Ukrajna

Forrás: Portfolio.hu

Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.

Az ukrán ortodox egyház 2023. szeptember 1-től áttér a gregoriánus naptárra. Az orosz ortodox egyházhoz tartozó kijevi patriarchátust betiltották, mert oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett.

Az oroszok hoholoknak is nevezik az ukránokat, általában pejoratív értelemben.

2023. december 14-én az EU úgy döntött, megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Egyúttal Moldovát tagjelöltté nyilvánította. Orbán kiment a teremből a szavazás alatt.

Gazdaság

Ukrajna 2024-ben a költségvetésének a nagyobbik felét védelemre fogja költeni. Az államháztartási hiány 43 M$ lesz.

Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.

A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki. A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt. December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt. De honnan lesz pénz?

A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.

5 európai ország – köztük Magyarország – tiltakozott az olcsó ukrán gabona behozatala ellen. Pedig az akár jót is tehetett volna a rossz hatékonyságú magyar mezőgazdaságnak. Az EU ezt azzal a feltétellel engedte meg, hogy ezek az országok átengedik az ukrán gabonát a területükön.

EU-csatlakozás

Konstruktív megfutamodás

Ukrajna Európa legszegényebb országa, ami a gazdasági felemelkedést már az 1991-es önállósága óta az EU-tagságtól reméli.

A 2023. decemberi EU-csúcson döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Orbán kézzel-lábbal tiltakozott ellene, még a parlament is határozatot hozott a döntés ellen. A kárpáraljai magyarok is kérték, pedig addig rájuk hivatkozva utasította el a csatlakozást. Végül – Olaf Scholz német kancellár javaslatára – kiment a teremből a döntés idejére, hogy ne kelljen tartózkodnia. Így 26 ország egyhangú döntése lett a csatlakozás.

„	Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással.	”
– Gyükeri Mercédesz

„	Amíg 26 ország vezetője Európa jövőjéről dönt, addig Orbánt kiküldik a folyosóra kávézgatni. Ekkora a súlya a magyar miniszterelnöknek.	”
– Gyurcsány Ferenc

Bár a döntés előtt Orbán és mindenki más is elmondta, milyen fontos ez a döntés, a megfutamodás után Orbán Balázs már arról beszélt, hogy még legalább 70 döntést kell hoznia az EU-nak Ukrajna csatlakozásáig.

Megjegyzés: Magyarország 1994-ben nyújtotta be kérelmét a csatlakozásra, 1997-ben döntöttek a csatlakozási tárgyalások elindításáról, 1998-ban indultak el maguk a tárgyalások, 2002-ben zárultak le, és 2004-ben lett Magyarország EU-tag.

„	Kezdjünk el gondolkodni azon, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztjük. Ügyvédjeinknek jogi módokat kell találniuk a pusztítás megállítására kívülről és belülről egyaránt.	”
– Európai Néppárt

OTP

A magyar kormány azt követeli Ukrajnától, hogy az OTP-t vegye le a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség listájáról. Ez egy független szervezet, nem tartozik sem a kormány, sem az elnök alá, így Ukrajna nem tudja teljesíteni a követelést.

Október elején a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség levette az OTP-t a listáról. Az OTP szerint meggyőződött róla, hogy indokolatlan a szerepeltetésük a listán.

Kárpátalja

2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.

Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete úgy tudja, 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, közülük 374-en harcolnak az ukrán hadseregben, 31 halottjuk van.

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen. Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól. Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra. Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.

Nyelvtörvény, kisebbségi törvény

Az egyik munkácsi iskolában ukránra cserélték a korábbi magyar igazgatót, és a tanévnyitón nem engedték eljátszani a magyar himnuszt és a magyar zászlót és nemzeti színeket használni. Az új igazgató ukrán osztályokat (is?) akar indítani.

A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. A fidesz EP-képviselőcsoportja az összes észrevétel teljesítését követeli, miközben a fidesz meg sem várta a Velencei Bizottság véleményét az alaptörvény bevezetésekor, és utólag sem változtatott rajta.

Fico ugyanolyan nyelvtörvényt hozott Szlovákiában, mint ami miatt Ukrajnára haragszunk. Fico mégis Orbán kebelbarátja maradt.

2023. novemberében az ukránok az EU-csatlakozás érdekében változtattak a nyelvtörvényen, az ukrán nyelv, irodalom és történelem kivételével mindenből lehet az EU-ban beszélt valamilyen nyelven tanulni és vizsgázni. (Így kerülték ki, hogy az orosz kisebbségre is vonatkozzék az enyhítés.) A magyar kormány már újabb kifogásokra készül, nem titkolva, hogy ezzel az EU-pénzeket szeretné megkapni, aminek semmi köze Ukrajna EU-csatlakozásához.

A 2017-es nyelvtörvényt és a 2020-as oktatási törvényt fokozatosan vezetik be. Az ukránok azt tapasztalták, hogy a nemzetiségi iskolákban végzettek alapszinten sem beszélnek ukránul, ezért a felsőbb osztályokban fokozatosan vezették be az ukrán nyelvet a tantárgyak egy részében. Az EU-ban hivatalos nyelvek oktatási aránya:

• óvoda és 1–4. osztály: 100% nemzetiségi nyelv
• 5–8. osztály 80% nemzetiségi nyelv
• 9. osztály legfeljebb 60% nemzetiségi nyelv
• a 10. osztálytól kezdve 40% a nemzetiségi nyelv aránya.

A százalék az oktatási időre vonatkozik. Az nem világos, hogy egyes tárgyakat két nyelven kell tanulni, vagy tárgyanként változik az oktatás nyelve.

A törvény bevezetését kétszer is elhalasztották, a mostani állapot szerint 2024 őszétől változnak a szabályok.

A 2001-es népszámlálás szerint a magyarok aránya Ukrajnában 0,3%, és ma már egyetlen megyében sem éri el a 10%-ot. (Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete szerint 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, vagyis a magyar lakosság kb. fele hagyta el a szülőhelyét.) Magyarországon a cigányság számaránya meghaladja a 10%-os, és tudtommal egyetlen cigány nyelvű iskola sincs.

Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.

A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.

A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.

Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.

A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.

A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.

A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.

A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.

Jegyzetek

Ukrajna területe 1000–1654

Forrás

• Sz. Bíró Zoltán: Putyin Háborúja. Budapest: Gondolat Kiadó. 2023. = PROGRESS könyvek, ISBN 978 963 556 445 3  
• Papp Atilla: Háborús időkben sem szabadul Ukrajna a korrupciótól, amely évtizedek óta mérgezi az ország mindennapjait. 24.hu (2023. jan. 28.)

Magyar–ukrán viszony

• Szegő Iván Miklós: Nem biztos, hogy jó irányba mozdult ki a holtpontról a magyar-ukrán viszony. 24.hu (2023. okt. 7.)
• Dienes Gábriel: Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir befogadólevelét. 444.hu (2023. aug. 8.) Sándor Fegyir március óta várt erre. Most értesítik a Külügyet, ami értesíti Ukrajnát, és Fegyir utána adhatja át a megbízólevelét.
• Riba István: Két tűz közé szorította a kárpátaljai magyarokat az orbáni politika. hvg.hu (2023. feb. 26.) A cikk szerint a decemberi kisebbségi törvény rosszabb, mint a 2019-es.
• Szily László: Felállt egy fideszes az EP-ben, kiállt az orosz agresszió ellen, Ukrajna függetlensége mellett és dicsérte az oroszok ellen ukrán oldalon harcoló magyarokat. 444.hu (2023. feb. 16.) Bocskor Andrea, aki kárpátaljai.
• Irházi János: Románia határidőt javasolt Ukrajnának a kisebbségi törvény módosítására. 24.hu (2023. jan. 26.) A románok nem erőből akarják megoldani a kérdést.
• Ághassi Attila: Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről. telex.hu (2022. dec. 13.)
• Kerner Zsolt: Azon röhögnek az ukránok, hogy Orbán Viktor nem merte leírni, ki verte le ’56-ot. 24.hu (2022. nov. 5.) Ők verték le.
• Kiderült: A magyarok 65 százaléka orosz agressziónak tartja az ukrajnai háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 30.)
• Barnóczki Brigitta: Ukránbarát és oroszpárti tüntetés zajlott egyszerre Budapesten. telex.hu (2022. ápr. 30.) A Telex tudósítója szerint az oroszbarát tüntetésen 200-an, az ukránbaráton 1000-en voltak.
• Gusztustalan ügyben támogatták Putyint a Fidesz képviselői az EP-ben. nyugatifeny.hu (2022. ápr. 7.) Nem szavazták meg az orosz oligarcha-vagyonok elkobzását és a pénzmosásban érintettek fekete listára kerülését.
• Szabó Dániel: Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány. www.napi.hu (2022. feb. 4.)

Ukrán nyelvtörvény

• Kaufmann Balázs: Módosították az ukrán kisebbségi törvényt, de a Velencei Bizottság szerint az továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal. 444.hu (2023. okt. 19.)
• Rácz András: Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól. www.politicalcapital.hu (2019. ápr. 29.)
• Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései. hvg.hu (2022. jan. 16.) A 2019-es nyelvtörvényről van szó.
• Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény. hvg.hu (2019. jún. 16.) Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartások kivételével.
• Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában. hvg.hu (2019. máj. 19.)
• Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért. hvg.hu (2020. jún. 12.) A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták.
• Panyi Szabolcs: Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt. www.direkt36.hu (2020. feb. 13.) Magyar ellenkezés a NATO-ban az ukrán nyelvtörvény miatt.

További információk

• Ukraine in Maps. www.mtafki.hu (2008) Többek között 100-évenkénti térképek Ukrajnáról. ISBN 978-963-9545-16-8
• Ukrajna földrajzi adatai Dr. Jaszevin Viktor ukrán ügyvéd szerint
• A Magyarországra menekülők számára. ukrainehelp.hu (2022. márc. 10.)

Hírek:

• Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak! www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 14.)
• Pál Tamás: Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét. telex.hu (2022. nov. 23.)

Kapcsolódó lapok

• Ukrajna története
• Donbász