„Magyarország a II. világháború után” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az előzményekről lásd a Horthy Miklós szócikket. 1944. december 21-én Debrecenben összeült a Moszkvából hazaérkezett politikusok kezdeményezésére l…”) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
6. sor: | 6. sor: | ||
{{lásd huwiki|Ideiglenes Nemzetgyűlés}} |
{{lásd huwiki|Ideiglenes Nemzetgyűlés}} |
||
+ | Magyarország első demokratikus választását 1945. november 4-én tartották meg, amit a Független Kisgazdapárt nyert meg 57%-os abszolút többséggel. Szovjet nyomásra koalíciós kormányzásra kényszerült, és a belügyi tárcát át kellett adnia a Magyar Kommunista Pártnak. |
||
⚫ | |||
+ | |||
+ | 1946. február 1-jén kikiáltották a {{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaságot}}. |
||
+ | {{lásd huwiki|1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás}} |
||
+ | |||
+ | 1947. augusztus 31-én tartották a következő választást, mely a kékcédulákról lett hírhedt. Még a választás előtt az MKP nyomására a Kisgazdáknak ki kellett zárniuk a pártból előbb 20, azután még 50 képviselőt, Kovács Bélát a Gulágra hurcolták, Nagy Ferencet lemondatták, Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke nyugatra távozott. A kilépett képviselők külön pártot alapítottak, velük együtt a Kisgazdapárt 52%-ot kapott a választáson, önmagában csak 15%-ot. A 4 pártból álló Baloldali Blokk 60% fölötti eredményt ért el, amivel a mandátumok 75%-ához jutott egy törvénymódosítás miatt, ráadásul a Kisgazdapárt is beleszámított a koalícióba, mivel benne volt a kormányban. |
||
+ | |||
+ | A Baloldali Blokknak így sem lett többsége, a Kisgazdákkal koalícióban kellett kormányoznia. |
||
+ | {{lásd huwiki|1947-es magyarországi országgyűlési választás|Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt}} |
||
+ | |||
+ | 1949. május 15-én tartották a következő választást. Addigra a jobboldali politikusokat elűzték, letartóztatták ill. a Magyar Függetlenségi Frontba kényszerítették, így a „választáson” erre az egyetlen listára lehetett szavazni. Az üresen bedobott szavazólap igennek számított. Így aztán nem csoda, hogy a lista 94%-os többséget kapott. |
||
+ | {{lásd huwiki|Országgyűlési választások a Magyar Népköztársaságban}} |
||
+ | |||
+ | == Kapcsolódó lapok == |
||
+ | * [[parlament]] |
||
+ | |||
⚫ | |||
+ | [[Kategória: Történelem]] |
||
+ | [[Kategória: Választás]] |
A lap jelenlegi, 2024. december 25., 10:34-kori változata
Az előzményekről lásd a Horthy Miklós szócikket.
1944. december 21-én Debrecenben összeült a Moszkvából hazaérkezett politikusok kezdeményezésére létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A tagjait pártok ill. népgyűlések delegálták a valódi népképviselet alkotmányos megvalósítására alkalmatlan módszerekkel.
Az országgyűlés egyetlen fontos törvénye az új választójogi törvény (1945. VIII. törvény) volt.
Magyarország első demokratikus választását 1945. november 4-én tartották meg, amit a Független Kisgazdapárt nyert meg 57%-os abszolút többséggel. Szovjet nyomásra koalíciós kormányzásra kényszerült, és a belügyi tárcát át kellett adnia a Magyar Kommunista Pártnak.
1946. február 1-jén kikiáltották a Második Magyar Köztársaságot.
1947. augusztus 31-én tartották a következő választást, mely a kékcédulákról lett hírhedt. Még a választás előtt az MKP nyomására a Kisgazdáknak ki kellett zárniuk a pártból előbb 20, azután még 50 képviselőt, Kovács Bélát a Gulágra hurcolták, Nagy Ferencet lemondatták, Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke nyugatra távozott. A kilépett képviselők külön pártot alapítottak, velük együtt a Kisgazdapárt 52%-ot kapott a választáson, önmagában csak 15%-ot. A 4 pártból álló Baloldali Blokk 60% fölötti eredményt ért el, amivel a mandátumok 75%-ához jutott egy törvénymódosítás miatt, ráadásul a Kisgazdapárt is beleszámított a koalícióba, mivel benne volt a kormányban.
A Baloldali Blokknak így sem lett többsége, a Kisgazdákkal koalícióban kellett kormányoznia.
1949. május 15-én tartották a következő választást. Addigra a jobboldali politikusokat elűzték, letartóztatták ill. a Magyar Függetlenségi Frontba kényszerítették, így a „választáson” erre az egyetlen listára lehetett szavazni. Az üresen bedobott szavazólap igennek számított. Így aztán nem csoda, hogy a lista 94%-os többséget kapott.