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/07/28/ukrajna-felosztasarol-keszult-terkeppel-provokal-medvegyev|tit=Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev|date=2022-07-28|aut=Urfi Péter}}</ref>]]
−
{{lásd még|Ukrajna története a Szovjetunió felbomlása után|Orosz-ukrán háború}}
  
  +
{{lásd még|Ukrajna története|Orosz-ukrán háború|Donbász}}
  +
  +
Az ukrán ortodox egyház 2023. szeptember 1-től áttér a gregoriánus naptárra.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20230524_Dontott_az_ukran_ortodox_egyhaz_Mostantol_ok_is_decemberben_unneplik_a_karacsonyt|tit=Döntött az ukrán ortodox egyház: mostantól ők is decemberben ünneplik a karácsonyt|date=2023-05-24}}</ref> Az orosz ortodox egyházhoz tartozó kijevi patriarchátust betiltották, mert oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2024/08/24/ukrajna-betiltotta-az-oroszorszag-altal-elismert-ortodox-egyhazat|tit=Ukrajna betiltotta az Oroszország által elismert ortodox egyházat|aut=Haász János|date=2024-08-24}}</ref>
  +
  +
Az oroszok {{hulink|hohol}}oknak is nevezik az ukránokat, általában pejoratív értelemben.
  +
  +
2023. december 14-én az EU úgy döntött, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Egyúttal Moldovát tagjelöltté nyilvánította. Orbán kiment a teremből a szavazás alatt.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/12/14/ukrajna-moldova-europai-unio-csatlakozasi-targyalas-kezdes/|tit=Orbán kiment a teremből, a többi miniszterelnök pedig megszavazta Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését|aut=D. Kovács Ildikó|aut2=Kerner Zsolt|date=2023-12-14}}</ref>
   
 
== Gazdaság ==
  
== Gazdaság ==
  +
Ukrajna 2024-ben a költségvetésének a nagyobbik felét védelemre fogja költeni. Az államháztartási hiány 43 M$ lesz.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/11/09/koltsegvetesenek-tobb-mint-felet-fogja-vedelemre-kolteni-ukrajna-2024-ben/|tit=Költségvetésének több mint felét fogja védelemre költeni Ukrajna 2024-ben|date=2023-11-09}}</ref>
  +
  +
Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/energia-export-ukrajna-haboru.769729.html|tit=Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna|aut=Hercsel Adél|date=2023-04-08}}</ref>
  +
  +
A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.<ref>{{CitWeb|url=https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-magyarhoz-hasonloan-az-eget-veri-az-eves-inflacio-ukrajnaban.html|tit=A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában|date=2023-01-14}}</ref> A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/kulfold/ukrajna-haboru-gdp-zsugorodas-oroszorszag.768701.html|tit=Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je|aut=Varga Csenge|date=2023-03-15}}</ref>
  +
 
2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/11/29/mar-tobb-mint-100-milliard-dollar-az-ukran-allamadossag|tit=Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság|aut=Solti Hanna|date=2022-11-29}}</ref>
  
2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/11/29/mar-tobb-mint-100-milliard-dollar-az-ukran-allamadossag|tit=Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság|aut=Solti Hanna|date=2022-11-29}}</ref>
   
8. sor: 21. sor:
   
 
A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/nevertek/2023/02/16/minden-szempontbol-szomoru-ukrajna-haboru-gabona|tit=Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd|aut=Tunkli Dániel|date=2023-02-16}}</ref>
  
A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/nevertek/2023/02/16/minden-szempontbol-szomoru-ukrajna-haboru-gabona|tit=Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd|aut=Tunkli Dániel|date=2023-02-16}}</ref>
  +
  +
5 európai ország – köztük Magyarország – tiltakozott az olcsó ukrán gabona behozatala ellen. {{vél|Pedig az akár jót is tehetett volna a rossz hatékonyságú magyar mezőgazdaságnak.}} Az EU ezt azzal a feltétellel engedte meg, hogy ezek az országok átengedik az ukrán gabonát a területükön.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/europai-unio-gabonainmport-tilalom-hosszabbitas.772220.html|tit=Az EU meghosszabbította az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, de az onnan származó gabona importjának korlátozását is|date=2023-06-06}}</ref>
  +
  +
== EU-csatlakozás ==
  +
[[Fájl:Konstruktív megfutamodás.jpg|bélyegkép|jobbra|Konstruktív megfutamodás]]
  +
  +
Ukrajna Európa legszegényebb országa, ami a gazdasági felemelkedést már az 1991-es önállósága óta az EU-tagságtól reméli.
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20231215_Orban_Viktor_EU_csucs_bovites_Ukrajna_veto|aut=Gyükeri Mercédesz|tit=Mi így vétózunk, jó?!|date=2023-12-15}}}}
  +
  +
A 2023. decemberi EU-csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Orbán kézzel-lábbal tiltakozott ellene, még a parlament is határozatot hozott a döntés ellen. A kárpáraljai magyarok is kérték, pedig addig rájuk hivatkozva utasította el a csatlakozást. Végül – Olaf Scholz német kancellár javaslatára – kiment a teremből a döntés idejére, hogy ne kelljen tartózkodnia. Így 26 ország egyhangú döntése lett a csatlakozás.
  +
  +
{{idézet|Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással.|Gyükeri Mercédesz}}
  +
  +
{{idézet|Amíg 26 ország vezetője Európa jövőjéről dönt, addig Orbánt kiküldik a folyosóra kávézgatni. Ekkora a súlya a magyar miniszterelnöknek.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20231215_gyurcsany_ferenc_orban_viktor_ukrajna_eu_csatlakozas_kave_trollkodas|tit=Orbán brüsszeli kisétálásán gúnyolódik Gyurcsány|date=2023-12-15}}</ref>|Gyurcsány Ferenc}}
  +
  +
Bár a döntés előtt Orbán és mindenki más is elmondta, milyen fontos ez a döntés, a megfutamodás után Orbán Balázs már arról beszélt, hogy még legalább 70 döntést kell hoznia az EU-nak Ukrajna csatlakozásáig.
  +
  +
: {{megj|Magyarország 1994-ben nyújtotta be kérelmét a csatlakozásra, 1997-ben döntöttek a csatlakozási tárgyalások elindításáról, 1998-ban indultak el maguk a tárgyalások, 2002-ben zárultak le, és 2004-ben lett Magyarország EU-tag.}}
  +
  +
{{idézet|Kezdjünk el gondolkodni azon, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztjük. Ügyvédjeinknek jogi módokat kell találniuk a pusztítás megállítására kívülről és belülről egyaránt.<ref>[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid0WU5nTnXzQyKeBrcuuBp6GxNW61m9Mzc5XMqe85mZLbnaPwVDc6Ffihs4hsQZM24Rl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2023. dec. 16.</ref>|Európai Néppárt}}
  +
  +
== OTP ==
  +
A magyar kormány azt követeli Ukrajnától, hogy az OTP-t vegye le a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség listájáról. Ez egy független szervezet, nem tartozik sem a kormány, sem az elnök alá, így Ukrajna nem tudja teljesíteni a követelést.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/09/15/oleg-nikolenko-a-444-nek-a-magyar-kormany-orban-viktor-vezetesevel-a-tortenelem-rossz-oldalat-valasztotta|tit=A magyar kormány Orbán Viktor vezetésével a történelem rossz oldalát választotta|aut=Oleg Nikolenko|ass=Riporter: Kaufmann Balázs|date=2023-09-15}}</ref>
  +
  +
Október elején a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség levette az OTP-t a listáról. Az OTP szerint meggyőződött róla, hogy indokolatlan a szerepeltetésük a listán.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/03/otp-ukrajna-feketelista-reakcio/|tit=Négy pontban reagált az OTP az ukránok vádjaira, miután levették a bankot a feketelistáról|aut=Rugli Tamás|date=2023-10-03}}</ref>
  +
  +
== Kárpátalja ==
  +
2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.<ref>{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/03/06/magyarorszag-karpat-medence-magyarsag-demografia-nepszamlalas-elemzes/|tit=Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok|aut=Élő Anita|date=2023-03-06}}</ref>
  +
{{lásd még|Orosz-ukrán háború/Álhírek#Kárpátaljai „kényszersorozás”, magyar elesettek}}
  +
  +
{{hulink|Fegyir Sándor}}, Ukrajna magyarországi nagykövete úgy tudja, 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, közülük 374-en harcolnak az ukrán hadseregben, 31 halottjuk van.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230809_Financial_Times_tudositas_Karpatalja_Ukrajna_haboru_Orban_Viktor_Fegyir_Sandor|tit=Financial Times-riport: A háború hatására Orbán ellen fordulnak Kárpátalján a magyarok|date=2023-08-09}}</ref>
  +
  +
Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/06/11/egy-orosz-szakerto-magyarorszag-karpatalja-katonai-muvelet/|tit=Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására|aut=Kassai Zsigmond|date=2022-06-11}}</ref> Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/03/19/titkos-megallapodasrol-ukrajna-felosztasarol-irnak-lengyelorszagban|tit=Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban|aut=Magyari Péter|date=2022-03-19|misc=Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját}}</ref>
  +
  +
{{hulink|Nádas Péter}} szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kultura/2022/10/25/nadas-peter-interju-neue-zurcher-zeitung-orban-viktor-orosz-ukran-haboru/|tit=Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon|ass={{hulink|Nádas Péter}} véleménye|date=2022-10-25}}</ref> {{vél|Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét.}} A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.<ref>{{CitWeb|url=https://kormany.hu/hirek/a-magyar-honvedseg-megerositi-a-magyar-ukran-hatar-vedelmet|tit=A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét|misc=A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után|date=2022-02-22}}</ref> Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/kulfold/2022/02/13/innen-tamadhatnak-az-oroszok/|tit=Honnan támadhatnak az oroszok?|aut=Szurok Dávid|date=2022-02-13}}</ref>
  +
  +
{{enlink|Rastislav Káčer}} szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/02/08/szlovak-kulugyminiszter-teruleti-koveteles-magyarorszag-menczer-tamas-putyin|tit=Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától|aut=Weiler Vilmos|date=2023-02-08}}</ref>
  +
  +
== {{anchor|nyelvtörvény}} Nyelvtörvény, kisebbségi törvény ==
  +
Az egyik munkácsi iskolában ukránra cserélték a korábbi magyar igazgatót, és a tanévnyitón nem engedték eljátszani a magyar himnuszt és a magyar zászlót és nemzeti színeket használni. Az új igazgató ukrán osztályokat (is?) akar indítani.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20230903_Kulugyi_szovivo_Akkor_tamogatjuk_az_ukran_EUcsatlakozasok_megkezdeset_ha_visszaadjak_a_karpataljai_magyarsag_oktatasi_jogait|tit=Külügyi szóvivő: Akkor támogatjuk az ukrán EU-csatlakozások megkezdését, ha visszaadják a kárpátaljai magyarság oktatási jogait|date=2023-09-03}}</ref>
  +
  +
A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. A fidesz EP-képviselőcsoportja az összes észrevétel teljesítését követeli,<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/06/15/ukrajna-kisebbsegi-torveny-biralat-fidesz-ep-kepviselocsoport/|tit=Az új ukrán kisebbségi törvényt bírálta a Fidesz EP-képviselőcsoportja|date=2023-06-15}}</ref> {{vél|miközben a fidesz meg sem várta a Velencei Bizottság véleményét az alaptörvény bevezetésekor, és utólag sem változtatott rajta.}}
  +
  +
Fico ugyanolyan nyelvtörvényt hozott Szlovákiában, mint ami miatt Ukrajnára haragszunk. Fico mégis Orbán kebelbarátja maradt.<ref>{{jegyz}} {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/lakner-zoltan-ez-nem-a-spontaneitas-vilaga/32406237.html|tit=Ez nem a spontaneitás világa|aut=Lakner Zoltán|ass=Riporter: Benyó Rita|date=2023-05-12}}</ref>
  +
  +
2023. novemberében az ukránok az EU-csatlakozás érdekében változtattak a nyelvtörvényen, az ukrán nyelv, irodalom és történelem kivételével mindenből lehet az EU-ban beszélt valamilyen nyelven tanulni és vizsgázni. (Így kerülték ki, hogy az orosz kisebbségre is vonatkozzék az enyhítés.) A magyar kormány már újabb kifogásokra készül, nem titkolva, hogy ezzel az EU-pénzeket szeretné megkapni, aminek semmi köze Ukrajna EU-csatlakozásához.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/11/24/ukrajna-nyelvtorveny-modositas-uj-tervezet-magyar-kisebbseg-oktatas|tit=Teljesülhet Orbánék követelése, Ukrajna visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait|aut=Nyilas Gergely|date=2023-11-24}}</ref>
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/mit-tartogat-a-karpataljaiaknak-az-oktatasi-torveny-ami-miatt-a-magyar-kormany-blokkolna-ukrajna-unios-csatlakozasat/|tit=Mit tartogat a kárpátaljaiaknak az oktatási törvény, ami miatt a magyar kormány blokkolná Ukrajna uniós csatlakozását?|aut=Neuberger Eszter|aut2=Teczár Szilárd|date=2023-09-14}}}}
  +
  +
A 2017-es nyelvtörvényt és a 2020-as oktatási törvényt fokozatosan vezetik be. Az ukránok azt tapasztalták, hogy a nemzetiségi iskolákban végzettek alapszinten sem beszélnek ukránul, ezért a felsőbb osztályokban fokozatosan vezették be az ukrán nyelvet a tantárgyak egy részében. Az EU-ban hivatalos nyelvek oktatási aránya:
  +
* óvoda és 1–4. osztály: 100% nemzetiségi nyelv
  +
* 5–8. osztály 80% nemzetiségi nyelv
  +
* 9. osztály legfeljebb 60% nemzetiségi nyelv
  +
* a 10. osztálytól kezdve 40% a nemzetiségi nyelv aránya.
  +
  +
A százalék az oktatási időre vonatkozik. Az nem világos, hogy egyes tárgyakat két nyelven kell tanulni, vagy tárgyanként változik az oktatás nyelve.
  +
  +
A törvény bevezetését kétszer is elhalasztották, a mostani állapot szerint 2024 őszétől változnak a szabályok.
  +
  +
{{vél|A 2001-es népszámlálás szerint a magyarok aránya Ukrajnában 0,3%, és ma már egyetlen megyében sem éri el a 10%-ot. (Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete szerint 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, vagyis a magyar lakosság kb. fele hagyta el a szülőhelyét.) Magyarországon a cigányság számaránya meghaladja a 10%-os, és tudtommal egyetlen cigány nyelvű iskola sincs.}}
  +
  +
{{forr1|{{youtube|3PwdoABhUoQ|Kisebbségek, közhangulat, nemzetközi kapcsolatok - változások Ukrajnában és Oroszországban|aut=Sz. Bíró Zoltán|aut2=Fedinec Csilla|ass=Riporter: Ónody-Molnár Dóra|date=2023-04-05}} {{jegyz}}}}
  +
{{forr1|{{youtube|tCeCsBxf_NY|Ukrajna Fórum 2. rész|aut=Sz. Bíró Zoltán|aut2=Rácz András|aut3=Fedinec Csilla|ass=Riporter: Hetényi Zsuzsa|date=2022-11-20}} {{jegyz}}}}
  +
Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.
  +
  +
A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.
  +
  +
A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.
  +
  +
Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.
  +
  +
A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.
  +
  +
A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.
  +
  +
A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.
  +
  +
A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
  +
[[Fájl:Ukrajna1000-1654.jpg|bélyegkép|jobbra|386px|Ukrajna területe 1000–1654]]
−
<references/>
  
  +
<references responsive="0"/>
   
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
  +
* {{CitLib|tit=Putyin Háborúja|aut=Sz. Bíró Zoltán|ser=PROGRESS könyvek|red=Gondolat Kiadó|loc=Budapest|ann=2023|isbn=978 963 556 445 3}}
 
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/01/28/korrupcio-ukrajna-volodimir-zelenszkij-orosz-ukran-haboru/|tit=Háborús időkben sem szabadul Ukrajna a korrupciótól, amely évtizedek óta mérgezi az ország mindennapjait|aut=Papp Atilla|date=2023-01-28}}
  
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/01/28/korrupcio-ukrajna-volodimir-zelenszkij-orosz-ukran-haboru/|tit=Háborús időkben sem szabadul Ukrajna a korrupciótól, amely évtizedek óta mérgezi az ország mindennapjait|aut=Papp Atilla|date=2023-01-28}}
   
 
=== Magyar–ukrán viszony ===
  
=== Magyar–ukrán viszony ===
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/10/07/magyar-ukran-viszony-karpatalja-nemzeti-kisebbseg-konfrontacio-orban-szijjarto-novak-otp-tamogatas/|tit=Nem biztos, hogy jó irányba mozdult ki a holtpontról a magyar-ukrán viszony|aut=Szegő Iván Miklós|date=2023-10-07}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/08/08/novak-katalin-alairta-sandor-fegyir-befogadolevelet|tit=Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir befogadólevelét|aut=Dienes Gábriel|date=2023-08-08|misc={{hulink|Sándor Fegyir}} március óta várt erre. Most értesítik a Külügyet, ami értesíti Ukrajnát, és Fegyir utána adhatja át a megbízólevelét}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202308__ukrajnai_magyar_kisebbseg__nemzeti_szimbolumok__oktatas__ket_tuz_kozott|tit=Két tűz közé szorította a kárpátaljai magyarokat az orbáni politika|aut=Riba István|misc=A cikk szerint a decemberi kisebbségi törvény rosszabb, mint a 2019-es|date=2023-02-26}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/02/16/felallt-egy-fideszes-az-ep-ben-es-kiallt-az-orosz-agresszio-ellen-es-ukrajna-fuggetlensege-mellett|tit=Felállt egy fideszes az EP-ben, kiállt az orosz agresszió ellen, Ukrajna függetlensége mellett és dicsérte az oroszok ellen ukrán oldalon harcoló magyarokat|aut=Szily László|date=2023-02-16|misc=Bocskor Andrea, aki kárpátaljai}}
  
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/02/16/felallt-egy-fideszes-az-ep-ben-es-kiallt-az-orosz-agresszio-ellen-es-ukrajna-fuggetlensege-mellett|tit=Felállt egy fideszes az EP-ben, kiállt az orosz agresszió ellen, Ukrajna függetlensége mellett és dicsérte az oroszok ellen ukrán oldalon harcoló magyarokat|aut=Szily László|date=2023-02-16|misc=Bocskor Andrea, aki kárpátaljai}}
 
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/01/26/ukrajna-romania-kisebbsegi-torveny/|tit=Románia határidőt javasolt Ukrajnának a kisebbségi törvény módosítására|aut=Irházi János|date=2023-01-26|misc={{vél|A románok nem erőből akarják megoldani a kérdést}}}}
  
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/01/26/ukrajna-romania-kisebbsegi-torveny/|tit=Románia határidőt javasolt Ukrajnának a kisebbségi törvény módosítására|aut=Irházi János|date=2023-01-26|misc={{vél|A románok nem erőből akarják megoldani a kérdést}}}}
26. sor: 123. sor:
   
 
=== Ukrán nyelvtörvény ===
  
=== Ukrán nyelvtörvény ===
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/10/19/modositottak-az-ukran-kisebbsegi-torvenyt-de-a-velencei-bizottsag-szerint-az-tovabbra-sincs-osszhangban-a-nemzetkozi-eloirasokkal|tit=Módosították az ukrán kisebbségi törvényt, de a Velencei Bizottság szerint az továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal|aut=Kaufmann Balázs|date=2023-10-19}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.politicalcapital.hu/hirek.php?article_read=1&article_id=2402|tit=Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól|aut=Rácz András|date=2019-04-29}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.politicalcapital.hu/hirek.php?article_read=1&article_id=2402|tit=Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól|aut=Rácz András|date=2019-04-29}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20220116_Eletbe_leptek_az_ukran_nyelvtorveny_sajtora_vonatkozo_rendelkezesei|tit=Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései|date=2022-01-16|misc=A 2019-es nyelvtörvényről van szó}}
  
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20220116_Eletbe_leptek_az_ukran_nyelvtorveny_sajtora_vonatkozo_rendelkezesei|tit=Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései|date=2022-01-16|misc=A 2019-es nyelvtörvényről van szó}}
−
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20190716_Matol_kotelezi_a_karpataljai_magyarokat_az_elhiresult_nyelvtorveny|tit=Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény|date=2019-06-16|misc=Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartákok kivételével}}
 +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20190716_Matol_kotelezi_a_karpataljai_magyarokat_az_elhiresult_nyelvtorveny|tit=Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény|date=2019-06-16|misc=Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartások kivételével}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20190529_Washignton_Budapest_ne_a_NATOt_hasznalja_eszkozkent_a_Kijevvel_fennallo_vitajaban|tit=Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában|date=2019-05-19}}
  
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20190529_Washignton_Budapest_ne_a_NATOt_hasznalja_eszkozkent_a_Kijevvel_fennallo_vitajaban|tit=Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában|date=2019-05-19}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20200612_ukran_nyelvtorveny_velencei_bizottsag_kuleba|tit=Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért|date=2020-06-12|misc=A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták}}
  
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20200612_ukran_nyelvtorveny_velencei_bizottsag_kuleba|tit=Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért|date=2020-06-12|misc=A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.direkt36.hu/bement-egy-tucat-diplomata-a-magyar-kulugybe-feszult-vita-lett-belole-ukrajna-miatt/|tit=Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt|aut=Panyi Szabolcs|date=2020-02-13|misc=Magyar ellenkezés a NATO-ban az ukrán nyelvtörvény miatt}}
   
 
== További információk ==
  
== További információk ==
  +
* {{CitWeb|url=http://www.mtafki.hu/inmaps/pdf/Ukraine-in-Maps_full.pdf|tit=Ukraine in Maps|isbn=978-963-9545-16-8|ann=2008|misc=Többek között 100-évenkénti térképek Ukrajnáról}}
 
* [https://ukranugyved.5mp.eu/web.php?a=ukranugyved&o=inoiKR_jwL Ukrajna földrajzi adatai] Dr. Jaszevin Viktor ukrán ügyvéd szerint
  
* [https://ukranugyved.5mp.eu/web.php?a=ukranugyved&o=inoiKR_jwL Ukrajna földrajzi adatai] Dr. Jaszevin Viktor ukrán ügyvéd szerint
 
* {{CitWeb|url=https://ukrainehelp.hu/hu/|tit=A Magyarországra menekülők számára|date=2022-03-10}}
  
* {{CitWeb|url=https://ukrainehelp.hu/hu/|tit=A Magyarországra menekülők számára|date=2022-03-10}}
39. sor: 139. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/papa-kolts-kevesebbet-karacsonyra-kuldd-a-kulonbseget-az-ukranoknak-/32176097.html|tit=Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak!|date=2022-12-14}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/papa-kolts-kevesebbet-karacsonyra-kuldd-a-kulonbseget-az-ukranoknak-/32176097.html|tit=Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak!|date=2022-12-14}}
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/11/23/ferenc-papa-a-holodomorhoz-hasonlitotta-az-ukran-nep-mostani-helyzetet|tit=Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét|aut=Pál Tamás|date=2022-11-23}}
  
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/11/23/ferenc-papa-a-holodomorhoz-hasonlitotta-az-ukran-nep-mostani-helyzetet|tit=Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét|aut=Pál Tamás|date=2022-11-23}}
  +
  +
== Kapcsolódó lapok ==
  +
* [[Ukrajna története]]
  +
* [[Donbász]]
   
 
[[Kategória: Ukrajna]]
  
[[Kategória: Ukrajna]]

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 24., 23:50-kori változata

Forrás: Portfolio.hu
Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.[1]
Searchtool right.svgLásd még: Ukrajna története, Orosz-ukrán háború és Donbász

Az ukrán ortodox egyház 2023. szeptember 1-től áttér a gregoriánus naptárra.[2] Az orosz ortodox egyházhoz tartozó kijevi patriarchátust betiltották, mert oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett.[3]

Az oroszok hoholoknak is nevezik az ukránokat, általában pejoratív értelemben.

2023. december 14-én az EU úgy döntött, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Egyúttal Moldovát tagjelöltté nyilvánította. Orbán kiment a teremből a szavazás alatt.[4]

Gazdaság

Ukrajna 2024-ben a költségvetésének a nagyobbik felét védelemre fogja költeni. Az államháztartási hiány 43 M$ lesz.[5]

Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.[6]

A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.[7] A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.[8]

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[9]

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt.[10] December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt.[11] De honnan lesz pénz?

A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.[12]

5 európai ország – köztük Magyarország – tiltakozott az olcsó ukrán gabona behozatala ellen. Pedig az akár jót is tehetett volna a rossz hatékonyságú magyar mezőgazdaságnak. Az EU ezt azzal a feltétellel engedte meg, hogy ezek az országok átengedik az ukrán gabonát a területükön.[13]

EU-csatlakozás

Konstruktív megfutamodás

Ukrajna Európa legszegényebb országa, ami a gazdasági felemelkedést már az 1991-es önállósága óta az EU-tagságtól reméli.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Gyükeri Mercédesz: Mi így vétózunk, jó?! hvg.hu (2023. dec. 15.)

A 2023. decemberi EU-csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Orbán kézzel-lábbal tiltakozott ellene, még a parlament is határozatot hozott a döntés ellen. A kárpáraljai magyarok is kérték, pedig addig rájuk hivatkozva utasította el a csatlakozást. Végül – Olaf Scholz német kancellár javaslatára – kiment a teremből a döntés idejére, hogy ne kelljen tartózkodnia. Így 26 ország egyhangú döntése lett a csatlakozás.

„ Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással. ”
– Gyükeri Mercédesz
„ Amíg 26 ország vezetője Európa jövőjéről dönt, addig Orbánt kiküldik a folyosóra kávézgatni. Ekkora a súlya a magyar miniszterelnöknek.[14] ”
– Gyurcsány Ferenc

Bár a döntés előtt Orbán és mindenki más is elmondta, milyen fontos ez a döntés, a megfutamodás után Orbán Balázs már arról beszélt, hogy még legalább 70 döntést kell hoznia az EU-nak Ukrajna csatlakozásáig.

Megjegyzés: Magyarország 1994-ben nyújtotta be kérelmét a csatlakozásra, 1997-ben döntöttek a csatlakozási tárgyalások elindításáról, 1998-ban indultak el maguk a tárgyalások, 2002-ben zárultak le, és 2004-ben lett Magyarország EU-tag.
„ Kezdjünk el gondolkodni azon, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztjük. Ügyvédjeinknek jogi módokat kell találniuk a pusztítás megállítására kívülről és belülről egyaránt.[15] ”
– Európai Néppárt

OTP

A magyar kormány azt követeli Ukrajnától, hogy az OTP-t vegye le a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség listájáról. Ez egy független szervezet, nem tartozik sem a kormány, sem az elnök alá, így Ukrajna nem tudja teljesíteni a követelést.[16]

Október elején a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség levette az OTP-t a listáról. Az OTP szerint meggyőződött róla, hogy indokolatlan a szerepeltetésük a listán.[17]

Kárpátalja

2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.[18]

Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború/Álhírek#Kárpátaljai „kényszersorozás”, magyar elesettek

Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete úgy tudja, 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, közülük 374-en harcolnak az ukrán hadseregben, 31 halottjuk van.[19]

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[20] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[21]

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[22] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[23] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[24]

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.[25]

Nyelvtörvény, kisebbségi törvény

Az egyik munkácsi iskolában ukránra cserélték a korábbi magyar igazgatót, és a tanévnyitón nem engedték eljátszani a magyar himnuszt és a magyar zászlót és nemzeti színeket használni. Az új igazgató ukrán osztályokat (is?) akar indítani.[26]

A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. A fidesz EP-képviselőcsoportja az összes észrevétel teljesítését követeli,[27] miközben a fidesz meg sem várta a Velencei Bizottság véleményét az alaptörvény bevezetésekor, és utólag sem változtatott rajta.

Fico ugyanolyan nyelvtörvényt hozott Szlovákiában, mint ami miatt Ukrajnára haragszunk. Fico mégis Orbán kebelbarátja maradt.[28]

2023. novemberében az ukránok az EU-csatlakozás érdekében változtattak a nyelvtörvényen, az ukrán nyelv, irodalom és történelem kivételével mindenből lehet az EU-ban beszélt valamilyen nyelven tanulni és vizsgázni. (Így kerülték ki, hogy az orosz kisebbségre is vonatkozzék az enyhítés.) A magyar kormány már újabb kifogásokra készül, nem titkolva, hogy ezzel az EU-pénzeket szeretné megkapni, aminek semmi köze Ukrajna EU-csatlakozásához.[29]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Neuberger Eszter – Teczár Szilárd: Mit tartogat a kárpátaljaiaknak az oktatási törvény, ami miatt a magyar kormány blokkolná Ukrajna uniós csatlakozását? www.lakmusz.hu (2023. szept. 14.)

A 2017-es nyelvtörvényt és a 2020-as oktatási törvényt fokozatosan vezetik be. Az ukránok azt tapasztalták, hogy a nemzetiségi iskolákban végzettek alapszinten sem beszélnek ukránul, ezért a felsőbb osztályokban fokozatosan vezették be az ukrán nyelvet a tantárgyak egy részében. Az EU-ban hivatalos nyelvek oktatási aránya:

  • óvoda és 1–4. osztály: 100% nemzetiségi nyelv
  • 5–8. osztály 80% nemzetiségi nyelv
  • 9. osztály legfeljebb 60% nemzetiségi nyelv
  • a 10. osztálytól kezdve 40% a nemzetiségi nyelv aránya.

A százalék az oktatási időre vonatkozik. Az nem világos, hogy egyes tárgyakat két nyelven kell tanulni, vagy tárgyanként változik az oktatás nyelve.

A törvény bevezetését kétszer is elhalasztották, a mostani állapot szerint 2024 őszétől változnak a szabályok.

A 2001-es népszámlálás szerint a magyarok aránya Ukrajnában 0,3%, és ma már egyetlen megyében sem éri el a 10%-ot. (Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete szerint 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, vagyis a magyar lakosság kb. fele hagyta el a szülőhelyét.) Magyarországon a cigányság számaránya meghaladja a 10%-os, és tudtommal egyetlen cigány nyelvű iskola sincs.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Sz. Bíró Zoltán – Fedinec Csilla: Kisebbségek, közhangulat, nemzetközi kapcsolatok - változások Ukrajnában és Oroszországban. Riporter: Ónody-Molnár Dóra YouTube (2023. ápr. 5.) (videó) 📝
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Sz. Bíró Zoltán – Rácz András – Fedinec Csilla: Ukrajna Fórum 2. rész. Riporter: Hetényi Zsuzsa YouTube (2022. nov. 20.) (videó) 📝

Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.

A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.

A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.

Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.

A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.

A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.

A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.

A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.

Jegyzetek

Ukrajna területe 1000–1654
  1. ↑ Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
  2. ↑ Döntött az ukrán ortodox egyház: mostantól ők is decemberben ünneplik a karácsonyt. hvg.hu (2023. máj. 24.)
  3. ↑ Haász János: Ukrajna betiltotta az Oroszország által elismert ortodox egyházat. 444.hu (2024. aug. 24.)
  4. ↑ D. Kovács Ildikó – Kerner Zsolt: Orbán kiment a teremből, a többi miniszterelnök pedig megszavazta Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését. 24.hu (2023. dec. 14.)
  5. ↑ Költségvetésének több mint felét fogja védelemre költeni Ukrajna 2024-ben. 24.hu (2023. nov. 9.)
  6. ↑ Hercsel Adél: Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna. www.napi.hu (2023. ápr. 8.)
  7. ↑ A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában. privatbankar.hu (2023. jan. 14.)
  8. ↑ Varga Csenge: Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
  9. ↑ Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
  10. ↑ Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
  11. ↑ Megváltozott feltételek: Magyarország megszavazta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót. hu.euronews.com (2022. dec. 11.)
  12. ↑ Tunkli Dániel: Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd. telex.hu (2023. feb. 16.)
  13. ↑ Az EU meghosszabbította az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, de az onnan származó gabona importjának korlátozását is. www.napi.hu (2023. jún. 6.)
  14. ↑ Orbán brüsszeli kisétálásán gúnyolódik Gyurcsány. hvg.hu (2023. dec. 15.)
  15. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2023. dec. 16.
  16. ↑ Oleg Nikolenko: A magyar kormány Orbán Viktor vezetésével a történelem rossz oldalát választotta. Riporter: Kaufmann Balázs 444.hu (2023. szept. 15.)
  17. ↑ Rugli Tamás: Négy pontban reagált az OTP az ukránok vádjaira, miután levették a bankot a feketelistáról. 24.hu (2023. okt. 3.)
  18. ↑ Élő Anita: Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok. www.valaszonline.hu (2023. márc. 6.)
  19. ↑ Financial Times-riport: A háború hatására Orbán ellen fordulnak Kárpátalján a magyarok. hvg.hu (2023. aug. 9.)
  20. ↑ Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  21. ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  22. ↑ Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
  23. ↑ A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
  24. ↑ Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
  25. ↑ Weiler Vilmos: Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától. telex.hu (2023. feb. 8.)
  26. ↑ Külügyi szóvivő: Akkor támogatjuk az ukrán EU-csatlakozások megkezdését, ha visszaadják a kárpátaljai magyarság oktatási jogait. hvg.hu (2023. szept. 3.)
  27. ↑ Az új ukrán kisebbségi törvényt bírálta a Fidesz EP-képviselőcsoportja. 24.hu (2023. jún. 15.)
  28. ↑ 📝 Lakner Zoltán: Ez nem a spontaneitás világa. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
  29. ↑ Nyilas Gergely: Teljesülhet Orbánék követelése, Ukrajna visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. telex.hu (2023. nov. 24.)

Forrás

Magyar–ukrán viszony

Ukrán nyelvtörvény

További információk

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Ukrajna&oldid=33639”