Ukrajna
Az ukrán ortodox egyház 2023. szeptember 1-től áttér a gregoriánus naptárra.[2] Az orosz ortodox egyházhoz tartozó kijevi patriarchátust betiltották, mert oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett.[3]
Az oroszok hoholoknak is nevezik az ukránokat, általában pejoratív értelemben.
2023. december 14-én az EU úgy döntött, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Egyúttal Moldovát tagjelöltté nyilvánította. Orbán kiment a teremből a szavazás alatt.[4]
Gazdaság
Ukrajna 2024-ben a költségvetésének a nagyobbik felét védelemre fogja költeni. Az államháztartási hiány 43 M$ lesz.[5]
Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.[6]
A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.[7] A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.[8]
2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[9]
A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt.[10] December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt.[11] De honnan lesz pénz?
A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.[12]
5 európai ország – köztük Magyarország – tiltakozott az olcsó ukrán gabona behozatala ellen. Pedig az akár jót is tehetett volna a rossz hatékonyságú magyar mezőgazdaságnak. Az EU ezt azzal a feltétellel engedte meg, hogy ezek az országok átengedik az ukrán gabonát a területükön.[13]
EU-csatlakozás
Ukrajna Európa legszegényebb országa, ami a gazdasági felemelkedést már az 1991-es önállósága óta az EU-tagságtól reméli.
A 2023. decemberi EU-csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Orbán kézzel-lábbal tiltakozott ellene, még a parlament is határozatot hozott a döntés ellen. A kárpáraljai magyarok is kérték, pedig addig rájuk hivatkozva utasította el a csatlakozást. Végül – Olaf Scholz német kancellár javaslatára – kiment a teremből a döntés idejére, hogy ne kelljen tartózkodnia. Így 26 ország egyhangú döntése lett a csatlakozás.
| „ | Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással. | ” |
| – Gyükeri Mercédesz | ||
| „ | Amíg 26 ország vezetője Európa jövőjéről dönt, addig Orbánt kiküldik a folyosóra kávézgatni. Ekkora a súlya a magyar miniszterelnöknek.[14] | ” |
| – Gyurcsány Ferenc | ||
Bár a döntés előtt Orbán és mindenki más is elmondta, milyen fontos ez a döntés, a megfutamodás után Orbán Balázs már arról beszélt, hogy még legalább 70 döntést kell hoznia az EU-nak Ukrajna csatlakozásáig.
- Megjegyzés: Magyarország 1994-ben nyújtotta be kérelmét a csatlakozásra, 1997-ben döntöttek a csatlakozási tárgyalások elindításáról, 1998-ban indultak el maguk a tárgyalások, 2002-ben zárultak le, és 2004-ben lett Magyarország EU-tag.
| „ | Kezdjünk el gondolkodni azon, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztjük. Ügyvédjeinknek jogi módokat kell találniuk a pusztítás megállítására kívülről és belülről egyaránt.[15] | ” |
| – Európai Néppárt | ||
OTP
A magyar kormány azt követeli Ukrajnától, hogy az OTP-t vegye le a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség listájáról. Ez egy független szervezet, nem tartozik sem a kormány, sem az elnök alá, így Ukrajna nem tudja teljesíteni a követelést.[16]
Október elején a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség levette az OTP-t a listáról. Az OTP szerint meggyőződött róla, hogy indokolatlan a szerepeltetésük a listán.[17]
Kárpátalja
2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.[18]
Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete úgy tudja, 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, közülük 374-en harcolnak az ukrán hadseregben, 31 halottjuk van.[19]
Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[20] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[21]
Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[22] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[23] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[24]
Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.[25]
Nyelvtörvény, kisebbségi törvény
Az egyik munkácsi iskolában ukránra cserélték a korábbi magyar igazgatót, és a tanévnyitón nem engedték eljátszani a magyar himnuszt és a magyar zászlót és nemzeti színeket használni. Az új igazgató ukrán osztályokat (is?) akar indítani.[26]
A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. A fidesz EP-képviselőcsoportja az összes észrevétel teljesítését követeli,[27] miközben a fidesz meg sem várta a Velencei Bizottság véleményét az alaptörvény bevezetésekor, és utólag sem változtatott rajta.
Fico ugyanolyan nyelvtörvényt hozott Szlovákiában, mint ami miatt Ukrajnára haragszunk. Fico mégis Orbán kebelbarátja maradt.[28]
2023. novemberében az ukránok az EU-csatlakozás érdekében változtattak a nyelvtörvényen, az ukrán nyelv, irodalom és történelem kivételével mindenből lehet az EU-ban beszélt valamilyen nyelven tanulni és vizsgázni. (Így kerülték ki, hogy az orosz kisebbségre is vonatkozzék az enyhítés.) A magyar kormány már újabb kifogásokra készül, nem titkolva, hogy ezzel az EU-pénzeket szeretné megkapni, aminek semmi köze Ukrajna EU-csatlakozásához.[29]
A 2017-es nyelvtörvényt és a 2020-as oktatási törvényt fokozatosan vezetik be. Az ukránok azt tapasztalták, hogy a nemzetiségi iskolákban végzettek alapszinten sem beszélnek ukránul, ezért a felsőbb osztályokban fokozatosan vezették be az ukrán nyelvet a tantárgyak egy részében. Az EU-ban hivatalos nyelvek oktatási aránya:
- óvoda és 1–4. osztály: 100% nemzetiségi nyelv
- 5–8. osztály 80% nemzetiségi nyelv
- 9. osztály legfeljebb 60% nemzetiségi nyelv
- a 10. osztálytól kezdve 40% a nemzetiségi nyelv aránya.
A százalék az oktatási időre vonatkozik. Az nem világos, hogy egyes tárgyakat két nyelven kell tanulni, vagy tárgyanként változik az oktatás nyelve.
A törvény bevezetését kétszer is elhalasztották, a mostani állapot szerint 2024 őszétől változnak a szabályok.
A 2001-es népszámlálás szerint a magyarok aránya Ukrajnában 0,3%, és ma már egyetlen megyében sem éri el a 10%-ot. (Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete szerint 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, vagyis a magyar lakosság kb. fele hagyta el a szülőhelyét.) Magyarországon a cigányság számaránya meghaladja a 10%-os, és tudtommal egyetlen cigány nyelvű iskola sincs.
Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.
A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.
A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.
Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.
A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.
A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.
A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.
A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.
Jegyzetek
- ↑ Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
- ↑ Döntött az ukrán ortodox egyház: mostantól ők is decemberben ünneplik a karácsonyt. hvg.hu (2023. máj. 24.)
- ↑ Haász János: Ukrajna betiltotta az Oroszország által elismert ortodox egyházat. 444.hu (2024. aug. 24.)
- ↑ D. Kovács Ildikó – Kerner Zsolt: Orbán kiment a teremből, a többi miniszterelnök pedig megszavazta Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését. 24.hu (2023. dec. 14.)
- ↑ Költségvetésének több mint felét fogja védelemre költeni Ukrajna 2024-ben. 24.hu (2023. nov. 9.)
- ↑ Hercsel Adél: Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna. www.napi.hu (2023. ápr. 8.)
- ↑ A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában. privatbankar.hu (2023. jan. 14.)
- ↑ Varga Csenge: Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
- ↑ Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
- ↑ Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
- ↑ Megváltozott feltételek: Magyarország megszavazta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót. hu.euronews.com (2022. dec. 11.)
- ↑ Tunkli Dániel: Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd. telex.hu (2023. feb. 16.)
- ↑ Az EU meghosszabbította az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, de az onnan származó gabona importjának korlátozását is. www.napi.hu (2023. jún. 6.)
- ↑ Orbán brüsszeli kisétálásán gúnyolódik Gyurcsány. hvg.hu (2023. dec. 15.)
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2023. dec. 16.
- ↑ Oleg Nikolenko: A magyar kormány Orbán Viktor vezetésével a történelem rossz oldalát választotta. Riporter: Kaufmann Balázs 444.hu (2023. szept. 15.)
- ↑ Rugli Tamás: Négy pontban reagált az OTP az ukránok vádjaira, miután levették a bankot a feketelistáról. 24.hu (2023. okt. 3.)
- ↑ Élő Anita: Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok. www.valaszonline.hu (2023. márc. 6.)
- ↑ Financial Times-riport: A háború hatására Orbán ellen fordulnak Kárpátalján a magyarok. hvg.hu (2023. aug. 9.)
- ↑ Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
- ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
- ↑ Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
- ↑ A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
- ↑ Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
- ↑ Weiler Vilmos: Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától. telex.hu (2023. feb. 8.)
- ↑ Külügyi szóvivő: Akkor támogatjuk az ukrán EU-csatlakozások megkezdését, ha visszaadják a kárpátaljai magyarság oktatási jogait. hvg.hu (2023. szept. 3.)
- ↑ Az új ukrán kisebbségi törvényt bírálta a Fidesz EP-képviselőcsoportja. 24.hu (2023. jún. 15.)
- ↑ 📝 Lakner Zoltán: Ez nem a spontaneitás világa. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
- ↑ Nyilas Gergely: Teljesülhet Orbánék követelése, Ukrajna visszaállítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. telex.hu (2023. nov. 24.)
Forrás
- Sz. Bíró Zoltán: Putyin Háborúja. Budapest: Gondolat Kiadó. 2023. = PROGRESS könyvek, ISBN 978 963 556 445 3
- Papp Atilla: Háborús időkben sem szabadul Ukrajna a korrupciótól, amely évtizedek óta mérgezi az ország mindennapjait. 24.hu (2023. jan. 28.)
Magyar–ukrán viszony
- Szegő Iván Miklós: Nem biztos, hogy jó irányba mozdult ki a holtpontról a magyar-ukrán viszony. 24.hu (2023. okt. 7.)
- Dienes Gábriel: Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir befogadólevelét. 444.hu (2023. aug. 8.) Sándor Fegyir március óta várt erre. Most értesítik a Külügyet, ami értesíti Ukrajnát, és Fegyir utána adhatja át a megbízólevelét.
- Riba István: Két tűz közé szorította a kárpátaljai magyarokat az orbáni politika. hvg.hu (2023. feb. 26.) A cikk szerint a decemberi kisebbségi törvény rosszabb, mint a 2019-es.
- Szily László: Felállt egy fideszes az EP-ben, kiállt az orosz agresszió ellen, Ukrajna függetlensége mellett és dicsérte az oroszok ellen ukrán oldalon harcoló magyarokat. 444.hu (2023. feb. 16.) Bocskor Andrea, aki kárpátaljai.
- Irházi János: Románia határidőt javasolt Ukrajnának a kisebbségi törvény módosítására. 24.hu (2023. jan. 26.) A románok nem erőből akarják megoldani a kérdést.
- Ághassi Attila: Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről. telex.hu (2022. dec. 13.)
- Kerner Zsolt: Azon röhögnek az ukránok, hogy Orbán Viktor nem merte leírni, ki verte le ’56-ot. 24.hu (2022. nov. 5.) Ők verték le.
- Kiderült: A magyarok 65 százaléka orosz agressziónak tartja az ukrajnai háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 30.)
- Barnóczki Brigitta: Ukránbarát és oroszpárti tüntetés zajlott egyszerre Budapesten. telex.hu (2022. ápr. 30.) A Telex tudósítója szerint az oroszbarát tüntetésen 200-an, az ukránbaráton 1000-en voltak.
- Gusztustalan ügyben támogatták Putyint a Fidesz képviselői az EP-ben. nyugatifeny.hu (2022. ápr. 7.) Nem szavazták meg az orosz oligarcha-vagyonok elkobzását és a pénzmosásban érintettek fekete listára kerülését.
- Szabó Dániel: Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány. www.napi.hu (2022. feb. 4.)
Ukrán nyelvtörvény
- Kaufmann Balázs: Módosították az ukrán kisebbségi törvényt, de a Velencei Bizottság szerint az továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal. 444.hu (2023. okt. 19.)
- Rácz András: Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól. www.politicalcapital.hu (2019. ápr. 29.)
- Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései. hvg.hu (2022. jan. 16.) A 2019-es nyelvtörvényről van szó.
- Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény. hvg.hu (2019. jún. 16.) Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartások kivételével.
- Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában. hvg.hu (2019. máj. 19.)
- Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért. hvg.hu (2020. jún. 12.) A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták.
- Panyi Szabolcs: Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt. www.direkt36.hu (2020. feb. 13.) Magyar ellenkezés a NATO-ban az ukrán nyelvtörvény miatt.
További információk
- Ukraine in Maps. www.mtafki.hu (2008) Többek között 100-évenkénti térképek Ukrajnáról. ISBN 978-963-9545-16-8
- Ukrajna földrajzi adatai Dr. Jaszevin Viktor ukrán ügyvéd szerint
- A Magyarországra menekülők számára. ukrainehelp.hu (2022. márc. 10.)
Hírek:
- Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak! www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 14.)
- Pál Tamás: Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét. telex.hu (2022. nov. 23.)