„Nemzetközi jog” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(37 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
 
Ez a szócikk elsősorban az [[orosz-ukrán háború]] nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozik. A nemzetközi jog szabályait a {{enlink|Rome Statute|Római Statútum}} írja le, és annak az országnak a területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, amelyik ország
  
Ez a szócikk elsősorban az [[orosz-ukrán háború]] nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozik. A nemzetközi jog szabályait a {{enlink|Rome Statute|Római Statútum}} írja le, és annak az országnak a területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, amelyik ország
 
* csatlakozott a statútumhoz, vagy
  
* csatlakozott a statútumhoz, vagy
−
* egy adott ügyben elfogadta a Hágai {{hulink|Nemzetközi Büntetőbíróság}} (International Criminal Court, a továbbiakban: '''ICC''') joghatóságát.
 +
* egy adott ügyben elfogadta a {{hulink|Nemzetközi Büntetőbíróság}} (International Criminal Court, korábbi nevén Hágai Nemzetközi Bíróság, a továbbiakban: '''ICC''') joghatóságát.
   
 
A Római Statútumot mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadta, de egyikük sem ratifikálta. A Krím elfoglalása után viszont Ukrajna alávetési nyilatkozatot tett, ami azóta is érvényben van, így az Ukrajna területén elkövetett cselekményekre vonatkozik a Római Statútum.
  
A Római Statútumot mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadta, de egyikük sem ratifikálta. A Krím elfoglalása után viszont Ukrajna alávetési nyilatkozatot tett, ami azóta is érvényben van, így az Ukrajna területén elkövetett cselekményekre vonatkozik a Római Statútum.
49. sor: 49. sor:
   
 
== Népirtás ==
  
== Népirtás ==
−
Egy népcsoport megsemmisítésének '''szándékával''' elkövetett bűncselekmények. Bizonyítani kell a megsemmisítés szándékát faji, etnikai, vallási csoporttal szemben. Népirtást tömeges emberölés nélkül is el lehet követni olyan intézkedéssorozattal, aminek során a csoport (és nem feltétlenül az azt alkotó személyek) megszűnik létezni. Pl.:
 +
Egy népcsoport megsemmisítésének '''szándékával''' elkövetett bűncselekmények. Bizonyítani kell a megsemmisítés szándékát faji, etnikai, vallási csoporttal szemben. Népirtást tömeges emberölés nélkül is el lehet követni olyan intézkedéssorozattal, aminek során a csoport (és nem feltétlenül az azt alkotó személyek) megszűnik létezni.
  +
−
* a csoporton belüli születések megakadályozása
  
  +
Az ENSZ 1948 december 9-én kelt Genocídium-egyezménye – melyet a Szovjetunió is ratifikált – népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=95500016.tvr 1955. évi 16. törvényerejű rendelet a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről] 1955. május 11., III. cikk</ref>
−
* a gyerekek elhurcolása
  
  +
<poem>
⚫
* a népirtásra való közvetlen és nyilvános felbujtás elvileg akkor is büntetendő, ha maga a népirtás nem valósult meg.<ref name="MTA221123">{{jegyz}} {{youtube|AELnDcGJCCs|Az ukrajnai háború és várható következményei|misc=Az MTA interdiszciplináris konferenciája az ukrajnai konfliktusról és várható következményeiről|ass=Bayer Judit, 55:00|date=2022-11-23}}</ref>
  
  +
: ''a)'' a csoport tagjainak megölése;
  +
: ''b)'' a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
  +
: ''c)'' a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
  +
: ''d)'' oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
  +
: ''e)'' a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
  +
</poem>
  +
  ⚫
A népirtásra való közvetlen és nyilvános felbujtás elvileg akkor is büntetendő, ha maga a népirtás nem valósult meg.<ref name="MTA221123">{{jegyz}} {{youtube|AELnDcGJCCs|Az ukrajnai háború és várható következményei|misc=Az MTA interdiszciplináris konferenciája az ukrajnai konfliktusról és várható következményeiről|ass=Bayer Judit, 55:00|date=2022-11-23}}</ref>
   
 
Egy nép identitásának a megszüntetése népirtás, pl. a nép beolvasztása, vagy a nép nyelvén történő oktatás megszüntetése. A csoport elitjét (polgármester, újságíró, színész, tanár) fokozottan érő atrocitások is népirtásnak minősülnek, hiszen a csoport identitása ellen irányulnak.
  
Egy nép identitásának a megszüntetése népirtás, pl. a nép beolvasztása, vagy a nép nyelvén történő oktatás megszüntetése. A csoport elitjét (polgármester, újságíró, színész, tanár) fokozottan érő atrocitások is népirtásnak minősülnek, hiszen a csoport identitása ellen irányulnak.
   
−
2023 márciusáig legalább 16 ezer ukrán gyermeket kényszerdeportáltak az oroszok.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/a-nepirtas-egyik-formaja-ukran-gyermekek-ezreit-raboljak-el-az-oroszok/32296535.html|tit=A népirtás egyik formája: ukrán gyermekek ezreit hurcolják el az oroszok|aut=Arató László|date=2023-03-06}}</ref>
 +
2023 márciusáig legalább 16 ezer ukrán gyermeket kényszerdeportáltak az oroszok.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/a-nepirtas-egyik-formaja-ukran-gyermekek-ezreit-raboljak-el-az-oroszok/32296535.html|tit=A népirtás egyik formája: ukrán gyermekek ezreit hurcolják el az oroszok|aut=Arató László|date=2023-03-06}}</ref> Az ENSZ emberjogi biztosa 260 ezer gyerekről tud a háború eleje óta. Az orosz felsőház nemzetközi bizottságának elnöke szerint 700 ezer gyereket deportáltak Oroszországba az elmúlt években.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/07/03/700-ezer-ukran-gyereket-deportaltak-oroszorszagba-allitja-az-orosz-parlamenti-vezeto/|tit=700 ezer ukrán gyereket deportáltak Oroszországba – állítja az orosz parlamenti vezető|aut=Papp Atilla|date=2023-07-03}}</ref> Emiatt Putyin ellen elfogatási parancsot adott ki a hágai [[#Nemzetközi Büntetőbíróság|Nemzetközi Büntetőbíróság]].
  +
{{bővebben|#Putyin büntethetősége}}
   
 
== Agresszió ==
  
== Agresszió ==
−
Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy az országok a konfliktusaikat kötelesek békés eszközökkel rendezni. Ennek megszegése az <dfn>agresszió</dfn>. Nem minősül agressziónak az erőszak alkalmazása, ha
 +
Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy az országok a konfliktusaikat kötelesek békés eszközökkel rendezni.<ref>Az előírás előzménye az 1927-es {{hulink|Kellogg–Briand-paktum}} volt, amihez Németország is csatlakozott. Ez volt a jogi alapja a {{hulink|nürnbergi per}}nek.</ref> Ennek megszegése az <dfn>agresszió</dfn>. Nem minősül agressziónak az erőszak alkalmazása, ha
 
* az ENSZ Biztonsági Tanácsa előre megengedi
  
* az ENSZ Biztonsági Tanácsa előre megengedi
 
* ha az adott államot támadás érte, vagy megtámadott állam kért tőle segítséget.
  
* ha az adott államot támadás érte, vagy megtámadott állam kért tőle segítséget.
   
 
Az agressziót a humanitárius jogok megsértése nélkül is el lehet követni. Nemcsak állam, de személy is lehet az elkövető, ha pl. utasítást ad agresszióra.
  
Az agressziót a humanitárius jogok megsértése nélkül is el lehet követni. Nemcsak állam, de személy is lehet az elkövető, ha pl. utasítást ad agresszióra.
  +
  +
A „megelőző önvédelmet” a nemzetközi jog nem ismeri (bár heves viták folynak róla, az USA is erre hivatkozott az afganisztáni beavatkozás és a 2011. szeptemberi merénylet után).
   
 
1974-ben az ENSZ közgyűlése meghatározta az agresszió fogalmát (33/14/29-es határozat).<ref name="MTA221123"/> Eszerint agresszió:
  
1974-ben az ENSZ közgyűlése meghatározta az agresszió fogalmát (33/14/29-es határozat).<ref name="MTA221123"/> Eszerint agresszió:
83. sor: 94. sor:
   
 
A II. világháború után a {{hulink|Nürnbergi per}}ben béke elleni bűncselekmények, vagyis az agresszió miatt ítélték el a német és japán vezetőket, azóta viszont nem indult ilyen per.
  
A II. világháború után a {{hulink|Nürnbergi per}}ben béke elleni bűncselekmények, vagyis az agresszió miatt ítélték el a német és japán vezetőket, azóta viszont nem indult ilyen per.
  +
  +
A nemzetközi jog nem ismeri el az erőszakos határmódosítást, függetlenül a konfliktus kezdetének jogosságától.<ref name="LT240815">{{youtube|UjRRTqgUvlc|Ukrajna megszállta Kurszkot, mit mond a nemzetközi jog?|aut=Lattmann Tamás|date=2024-08-15}}</ref>
  +
  +
=== Orosz agresszió 2022 ===
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230807_hvg_haboru_casus_belli_ensz_nato_ukrajna_oroszorszag_szovjetunio_usa_KelloggBriandpaktum|tit=Egy háborúhoz mindenki talál magának indokot, de amit Putyin csinált, az kuriózum|aut=Földes Márton|date=2023-08-07}}}}
  +
Putyin három dologra hivatkozott a háború megindításakor:
  +
# önvédelem
  +
# humanitárius intervenció
  +
# a szakadár kelet-ukrajnai népköztársaságok orosz népességének megsegítése.
  +
  +
Oroszország a támadás előtt néhány nappal elismerte a szakadár köztársaságok függetlenségét, és ezen országok kollektív védelmi jogára hivatkozik. A kollektív védelem azonban csak államokat illet meg. Oroszország (és Észak-Korea és Szíria) elismerésétől a szakadár államok még nem jöttek létre.
  +
  +
Humanitárius intervenció miatti beavatkozás csak népirtás esetén kerülhet szóba, az ukrán nyelvtörvény pedig nem népirtás.
  +
: {{megj|1999-ben a NATO is [[#népirtás|népirtásra]] hivatkozott a beavatkozáskor Szerbiában,<ref>Lásd pl. a {{hulink|Srebrenicai mészárlás}}t.</ref> mert a BT-ben Oroszország és Kína miatt nem volt esély az egyetértésre. A beavatkozásnak részese volt Magyarország is, mert csapatokat engedett át a területén. }}
  +
: {{megj|2003-ban az USA megkapta a BT engedélyét az iraki beavatkozásra – hamis indokok alapján.}}
   
 
== Nemzetközi Büntetőbíróság ==
  
== Nemzetközi Büntetőbíróság ==
89. sor: 115. sor:
 
A bíróság által körözött személyeket mindegyik tagállam köteles letartóztatni.
  
A bíróság által körözött személyeket mindegyik tagállam köteles letartóztatni.
   
−
Magyarország ugyan 1999-ben aláírta, majd 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot, de nem hirdette ki.<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2021/02/17/miert-halogatja-magyarorszag-a-romai-statutum-kihirdeteset-/|tit=Miért halogatja Magyarország a római statútum kihirdetését?|aut=Sereg András|date=2021-02-17}}</ref> {{vél|A köztársasági elnöknek záros határideje van, hogy eldöntse: aláírja, az Alkotmánybírósághoz küldi vagy vissza a parlamentnek.}} A Római statútum tehát Magyarországra nézve kötelező egyezmény, amelynek magyar jogba transzformálása elmaradt.
 +
Magyarország ugyan 1999-ben aláírta, majd 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot, de nem hirdette ki.<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2021/02/17/miert-halogatja-magyarorszag-a-romai-statutum-kihirdeteset-/|tit=Miért halogatja Magyarország a római statútum kihirdetését?|aut=Sereg András|date=2021-02-17}}</ref> {{vél|A köztársasági elnöknek záros határideje van, hogy eldöntse: aláírja, az Alkotmánybírósághoz küldi vagy vissza a parlamentnek, de Mádl Ferenc egyiket sem tette.}} 2004-ben a Medgyessy-kormány megtette volna, de kiderült, hogy a statútum ellentétes az Alkotmánnyal, és a fidesz ellenzékből nem volt hajlandó együttműködni a megoldásban.
  +
  +
Az alaptörvénnyel már nem ütközött a statútum, és a ⅔ is megvolt, ennek ellenére nem került napirendre az ügy. Új BTK-t is hoztak, de az sem rendezi a kiadatás módját.
  +
  +
A Római statútum tehát Magyarországra nézve kötelező egyezmény, amelynek magyar jogba transzformálása elmaradt.
  +
 
: {{megj|Vagyis ha Putyin Magyarországra jönne, nem lenne olyan magyar jogszabály, aminek alapján le lehetne tartóztatni.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/03/19/vlagyimir-putyin-nemzetkozi-efogatoparancs-magyarorszag/|tit=Nagy bajban lenne Magyarország, ha ide jönne Putyin|date=2023-03-19}}</ref> Ez nem változtat azon, hogy Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége, hogy letartóztassa Putyint, ha idejön.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/04/01/hagai-nemzetkozi-buntetobirosag-putyin-elfogatoparancs-ratifikalas-sandor-zsuzsa-velemeny/|tit=Most akkor le kéne tartóztatnunk Putyint vagy sem?|aut=dr. Sándor Zsuzsa|date=2023-04-01}}</ref>}}
  
: {{megj|Vagyis ha Putyin Magyarországra jönne, nem lenne olyan magyar jogszabály, aminek alapján le lehetne tartóztatni.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/03/19/vlagyimir-putyin-nemzetkozi-efogatoparancs-magyarorszag/|tit=Nagy bajban lenne Magyarország, ha ide jönne Putyin|date=2023-03-19}}</ref> Ez nem változtat azon, hogy Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége, hogy letartóztassa Putyint, ha idejön.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/04/01/hagai-nemzetkozi-buntetobirosag-putyin-elfogatoparancs-ratifikalas-sandor-zsuzsa-velemeny/|tit=Most akkor le kéne tartóztatnunk Putyint vagy sem?|aut=dr. Sándor Zsuzsa|date=2023-04-01}}</ref>}}
   
 
Oroszország aláírta ugyan a statútumot, de nem ratifikálta, és 2008-ban visszavonta az aláírását, amikor szóba került az oroszok felelőssége a grúz áldozatok kapcsán.<ref>{{CitWeb|url=https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/6582/10_kovacspeter_t%C3%B6rdelt.pdf|tit=A Nemzetközi Büntetőbíróság és az államok együttműködése: szabályok, sikerek, nehézségek, kihívások és realitások|aut=Kovács Péter|ann=2019}}</ref>
  
Oroszország aláírta ugyan a statútumot, de nem ratifikálta, és 2008-ban visszavonta az aláírását, amikor szóba került az oroszok felelőssége a grúz áldozatok kapcsán.<ref>{{CitWeb|url=https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/6582/10_kovacspeter_t%C3%B6rdelt.pdf|tit=A Nemzetközi Büntetőbíróság és az államok együttműködése: szabályok, sikerek, nehézségek, kihívások és realitások|aut=Kovács Péter|ann=2019}}</ref>
   
−
A bíróság akkor jár el, ha az illetékes állam nem teszi meg. Ha a bíróság körözést ad ki valaki ellen, az illetőt minden ország köteles letartóztatni, aki részese a statútumnak.
 +
A bíróság akkor jár el, ha az illetékes állam nem teszi meg. Ha a bíróság körözést ad ki valaki ellen, az illetőt minden ország köteles letartóztatni, aki részese a statútumnak. A Bíróság nem szabhat ki szankciót a statútumot megszegő országok ellen, de a többi tagállam megteheti. A statútum megszegésére már volt példa (Putyin Mongóliába, a szudáni elnök Dél-Afrikába látogatott).<ref>{{youtube|UjWZ7bJxJ4k|Netanjahu elfogatóparancs: óriási probléma lehet Orbán Viktor meghívója?|aut=Lattmann Tamás|ass=Riporter: Gavra Gusztáv|date=2024-11-22}}</ref>
   
 
Az <dfn>univerzális joghatóság</dfn> azt jelenti, hogy az egész nemzetközi közösség érdekeit sértő bűncselekményeket az elkövetés helyére, az elkövető vagy a sértett állampolgárságára tekintet nélkül minden államnak üldöznie kell.
  
Az <dfn>univerzális joghatóság</dfn> azt jelenti, hogy az egész nemzetközi közösség érdekeit sértő bűncselekményeket az elkövetés helyére, az elkövető vagy a sértett állampolgárságára tekintet nélkül minden államnak üldöznie kell.
112. sor: 143. sor:
   
 
A bucsai mészárlás nem számít népirtásnak, hanem [[#Emberiség elleni bűncselekmények|emberiség elleni bűntett]]. A parancsnok csak akkor vádolható meg a bűncselekménnyel, ha nem jár el egy tudomására jutott bűncselekmény esetén. A bucsai mészárlás esetén Putyin nemhogy nem járt el, de egyenesen kitüntette az elkövető orosz dandárt. Vagyis Putyin elkövette az emberiség elleni bűntettet.
  
A bucsai mészárlás nem számít népirtásnak, hanem [[#Emberiség elleni bűncselekmények|emberiség elleni bűntett]]. A parancsnok csak akkor vádolható meg a bűncselekménnyel, ha nem jár el egy tudomására jutott bűncselekmény esetén. A bucsai mészárlás esetén Putyin nemhogy nem járt el, de egyenesen kitüntette az elkövető orosz dandárt. Vagyis Putyin elkövette az emberiség elleni bűntettet.
  +
{{lásd még|Orosz-ukrán háború/A tömegsír békéje}}
   
 
{{idézet|A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.<ref>{{jegyz}} {{youtube|AFhFLef2Uek|Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz|aut=Rácz András|aut2=Kaiser Ferenc|ass=Orosz Györgyi riportja|date=2023-03-29}}</ref>|Kaiser Ferenc}}
  
{{idézet|A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.<ref>{{jegyz}} {{youtube|AFhFLef2Uek|Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz|aut=Rácz András|aut2=Kaiser Ferenc|ass=Orosz Györgyi riportja|date=2023-03-29}}</ref>|Kaiser Ferenc}}
120. sor: 152. sor:
   
 
Az [[Európai Parlament]] megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/01/20/fidesz-ep-kepviselok-orosz-haborus-bunok-tartozkodas|tit=A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja|aut=Ághassi Attila|date=2023-01-20}}</ref> Oroszország nem fogadja el a nemzetközi büntetőbíróságok joghatóságát.
  
Az [[Európai Parlament]] megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/01/20/fidesz-ep-kepviselok-orosz-haborus-bunok-tartozkodas|tit=A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja|aut=Ághassi Attila|date=2023-01-20}}</ref> Oroszország nem fogadja el a nemzetközi büntetőbíróságok joghatóságát.
  +
  +
Putyin lemondta a 2023 augusztusára tervezett dél-afrikai útját. Dél-Afrika tagja az ICC-nek, mert dél-afrikai ellenzéki Demokratikus Szövetség bírósági úton akarta kikényszeríteni, hogy a kormány köteles legyen őrizetbe venni az orosz elnököt, amennyiben dél-afrikai területre lép.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/07/19/putyin-del-afrika-elnok-ramaphosa-icc/|tit=Mégsem kell letartóztatnia Putyint a dél-afrikai elnöknek|aut=Papp Atilla|date=2023-07-19}}</ref>
  +
  +
Az USA – bár nem csatlakozott az ICC-hez – átadja az orosz háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékokat az ICC-nek.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/07/27/megis-atadja-az-orosz-haborus-bunokkel-kapcsolatos-bizonyitekokat-a-nemzetkozi-buntetobirosagnak-az-egyesult-allamok|tit=Mégis átadja az orosz háborús bűnökkel kapcsolatos bizonyítékokat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok|aut=Benics Márk|date=2023-07-27}}</ref>
   
 
== Ratifikálás ==
  
== Ratifikálás ==
129. sor: 165. sor:
 
Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2023/06/29/lepett-az-eu-az-orban-kormany-nelkul-hoztak-dontest-egy-fontos-ugyben|tit=Lépett az EU: Az Orbán-kormány nélkül hoztak döntést egy fontos ügyben|aut=Szombathelyi Ferenc|date=2023-06-29}}</ref>
  
Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2023/06/29/lepett-az-eu-az-orban-kormany-nelkul-hoztak-dontest-egy-fontos-ugyben|tit=Lépett az EU: Az Orbán-kormány nélkül hoztak döntést egy fontos ügyben|aut=Szombathelyi Ferenc|date=2023-06-29}}</ref>
   
−
Az Orbán-kormány politikai nyilatkozatban utasította el az egyezmény ratifikálását,<ref>[https://njt.hu/jogszabaly/2020-2-H1-41 2/2020. (V. 5.) OGY politikai nyilatkozata
 +
Az Orbán-kormány politikai nyilatkozatban utasította el az egyezmény ratifikálását,<ref>[https://njt.hu/jogszabaly/2020-2-H1-41 2/2020. (V. 5.) OGY politikai nyilatkozata a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról]</ref> mert ez szerintük Magyarország érdekeivel és a magyar emberek többségének akaratával ellentétes.
  +
−
a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról]</ref> mert ez szerintük Magyarország érdekeivel és a magyar emberek többségének akaratával ellentétes.
  
  +
== Az Északi Áramlat felrobbantása ==
  +
Terrorcselekménynél van valamilyen követelés, aminek teljesítése esetén nem teljesül a fenyegetés. az Északi Áramlat fenntartóját érte a kár, ő léphet fel a robbantók ellen: ez nem terrorizmus.<ref name="LT240815"/>
   
 
== Nemzetközi szervezetek ==
  
== Nemzetközi szervezetek ==
 
amiknek Magyarország is tagja:
  
amiknek Magyarország is tagja:
 
* [[ENSZ]]
  
* [[ENSZ]]
−
* [[Európai Unió]]
 +
* [[Európai Unió]], [[EJEB]]
 
* [[NATO]]
  
* [[NATO]]
 
* {{hulink|Bukaresti Kilencek}}
  
* {{hulink|Bukaresti Kilencek}}
168. sor: 206. sor:
 
** [https://jogkodex.hu/doc/9535354 IV. Genfi Egyezmény] a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan, 1949. aug. 12.
  
** [https://jogkodex.hu/doc/9535354 IV. Genfi Egyezmény] a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan, 1949. aug. 12.
   
−
=== Cikkek ===
 +
=== Hírek, cikkek ===
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20231102_hvg__gazai_offenziva__hadijog__nemzetkozi_vagy_polgarhaboru__bombak_es_normak|tit=Bombák és normák: van, amikor egy kórházat is jogszerű lerombolni a háborúban|aut=Földes Márton|aut2=Mudra Márton István|misc=A Hamasz–Izrael konfliktus nemzetközi jogi vonatkozásai|date=2023-11-02}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/10/03/ormenyorszag-nemzetkozi-buntetobirosag-csatlakozas-szavazas-parlament/|tit=Örményország csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz|date=2023-10-03|misc=Oroszország bekérette Örményország moszkvai nagykövetét, vagyis még mindig [[közel-külföld]]ben gondolkozik, miközben a békefenntartói nem tudták megvédeni Hegyi-Karabahot – pedig pont azért voltak ott}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.economx.hu/kulfold/nemzetkozi-buntetobirosag-icc-kijev-haboru.777388.html|tit=Rangos nemzetközi szervezett nyitott irodát Kijevben|date=2023-09-15|misc=A hágai után a legnagyobb irodája a Büntetőbíróságnak}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230812_orosz_vagyonok_befagyasztas_szankciok_eu_usa_haboru|tit=Le lehet-e nyúlni büntetlenül az oroszok pénzét Ukrajna kártalanítására?|aut=Dezső András|date=2023-08-12}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/03/13/eloszor-adhatnak-ki-letartoztatasi-parancsot-oroszok-ellen-az-ukrajnai-invazio-ota|tit=Először adhatnak ki letartóztatási parancsot oroszok ellen az ukrajnai invázió óta|aut=Molnár Kristóf|date=2023-03-13|misc=A két ügy egyike tömeges gyerekrablás, a másik civil infrastruktúra támadása}}
  
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/03/13/eloszor-adhatnak-ki-letartoztatasi-parancsot-oroszok-ellen-az-ukrajnai-invazio-ota|tit=Először adhatnak ki letartóztatási parancsot oroszok ellen az ukrajnai invázió óta|aut=Molnár Kristóf|date=2023-03-13|misc=A két ügy egyike tömeges gyerekrablás, a másik civil infrastruktúra támadása}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/01/17/putyin-hatalyon-kivul-helyezteti-oroszorszagban-az-emberi-jogok-vedelmerol-szolo-europai-egyezmenyeket|tit=Putyin hatályon kívül helyezteti Oroszországban az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményeket|aut=Herczeg Márk|date=2023-01-17}}
  
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/01/17/putyin-hatalyon-kivul-helyezteti-oroszorszagban-az-emberi-jogok-vedelmerol-szolo-europai-egyezmenyeket|tit=Putyin hatályon kívül helyezteti Oroszországban az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményeket|aut=Herczeg Márk|date=2023-01-17}}
179. sor: 221. sor:
   
 
== Kapcsolódó lapok ==
  
== Kapcsolódó lapok ==
−
* [[Orosz-ukrán háború]]
 +
* [[Orosz-ukrán háború/A tömegsír békéje]]
  +
* [[Orosz-ukrán nemzetközi szerződések]]
 
* [[ENSZ]]
  
* [[ENSZ]]
   

A lap jelenlegi, 2024. december 12., 11:45-kori változata

Bucsai tömegsír. Forrás: 444

Ez a szócikk elsősorban az orosz-ukrán háború nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozik. A nemzetközi jog szabályait a Római Statútum írja le, és annak az országnak a területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, amelyik ország

  • csatlakozott a statútumhoz, vagy
  • egy adott ügyben elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, korábbi nevén Hágai Nemzetközi Bíróság, a továbbiakban: ICC) joghatóságát.

A Római Statútumot mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadta, de egyikük sem ratifikálta. A Krím elfoglalása után viszont Ukrajna alávetési nyilatkozatot tett, ami azóta is érvényben van, így az Ukrajna területén elkövetett cselekményekre vonatkozik a Római Statútum.

2016-ban az ICC elítélte Oroszországot a Krím megszállása miatt, Oroszország pedig visszavonta a Római Statútum aláírását.

A nemzeti jogok elsőbbséget élveznek a nemzetközi jog felett. A nemzeti joghoz tartoznak azok az ügyek is, ahol az adott ország állampolgára a sértett, függetlenül attól, hol történik az eset. A nemzetközi jogok akkor lépnek életbe, ha egy állam nem tud vagy nem akar eljárni valamilyen ügyben.

Az alábbi nemzetközi jogi bűncselekményeket a Római Statútumhoz csatlakozott államok kötelesek büntetni:

  1. háborús bűncselekmények
  2. emberiség elleni bűncselekmények
  3. népirtás
  4. agresszió. A Római Statútumba ugyan belekerült az agresszió, mint bűncselekmény, de a definíciója nem. Így viszont nem lehet alkalmazni.

Egyik ország sem ítélkezhetik másik ország felett, ezért az országok hivatalban levő vezetői – államfő, külügy- és hadügyminiszter – ellen nem indítható eljárás (lásd alább).

Ügyek indulhatnak egyetemes joghatóság alapján: bárki indíthat eljárást, akárki az áldozat, akárhol történt, akárki követte el. Agresszió esetén ez nem világos. Az USA és az Egyesült Királyság nem foglal állást a kérdésben, mivel a nagyhatalmaknak voltak nemzetközi jogi szempontból nagyon is vitatható akcióik. Pl. a 2003-as iraki invázió a nemzetközi jogászok kilencven százaléka szerint jogellenes agresszió volt.

Háborús bűncselekmények

Háborús bűncselekményt csak háborúban lehet elkövetni. Minden katona által elkövetett bűncselekmény háborús bűncselekménynek minősül, de háborús bűncselekmény a háborús jog megsértése is:

  1. ius ad bellum: háború indításának joga
  2. ius in bello: a hadviselés során alkalmazandó normák
  3. ius post bellum (a háború utáni igazságos rendezés).

A háborúban részt nem vevő személyek (civilek, hadifoglyok, sebesültek) védettek, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a harcolókra.

A parancsnok akkor is felelős, ha nem adott parancsot az adott cselekményre. Meg kell próbálnia megakadályozni ezeket, és ha nem sikerül, felelősségre kell vonnia az elkövetőket. Az orosz hadseregben egyik sem látszik.

Általános büntetőjogi elv (nemcsak háborús bűncselekmények esetén), hogy akik bűnszervezetben követtek el bűncselekményt, közösen felelnek érte. A bucsai mészárlás elkövetői kitüntetéseket kaptak a Kremlben, vagyis a parancsnokok nyilvánvalóan összejátszottak a gyilkosságok elkövetőivel, ezért a parancsnokok is büntethetők, bár nem vettek részt közvetlenül a cselekményekben.

Searchtool right.svgLásd még: #Putyin büntethetősége

Háborús bűncselekménynek számít tiltott fegyverek használata, pl. kazettás bombáké. Ehhez az egyezményhez sem Ukrajna, sem Oroszország nem csatlakozott, így az orosz-ukrán háborúra ez nem vonatkozik.

Tilos viszont atomfegyvert használni atomfegyverrel nem rendelkező ország ellen az atomsoropó-egyezmény alapján, és tilos a piszkos bomba használata.

A nürnbergi és tokiói perben még nem volt szó a szexuális bűncselekményekről, az ICC viszont részletesen szabályozza, és egyre nagyobb fontosságúnak tekintik. A szexuális bűncselekmény nemtől független, minden szexuális erőszak annak számít.

A nürnbergi per előtt az állam vezetőjének személyes immunitása volt, azóta nemzetközi bíróságon ez elméletileg nem érvényes. Gyakorlatilag csak azután vontak felelősségre államfőt, hogy elveszítette a hatalmat.

1977-ben kiegészítették az 1949-es genfi humanitárius egyezményeket. Az 1. kiegészítés különleges védelmet biztosít bizonyos létesítményeknek: vízi- és atomerőműveket tilos fegyverrel támadni.

Emberiség elleni bűncselekmények

Az emberiség elleni bűncselekmények sértettje csak a polgári lakosság lehet, viszont bizonyítani kell, hogy átfogó vagy módszeres volt. Pl. a nemi erőszak tömeges alkalmazásának elfogadottsága. A katonák által elkövetett nemi erőszak háborús bűncselekmény, módszeresség esetén emberiség elleni bűncselekmény is. A gyakorlatban ez utóbbit súlyosabban büntetik.

Népirtás

Egy népcsoport megsemmisítésének szándékával elkövetett bűncselekmények. Bizonyítani kell a megsemmisítés szándékát faji, etnikai, vallási csoporttal szemben. Népirtást tömeges emberölés nélkül is el lehet követni olyan intézkedéssorozattal, aminek során a csoport (és nem feltétlenül az azt alkotó személyek) megszűnik létezni.

Az ENSZ 1948 december 9-én kelt Genocídium-egyezménye – melyet a Szovjetunió is ratifikált – népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:[1]

a) a csoport tagjainak megölése;
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.

A népirtásra való közvetlen és nyilvános felbujtás elvileg akkor is büntetendő, ha maga a népirtás nem valósult meg.[2]

Egy nép identitásának a megszüntetése népirtás, pl. a nép beolvasztása, vagy a nép nyelvén történő oktatás megszüntetése. A csoport elitjét (polgármester, újságíró, színész, tanár) fokozottan érő atrocitások is népirtásnak minősülnek, hiszen a csoport identitása ellen irányulnak.

2023 márciusáig legalább 16 ezer ukrán gyermeket kényszerdeportáltak az oroszok.[3] Az ENSZ emberjogi biztosa 260 ezer gyerekről tud a háború eleje óta. Az orosz felsőház nemzetközi bizottságának elnöke szerint 700 ezer gyereket deportáltak Oroszországba az elmúlt években.[4] Emiatt Putyin ellen elfogatási parancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság.

Searchtool right.svgBővebben: #Putyin büntethetősége

Agresszió

Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy az országok a konfliktusaikat kötelesek békés eszközökkel rendezni.[5] Ennek megszegése az agresszió. Nem minősül agressziónak az erőszak alkalmazása, ha

  • az ENSZ Biztonsági Tanácsa előre megengedi
  • ha az adott államot támadás érte, vagy megtámadott állam kért tőle segítséget.

Az agressziót a humanitárius jogok megsértése nélkül is el lehet követni. Nemcsak állam, de személy is lehet az elkövető, ha pl. utasítást ad agresszióra.

A „megelőző önvédelmet” a nemzetközi jog nem ismeri (bár heves viták folynak róla, az USA is erre hivatkozott az afganisztáni beavatkozás és a 2011. szeptemberi merénylet után).

1974-ben az ENSZ közgyűlése meghatározta az agresszió fogalmát (33/14/29-es határozat).[2] Eszerint agresszió:

  • Egy állam területe elleni támadás, annak ideiglenes vagy tartós megszállása vagy annektálása.
  • Egy állam területének bombázása, vagy az ellen bármilyen más fegyver – pl. rakéta, ágyú – bevetése.
  • Egy állam kikötőinek vagy partvidékének fegyveres blokád alá vétele
  • Egy állam bárhol – legyen az nyílt tengeren vagy másutt – tartózkodó fegyveres erőinek megtámadása.
  • Egy állam saját területének átengedése egy harmadik állam ellen végrehajtott támadásra.
  • Egy másik állam területén nemzetközi szerződés alapján tartózkodó fegyveres erőknek szerződésellenes felhasználása vagy a szerződés lejárta után a kivonulás megtagadása.
  • Egy másik állam területére fegyveres csoportok, zsoldosok, „önkéntesek”, terrorista különítmények küldése vagy ilyen akciók közvetlen támogatása.

Ez a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumába is belekerült 2010-ben.[6]

Az agresszió büntethetősége a harmadik világ országainak érdeke, mivel ők szoktak áldozatok lenni. A nagyhatalmaknak viszont szoktak lenni vitatható akcióik.

Lehetőség van viszont különbíróság felállítására

  • az ENSZ BT felhatalmazása alapján teljes jogkörrel. Ilyenkor hivatalban levő vezető ellen is el lehet járni. Ez történt Slobodan Milošević esetén is.
  • az ENSZ közgyűlés többségi felhatalmazásával, korlátozott jogkörrel. A nem-mel szavazók megtagadhatják az együttműködést a bírósággal.

A II. világháború után a Nürnbergi perben béke elleni bűncselekmények, vagyis az agresszió miatt ítélték el a német és japán vezetőket, azóta viszont nem indult ilyen per.

A nemzetközi jog nem ismeri el az erőszakos határmódosítást, függetlenül a konfliktus kezdetének jogosságától.[7]

Orosz agresszió 2022

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Földes Márton: Egy háborúhoz mindenki talál magának indokot, de amit Putyin csinált, az kuriózum. hvg.hu (2023. aug. 7.)

Putyin három dologra hivatkozott a háború megindításakor:

  1. önvédelem
  2. humanitárius intervenció
  3. a szakadár kelet-ukrajnai népköztársaságok orosz népességének megsegítése.

Oroszország a támadás előtt néhány nappal elismerte a szakadár köztársaságok függetlenségét, és ezen országok kollektív védelmi jogára hivatkozik. A kollektív védelem azonban csak államokat illet meg. Oroszország (és Észak-Korea és Szíria) elismerésétől a szakadár államok még nem jöttek létre.

Humanitárius intervenció miatti beavatkozás csak népirtás esetén kerülhet szóba, az ukrán nyelvtörvény pedig nem népirtás.

Megjegyzés: 1999-ben a NATO is népirtásra hivatkozott a beavatkozáskor Szerbiában,[8] mert a BT-ben Oroszország és Kína miatt nem volt esély az egyetértésre. A beavatkozásnak részese volt Magyarország is, mert csapatokat engedett át a területén.
Megjegyzés: 2003-ban az USA megkapta a BT engedélyét az iraki beavatkozásra – hamis indokok alapján.

Nemzetközi Büntetőbíróság

Alapszabálya a Római Statútum, amit 1998-ban fogadtak el, és 2002-ben lépett életbe. 123 ország ratifikálta[9], további 31 ország írta alá a statútumot. 41 ENSZ-tagország – köztük Kína – nem csatlakozott a statútumhoz. Oroszország, az USA, Izrael és Szudán az aláírás ellenére sem működik együtt a bírósággal. Az USA olyan törvényt hozott, hogy az állampolgárait akár fegyveres erővel is kiszabadíthatja a Bíróság által elrendelt letartóztatásból.[10] Börtönből is? Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Bíróság döntéseinek csak kis országok állampolgárai esetén lehet érvényt szerezni.

A bíróság által körözött személyeket mindegyik tagállam köteles letartóztatni.

Magyarország ugyan 1999-ben aláírta, majd 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot, de nem hirdette ki.[11] A köztársasági elnöknek záros határideje van, hogy eldöntse: aláírja, az Alkotmánybírósághoz küldi vagy vissza a parlamentnek, de Mádl Ferenc egyiket sem tette. 2004-ben a Medgyessy-kormány megtette volna, de kiderült, hogy a statútum ellentétes az Alkotmánnyal, és a fidesz ellenzékből nem volt hajlandó együttműködni a megoldásban.

Az alaptörvénnyel már nem ütközött a statútum, és a ⅔ is megvolt, ennek ellenére nem került napirendre az ügy. Új BTK-t is hoztak, de az sem rendezi a kiadatás módját.

A Római statútum tehát Magyarországra nézve kötelező egyezmény, amelynek magyar jogba transzformálása elmaradt.

Megjegyzés: Vagyis ha Putyin Magyarországra jönne, nem lenne olyan magyar jogszabály, aminek alapján le lehetne tartóztatni.[12] Ez nem változtat azon, hogy Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége, hogy letartóztassa Putyint, ha idejön.[13]

Oroszország aláírta ugyan a statútumot, de nem ratifikálta, és 2008-ban visszavonta az aláírását, amikor szóba került az oroszok felelőssége a grúz áldozatok kapcsán.[14]

A bíróság akkor jár el, ha az illetékes állam nem teszi meg. Ha a bíróság körözést ad ki valaki ellen, az illetőt minden ország köteles letartóztatni, aki részese a statútumnak. A Bíróság nem szabhat ki szankciót a statútumot megszegő országok ellen, de a többi tagállam megteheti. A statútum megszegésére már volt példa (Putyin Mongóliába, a szudáni elnök Dél-Afrikába látogatott).[15]

Az univerzális joghatóság azt jelenti, hogy az egész nemzetközi közösség érdekeit sértő bűncselekményeket az elkövetés helyére, az elkövető vagy a sértett állampolgárságára tekintet nélkül minden államnak üldöznie kell.

Putyin büntethetősége

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen háborús bűncselekmények miatt gyermekek Oroszországba hurcolása miatt.[16] Ugyancsak elfogatóparancsot adtak ki Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen. Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát,[17] de Ukrajna igen, és az ő területén történtek a törvénysértések.

Oroszország 2000-ben aláírta az ICC-ről szóló római egyezményt, de az orosz parlamentben soha nem ratifikálták azt. Sőt, miután a büntetőbíróság megszállásnak nevezte Krím annektálását, Oroszország visszavonta aláírását.[18]

Magyarország ugyan ratifikálta az Római Statútumot, de nem hirdette ki. 2023 áprilisában az országgyűlés Külügyi bizottsága elutasította a statútum kihirdetésére vonatkozó javaslatot.[19]

Nem kérdés, hogy háborús bűncselekmény, emberiség elleni bűncselekmény és népirtás is történt Ukrajnában. Háborús bűncselekmények (hadijog megsértése, mint például a hadifoglyok megkínzása, kivégzése vagy a fosztogatás), emberiség elleni bűncselekmények (a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás, például célzott bombázás a polgári infrastruktúra ellen, a módszeres fosztogatás) jól dokumentálhatóan és nagy számban történtek. A kérdés az, hogy ezeket miképpen tudják összekötni Putyin személyével.

Az ICC szerint hivatalban levő államfő ellen nem lehet eljárást indítani (bár az utóbbi években ez változóban van, lásd pl. az 1993-as pert Slobodan Milošević ellen egy ad hoc bíróság által), és a fent leírt okból agresszió miatt sem.

Népirtással megvádolhatók az oroszok, a gyermekek tömeges átszállítása Oroszországba és orosszá nevelése ugyanis annak számít, mivel annak célja az ukrán nemzet megsemmisítése.

A bucsai mészárlás nem számít népirtásnak, hanem emberiség elleni bűntett. A parancsnok csak akkor vádolható meg a bűncselekménnyel, ha nem jár el egy tudomására jutott bűncselekmény esetén. A bucsai mészárlás esetén Putyin nemhogy nem járt el, de egyenesen kitüntette az elkövető orosz dandárt. Vagyis Putyin elkövette az emberiség elleni bűntettet.

Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború/A tömegsír békéje
„ A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.[20] ”
– Kaiser Ferenc

Putyin felelős a Wagner-csoport működéséért is, hiszen a csoport börtönökben toboroz katonákat, ami lehetetlen lenne állami jóváhagyás nélkül.

Putyin csak demokratikus váltás esetén lenne felelősségre vonható, ha az új vezetés Hágába küldené, ahogy annak idején Miloševićet.

Az Európai Parlament megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is.[21] Oroszország nem fogadja el a nemzetközi büntetőbíróságok joghatóságát.

Putyin lemondta a 2023 augusztusára tervezett dél-afrikai útját. Dél-Afrika tagja az ICC-nek, mert dél-afrikai ellenzéki Demokratikus Szövetség bírósági úton akarta kikényszeríteni, hogy a kormány köteles legyen őrizetbe venni az orosz elnököt, amennyiben dél-afrikai területre lép.[22]

Az USA – bár nem csatlakozott az ICC-hez – átadja az orosz háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékokat az ICC-nek.[23]

Ratifikálás

Az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter: meghatalmazás felmutatása nélkül fogalmazhat meg szerződést és ismerheti el azt az államra nézve kötelezőnek. A ratifikáció a legmagasabb szintű megerősítése annak, hogy az állam a szerződést magára nézve kötelezőnek tekinti.[24]

Az aláírt megállapodást a ratifikálásig be kell tartani.[25] Többoldalú szerződés esetén akik aláírták, de még nem erősítették meg, tartózkodniuk kell a szerződést meghiúsító cselekményektől.[24]

Isztambuli egyezmény

Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.[26]

Az Orbán-kormány politikai nyilatkozatban utasította el az egyezmény ratifikálását,[27] mert ez szerintük Magyarország érdekeivel és a magyar emberek többségének akaratával ellentétes.

Az Északi Áramlat felrobbantása

Terrorcselekménynél van valamilyen követelés, aminek teljesítése esetén nem teljesül a fenyegetés. az Északi Áramlat fenntartóját érte a kár, ő léphet fel a robbantók ellen: ez nem terrorizmus.[7]

Nemzetközi szervezetek

amiknek Magyarország is tagja:

Jegyzetek

  1. ↑ 1955. évi 16. törvényerejű rendelet a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1955. május 11., III. cikk
  2. ↑ 2,0 2,1 📝 Az ukrajnai háború és várható következményei. Bayer Judit, 55:00 YouTube (2022. nov. 23.) (videó) Az MTA interdiszciplináris konferenciája az ukrajnai konfliktusról és várható következményeiről.
  3. ↑ Arató László: A népirtás egyik formája: ukrán gyermekek ezreit hurcolják el az oroszok. www.szabadeuropa.hu (2023. márc. 6.)
  4. ↑ Papp Atilla: 700 ezer ukrán gyereket deportáltak Oroszországba – állítja az orosz parlamenti vezető. 24.hu (2023. júl. 3.)
  5. ↑ Az előírás előzménye az 1927-es Kellogg–Briand-paktum volt, amihez Németország is csatlakozott. Ez volt a jogi alapja a nürnbergi pernek.
  6. ↑ Lamm Vanda
  7. ↑ 7,0 7,1 Lattmann Tamás: Ukrajna megszállta Kurszkot, mit mond a nemzetközi jog? YouTube (2024. aug. 15.) (videó)
  8. ↑ Lásd pl. a Srebrenicai mészárlást.
  9. ↑ The States Parties to the Rome Statute
  10. ↑ Bendarzsevszkij Anton: Ostrom. Riporter: Vogyerák Anikó YouTube (2023. márc. 31.) (videó) 28:30.
  11. ↑ Sereg András: Miért halogatja Magyarország a római statútum kihirdetését? index.hu (2021. feb. 17.)
  12. ↑ Nagy bajban lenne Magyarország, ha ide jönne Putyin. 24.hu (2023. márc. 19.)
  13. ↑ dr. Sándor Zsuzsa: Most akkor le kéne tartóztatnunk Putyint vagy sem? 24.hu (2023. ápr. 1.)
  14. ↑ Kovács Péter: A Nemzetközi Büntetőbíróság és az államok együttműködése: szabályok, sikerek, nehézségek, kihívások és realitások. www.mjsz.uni-miskolc.hu (2019)
  15. ↑ Lattmann Tamás: Netanjahu elfogatóparancs: óriási probléma lehet Orbán Viktor meghívója? Riporter: Gavra Gusztáv YouTube (2024. nov. 22.) (videó)
  16. ↑ Spirk József: A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. 24.hu (2023. márc. 17.)
  17. ↑ Spirk József: Orosz külügy: Moszkva semmisnek tekinti a Putyin ellen kiadott hágai letartóztatási parancsot. 24.hu (2023. márc. 17.)
  18. ↑ Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Putyinra a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. furgehir.hu (2023. márc. 17.)
  19. ↑ Vadai Ágnes: Leszavazta a Fidesz a javaslatot, ami lehetővé tenné Putyin magyarországi letartóztatását. Botos Tamás ismertetője 444.hu (2023. ápr. 19.)
  20. ↑ 📝 Rácz András – Kaiser Ferenc: Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz. Orosz Györgyi riportja YouTube (2023. márc. 29.) (videó)
  21. ↑ Ághassi Attila: A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja. telex.hu (2023. jan. 20.)
  22. ↑ Papp Atilla: Mégsem kell letartóztatnia Putyint a dél-afrikai elnöknek. 24.hu (2023. júl. 19.)
  23. ↑ Benics Márk: Mégis átadja az orosz háborús bűnökkel kapcsolatos bizonyítékokat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok. 444.hu (2023. júl. 27.)
  24. ↑ 24,0 24,1 dr. Kertészné dr. Váradi Szilvia: A nemzetközi szerződések joga 1. SZTE ÁJTK Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszék (Hozzáférés: 2023. feb. 24.)
  25. ↑ Miért lesz Svédország a NATO tagja? Breuer Péter interjúja Gyarmati Istvánnal, 1:50 YouTube (2023. jan. 26.) (videó)
  26. ↑ Szombathelyi Ferenc: Lépett az EU: Az Orbán-kormány nélkül hoztak döntést egy fontos ügyben. nyugatifeny.hu (2023. jún. 29.)
  27. ↑ 2/2020. (V. 5.) OGY politikai nyilatkozata a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról

Forrás

Elsődleges források

Jogszabályok

Hírek, cikkek

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Nemzetközi_jog&oldid=33949”