„Magyar Nemzeti Bank” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
42. sor: 42. sor:
 
Az MNB 2023. júliusi tanulmánya szerint a forint árfolyamának túlzott változékonysága kedvezőtlen, a tartós gyengülő trend pedig a korábbi vélekedéssel szemben káros, miután az exportot nem segíti érdemben, ugyanakkor inflációs hatása jelentős. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, így az várható, hogy abbamarad a forint 2018 óta tartó gyengülése<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/forintarfolyam-euroarfolyam-penzugyminiszter-gazar-inflacio.774462.html|tit=Elhagyta magát a forint, pedig hivatalosan is vége a gyengülő trendnek|aut=Fellegi Tamás|date=2023-07-21}}</ref> – feltéve persze, hogy a külső körülmények nem változnak kedvezőtlenül. Július 20. körül mindenesetre az erősödés visszafordult.
  
Az MNB 2023. júliusi tanulmánya szerint a forint árfolyamának túlzott változékonysága kedvezőtlen, a tartós gyengülő trend pedig a korábbi vélekedéssel szemben káros, miután az exportot nem segíti érdemben, ugyanakkor inflációs hatása jelentős. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, így az várható, hogy abbamarad a forint 2018 óta tartó gyengülése<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/forintarfolyam-euroarfolyam-penzugyminiszter-gazar-inflacio.774462.html|tit=Elhagyta magát a forint, pedig hivatalosan is vége a gyengülő trendnek|aut=Fellegi Tamás|date=2023-07-21}}</ref> – feltéve persze, hogy a külső körülmények nem változnak kedvezőtlenül. Július 20. körül mindenesetre az erősödés visszafordult.
   
−
2010-ben az euró árfolyama 270 Ft körül mozgott, 2023. májusban 370 Ft körül. A történelmi csúcs 2022. októberben 434 Ft volt.
 +
2010-ben az euró árfolyama 270 Ft körül mozgott, 2023. májusban 370 Ft körül. A történelmi csúcs 2022. októberben 434 Ft volt. Lengyelországban és Bulgáriában az euró árfolyama 2008 óta lényegében változatlan.<ref>[https://www.facebook.com/photo/?fbid=2338611926475108&set=gm.8835987973129432&idorvanity=1515872658474370 Facebook/Éva Somlainé] 2024. november 20.</ref>
   
 
A forint gyöngülése jó volt a multiknak, mert euróért adták el a termékeiket, amiért több forintot kaptak, ebből béremelésre is futotta.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230522_forint_arfolyam_keresetek_munkaero_vendegmunkasok_munkaerohiany_migracio_Fidesz|tit=A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika|aut=Kovács Gábor|date=2023-05-22}}</ref>
  
A forint gyöngülése jó volt a multiknak, mert euróért adták el a termékeiket, amiért több forintot kaptak, ebből béremelésre is futotta.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230522_forint_arfolyam_keresetek_munkaero_vendegmunkasok_munkaerohiany_migracio_Fidesz|tit=A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika|aut=Kovács Gábor|date=2023-05-22}}</ref>

A lap jelenlegi, 2024. november 23., 03:30-kori változata

MNB eredmény06-22.png

Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges volt az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja. A valutatartalék eladásából viszont a gyenge forint miatt jelentős bevétele volt.

Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.[1]

2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért,[2] holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.[3]

2022 utolsó negyedévében a lakosság forintmegtakarításai 574 MFt-vel csökkentek, a devizamegtakarítások viszont 2500 MFt-vel nőttek.[4] Alakul a kettős valutarendszer.

Kormányzati tartalék19-22.png
Kamat10-24.jpg

2023

Miután Nagy Márton miniszter mellett az önjelölt Parragh László is a jegybankot és a pozitív reálkamatot hibáztatta a gazdaság rossz állapotáért, az MNB tanulmányban válaszolt.[5]

2023. május 23-án az MNB 18%-ról 17%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Ezzel az MNB is úgy ítélte meg, hogy márciusban tetőzött az infláció.[6] Év végére a kamat fokozatosan lecsökkent 10,75%-ra.

A költségvetési hiánycél 3,9%, ami inflációt fog gerjeszteni. 2024-ben a kamatterhek a GDP 4,6%-ára nőnek ez több, mint amennyit az EU-ból kapunk/kapnánk. Matolcsy szerint a költségvetés 2021-ben tévesztett utat a költségvetés elengedésével és az ársapkák bevezetésével.[7]

Az MNB felemelte a bankok kötelező tartalékának mértékét, hogy növelje a pénzügyi tartalékot. A bankok tiltakoztak ellene, de a rendelet hatályba lépett.[8] Róna Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bankok szégyelljék magukat: eddig ők jártak jól, most viszont a gazdaságnak tartalékra van szüksége.[9]

Az MNB vesztesége

2022 végén a jegybank saját tőkéje 255,9 MFt-ra csökkent, 2023-ra -1855 MFt-re csökkent. A 2023-as veszteség 1763 MFt.[10]

Az EU tudomásul vette (de nem hagyta jóvá), hogy az állam nem pótolja az MNB hiányát. Úgy tekinti, hogy garanciaként mögötte áll. A megoldás az, hogy majd ha az MNB nyereséges lesz (pl. pénznyomtatással), nem fizeti be a költségvetésbe, ahogy egyébként kellene neki, hanem pótolja a hiányt vele. Vagyis ezt a kormányt megmenti a következők kárára.[11]

Az MNB elvárja a kereskedelmi bankoktól a tőkét, miközben neki nincs.

MNB árfolyameredmény11-22.png MNB kamateredmény11-22.png

A 2022-es veszteség okai

Három oka van a veszteségnek. Az egyik a devizatartalékok és 3000 MFt-nyi államkötvény alacsony kamata. A másik kettő a Nagy Márton jelenlegi gazdasági miniszterhez köthető két növekedési program. A növekedési hitelprogram összege 3000 MFt, amire egyáltalán nem kap kamatot az MNB, pedig a hitelek futamideje bizonyos esetekben a 20 évet is elérheti. A másik az 1550 MFt-nyi, 3–5%-os kamatozású növekedési kötvényprogram, amit többnyire „baráti” vállalkozásoktól megvásárolt értékpapírok tesznek ki.[12]

Forint árfolyam

Forint–euró árfolyam 2022. július – 2023. július
MNB-tartalékok08-22.png

Az MNB 2023. júliusi tanulmánya szerint a forint árfolyamának túlzott változékonysága kedvezőtlen, a tartós gyengülő trend pedig a korábbi vélekedéssel szemben káros, miután az exportot nem segíti érdemben, ugyanakkor inflációs hatása jelentős. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, így az várható, hogy abbamarad a forint 2018 óta tartó gyengülése[13] – feltéve persze, hogy a külső körülmények nem változnak kedvezőtlenül. Július 20. körül mindenesetre az erősödés visszafordult.

2010-ben az euró árfolyama 270 Ft körül mozgott, 2023. májusban 370 Ft körül. A történelmi csúcs 2022. októberben 434 Ft volt. Lengyelországban és Bulgáriában az euró árfolyama 2008 óta lényegében változatlan.[14]

A forint gyöngülése jó volt a multiknak, mert euróért adták el a termékeiket, amiért több forintot kaptak, ebből béremelésre is futotta.[15]

Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.[16]

Bodnár Zoltán szerint amikor a dollár gyengül, a forint erősödik.[17]

2022. szeptember vége

Euró- és dollárárfolyam 2022-ben. Forrás: Privát Bankár

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.[18]

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[19]

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.[20]

Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését.[21] Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

2022 nyara

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

Searchtool right.svgBővebben: GDP

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.[22]

Az alapkamat változása

Alapkamat21-22.png

Folyamatos csökkentések után az alapkamat 2023. szeptember végén került vissza a 13%-ra, és október 25-től az alá (12,25%).[23]

Az október 14-i 13→18%-os kamatemelést Matolcsy az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása és a nemzetközi pénzpiacokat megrázó sokkhatásokkal magyarázta. A dollár erősödött, a forint 430-as szint fölé gyengült az euróval szemben.[24]

Visszatekintő reálkamat

Visszatekintő reálkamat15-23.png

Infláció

Searchtool right.svgBővebben: Infláció

Az MNB alapítványai

Az állam köteles pótolni az MNB hiányát, de az MNB nem köteles befizetni a többletet a költségvetésbe. A többletből az MNB ingatlanokat vett és alapítványokat hozott létre.

Róna Péter szerint az MNB-alapítványok a Quaestor-károsultak pénzéből jöttek létre, és vissza lehet őket nyerni.[25]

Aranytartalék

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Surányi György: Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékainak eladásáért. Riporter: Göblyös Sára és Stefka István YouTube (2022. jan. 9.) (videó) Boros Imre állítása 65t arany eladásáról. 📝

1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/℥ (uncia), az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$.

Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon.

Magyarország a legalacsonyabb (30%-os) inflációval került ki a rendszerváltás első két évéből. Csehszlovákia jött utánunk 68%-kal.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Surányi György: Nem vált be a csodafegyver. Friderikusz Sándor interjúja YouTube (2023. máj. 18.) (videó) 📝

A pénz funkciói, amit az arany nem tud ellátni:

    • értékmérés: az arany árfolyama erősen változik. 8 év alatt 1000 és 2000$ között mozgott le-föl
    • fizetés: nem hiteleszköz (?)
    • forgalmi eszköz: nem lehet vele vásárolni, mert nem lehet felaprózni
    • felhalmozási funkció. Egyedül ezt tudja betölteni az arany valamennyire.

Az legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok: USA, Németország, Oroszország, Kína, India, Törökország.

Németország és az USA azért nem adja el az aranykészleteit, mert ezzel lemenne az arany ára. Nekik nem is nőtt az aranytartalékuk.

Oroszország a világ legnagyobb aranytermelője, nem tudja eladni a világ egyik legnagyobb aranykészletét.

Törökországnak hiába van aranya, a fizetésképtelenség határán van (már „csak” 50% az infláció). A török líra értéke a tizedére csökkent 5 év alatt: nem tudta megvédeni a valutáját.

Kína azért vett aranyat, mert rájött, hogy a hitelező függ az adóstól, ezért diverzifikálni akarta az USA 4000 M$ tartozását, és nem tudott más valutát venni.

Idézetek

„ Európa leggyengébb valutája a forint.[26] ”
– Bod Péter Ákos

Jegyzetek

  1. ↑ Saját, MNB-től kapott százmillió forintos jegybanki kölcsönük kamatáról is döntöttek a Monetáris Tanács tagjai. hvg.hu (2022. okt. 17.)
  2. ↑ Matolcsy György parlamenti meghallgatása. YouTube (2022. dec. 5.) (videó)
  3. ↑ Farkas Zoltán: Matolcsy durrant. hvg.hu (2022. dec. 8.)
  4. ↑ Három hónap alatt eltűnt 575 milliárd a lakossági betétekből. 24.hu (2023. feb. 8.)
  5. ↑ Kovács Gábor: A jegybank meglepte Nagy Mártont és Parragh Lászlót egy Közgazdaságtan tökfejeknek tanulmánnyal. hvg.hu (2023. nov. 24.)
  6. ↑ Elindult a kamatvágás, Matolcsy élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. 24.hu (2023. máj. 23.)
  7. ↑ Matolcsy keményen kritizálta a kormányt a parlamentben. 24.hu (2023. márc. 8.) „Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között”
  8. ↑ Farkas György: Hiába tiltakoztak a bankok, Matolcsy György döntése hivatalos. 24.hu (2023. márc. 9.)
  9. ↑ 📝 A konzervativizmus a józan emberek politikája. Lánczi Richárd interjúja Róna Péterrel és Teplán Istvánnal YouTube (2023. márc. 5.) (videó) 16:35.
  10. ↑ 1763 milliárdos vesztesége volt tavaly a jegybanknak. 24.hu (2024. jún. 1.)
  11. ↑ Bod Péter Ákos: A kormány most tol át terheket a következő generációkra. Riporter: Németh Péter YouTube (2023. szept. 10.) (videó)
  12. ↑ Farkas Zoltán: Itt a magyarázat, miért fordult 400 milliárdos mínuszba Matolcsy sikermutatója. hvg.hu (2023. jún. 7.)
  13. ↑ Fellegi Tamás: Elhagyta magát a forint, pedig hivatalosan is vége a gyengülő trendnek. www.napi.hu (2023. júl. 21.)
  14. ↑ Facebook/Éva Somlainé 2024. november 20.
  15. ↑ Kovács Gábor: A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika. hvg.hu (2023. máj. 22.)
  16. ↑ Krízisben a világgazdaság, közeleg a recesszió. A Partizán interjúja Pogátsa Zoltánnal YouTube (2013. jan. 2.) (videó)
  17. ↑ Bodnár Zoltán: Szegény Matolcsy nem ért a monetáris politikához. Riporter: Kun Zsuzsa YouTube (2023. ápr. 11.) (videó)
  18. ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  19. ↑ Magyari Péter: Itt valami filmszakadás van. Interjú Bod Péter Ákossal 444.hu (2022. szept. 29.)
  20. ↑ Baka F. Zoltán: Megvédhette volna a pénzünket az MNB magasabb devizatartalékkal? 24.hu (2022. okt. 17.)
  21. ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  22. ↑ Benics Márk: Több mint 200 milliárd forintos veszteséggel zárta az első félévet az MNB. 444.hu (2022. szept. 30.)
  23. ↑ Haász János: Meglepő lépés Matolcsyéktól: 12,25%-ra csökkent a jegybanki alapkamat. 444.hu
  24. ↑ Farkas György: Matolcsy György írásba adta, nem ért egyet Varga Mihállyal. 24.hu (2023. okt. 3.)
  25. ↑ Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
  26. ↑ 📝 Bod Péter Ákos: A szakember időnként azt mondja, hogy NEM. Riporter: Szénási Sándor YouTube (2023. aug. 29.) (videó)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Magyar_Nemzeti_Bank&oldid=33839”