„Európai Parlament” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(109 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | {| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
+ | |+ Az EP frakciócsaládjai 2019.<ref>{{CitWeb|url=https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/eu-affairs/20190612STO54311/het-kepviselocsoporttal-indul-az-uj-europai-parlament|tit=Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament|date=2019-08-01}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3065217_megvaltoznak-az-europai-parlamenti-eroviszonyok-erosodik-a-neppart-es-a-deli-szarny|tit=Megváltoznak az európai parlamenti erőviszonyok: erősödik a néppárt és a déli szárny|aut=Halmai Katalin|date=2020-01-29}}</ref> |
||
+ | ! rowspan="2" | Pártcsalád !! rowspan="2" | Röv. !! colspan="2" | Brexit |
||
+ | |- |
||
+ | ! előtt !! után |
||
+ | |- |
||
+ | | [[Néppárt|Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)]] || EPP || align="right" | 182 || align="right" | 187 |
||
+ | |- |
||
+ | | {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége}} || S&D || align="right" | 154 || align="right" | 148 |
||
+ | |- |
||
+ | | {{hulink|Renew Europe}} (liberálisok) || RE || align="right" | 108 || align="right" | 97 |
||
+ | |- |
||
+ | | Zöldek/Európai Szabad Szövetség || || align="right" | 74 || align="right" | 67 |
||
+ | |- |
||
+ | | Identitás és Demokrácia || ID || align="right" | 73 || align="right" | 76 |
||
+ | |- |
||
+ | | Európai Konzervatívok és Reformerek || ECR || align="right" | 62 || align="right" | |
||
+ | |- |
||
+ | | Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal || GUE/NGL || align="right" | 41 || align="right" | |
||
+ | |- |
||
+ | | Független || || align="right" | 57 || align="right" | |
||
+ | |- |
||
+ | ! colspan="2" align="left" | Összesen || 751 || align="right" | 705 |
||
+ | |} |
||
+ | Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A 14 alelnököt a ciklus felére választják, 2019-től az egyik alelnök [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/valszem.cgi?360 Dobrev Klára]. |
||
+ | |||
+ | A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a <dfn>frakciócsaládok</dfn> (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van. |
||
+ | {{Lásd huwiki|Európai Unió}} |
||
+ | |||
+ | 2019. november 27-én az EP megválasztotta az [[Európai Bizottság]]ot.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058611_megszavazta-az-europai-parlament-startra-kesz-az-uj-bizottsag|tit=Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság|date=2019-11-27|misc=461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta.}}</ref> |
||
+ | |||
+ | == 2023. == |
||
+ | Az EP megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. A javaslatot 472:19:33 arányban fogadták el. A fideszes EP-képviselők nem nyomtak gombot, bár ott voltak az ülésteremben.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/01/20/fidesz-ep-kepviselok-orosz-haborus-bunok-tartozkodas|tit=A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja|aut=Ághassi Attila|date=2023-01-20}}</ref> |
||
+ | |||
+ | A britek 54–56%-a hibának tartja a Brexitet, 28–32% ért vele egyet két közvélemény-kutatás szerint.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/01/31/nagyon-megbantak-mar-a-britek-a-brexitet|tit=Nagyon megbánták már a britek a brexitet|aut=Haász János|date=2023-01-31}}</ref> |
||
+ | |||
+ | Az EP 4 tagú delegációja május közepén felmérte az EU-pénzek feltételeinek a helyzetét, és azt állapította meg, hogy a helyzet tovább romlott, a 17 feltétel nem elég a helyzet javítására. Azt javasolják az EP-nek, hogy ne szabadítsa fel a pénzeket, és másféle nyomásgyakorlással is próbálja meg kikényszeríteni a változtatásokat.<ref>{{fontos}} {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/05/22/daniel-freund-a-444-nek-orban-a-legkorruptabb-politikus-egesz-europaban|tit=Daniel Freund a 444-nek: Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában|aut=Daniel Freund|ass=Riporter: Rényi Pál Dániel|date=2023-05-22}}</ref> Többek között javasolják, hogy Magyarország ne tölthesse be az Unió soros elnökségét 2024. második felében (az EP-választások után).<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/05/24/europai-parlament-soros-elnokseg-magyarorszag-hatarozat|tit=Határozatban mondaná ki az EP, hogy Magyarország alkalmatlan az unió soros elnökségére|aut=Nagy Bálint|date=2023-05-24}}</ref> |
||
+ | |||
+ | == A vétó ellen == |
||
+ | {{forr1|{{CitWeb|url=https://www.portfolio.hu/podcast/20230719/furfangos-tervvel-csavarnak-ki-magyarorszag-kezebol-az-eu-s-vetojogot-628965|tit=Furfangos tervvel csavarnák ki Magyarország kezéből az EU-s vétójogot|aut=Weinhardt Attila|ass=Riporter: Forrás Dávid|form=videó|date=2023-07-19}}}} |
||
+ | |||
+ | 2023 júliusában, a nyári parlamenti szünet előtt az EP főbb politikai csoportjai (néppártiak, szocialisták és demokraták, a Renew, a zöldek és a baloldal) képviselői megállapodtak abban, hogy eltörlik a tagállami vétót az uniós jogalkotás során. Ez az uniós alapszerződés 48. cikke alapján egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi a tagállamokat tömörítő Tanács felé, amihez a tagállamok felének a támogatása kell. |
||
+ | |||
+ | A javaslat szavazási módosításokat javasol az EP-ben és a Tanácsban is. |
||
+ | # az eddigi minősített többségű szavazásokat egyszerű többségűvé alakítanák. A minősített többséghez a tagállamok 55%-a, a lakosság 65%-a kell. Az egyszerű többséghez a tagállamok és a lakosság fele kell |
||
+ | # a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kritikus döntéseket (például az uniós csapatok harmadik országokbeli bevetését) az uniós országok 85%-ának „szuper-minősített többségével” kell az eddigi egyhangú döntés helyett |
||
+ | # az [[Európai Bizottság]] elnökét az EP választaná |
||
+ | # az EP beleszólást szeretne kapni az EU költségvetésébe és jogszabály-kezdeményezési jogot is. |
||
+ | |||
+ | Az EP 2023. októberben fogadja el a csomag végleges változatát, majd a Tanácsban egyhangú szavazás kell. |
||
+ | |||
+ | == 2022. == |
||
+ | A katari futball-világbajnokság kapcsán a belga rendőrség letartóztatta az EP 14 alelnökének egyikét és három asszisztenset.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/my-europe/2022/12/09/katar-korrupcios-kiserlete-negy-letartoztatas-az-europai-parlamentben|tit=Katar korrupciós kísérlete? Négy letartóztatás és három lezárt iroda az Európai Parlamentben|aut=Alice Tidey|date=2022-12-10}}</ref> |
||
+ | |||
+ | Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/02/15/europai-unio-parlament-cseh-katalin-momentum-onkormanyzta-forras|tit=Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra|aut=Világi Máté|date=2022-02-15}}</ref> A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/11/23/az-europai-bizottsag-milliardos-tamogatasat-oszthatja-ki-az-okotars-es-ebbe-a-magyar-kormanynak-semmi-beleszolasa-nincs|tit=Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs|aut=Kaufmann Balázs|date=2022-11-23}}</ref> |
||
+ | {{lásd még|Ökotárs Alapítvány}} |
||
+ | |||
+ | Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/15/europai-parlament-szavazas-magyarorszag-nem-teljes-erteku-demokracia-eu-allasfoglalas|tit=Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának|aut=Körömi Csongor|date=2022-09-15|misc=433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel}}</ref> November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%).<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2022/11/24/europai-parlament-szavazas-allasfoglalas-unios-eu-s-penzek/|tit=Megszavazta az Európai Parlament: ne adjanak pénzt Magyarországnak|aut=Kerner Zsolt|date=2022-11-24|misc=72,6%-os arányban}}</ref> A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban). |
||
+ | |||
+ | 2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/my-europe/2022/11/23/oroszorszag-felkerult-a-terrorizmust-tamogato-allamok-unios-listajara|tit=Terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament|aut=Christopher Pitchers|date=2022-11-23}}</ref> |
||
+ | |||
+ | == 2021. == |
||
+ | A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3105679_nem-lehet-kihagyni-az-onkormanyzatokat|tit=Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat|aut=Halmai Katalin|date=2021-01-11}}</ref> |
||
+ | |||
+ | Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.<ref name="ep210303">{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2021/03/03/iszonyatosan-megszivatta-magat-a-fidesz-a-nepparti-emberkedessel-cseh-katalin-elarulta-miert|tit=Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért|aut=Barna Zsuzsa|date=2021-03-03}}</ref> |
||
+ | |||
+ | == 2020. == |
||
+ | December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.<ref>{{CitWeb|url=https://gojgo.eu/szorult-helyzetben-a-fidesz-az-eu-ban-szajeren-kivul-mas-botranyok-is-kipattantak/|tit=Szorult helyzetben a Fidesz az EU-ban, Szájeren kívül más botrányok is kipattantak|date=2020-12-04}}</ref> |
||
+ | * a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett. |
||
+ | * Szájer József lemondása |
||
+ | * a Deutsch Tamás kizárására tett [[Néppárt|néppárti indítvány]]. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban |
||
+ | ** megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel |
||
+ | ** egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon |
||
+ | ** tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.<ref>{{CitWeb|url=https://m.hvg.hu/vilag/20201216_deutsch_tamas_epp_dontes_jogfosztas|tit=Deutsch Tamás jogfosztását elfogadta az Európai Néppárt|date=2020-12-16}}</ref> |
||
+ | * Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései |
||
+ | * Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott |
||
+ | * egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását |
||
+ | * egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló |
||
+ | |||
+ | == 2019. == |
||
+ | 2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit. |
||
+ | {{bővebben|EP-választás 2019.}} |
||
+ | |||
+ | Az első három frakciónak – a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak – 432/705 (a brexit előtt 444/751) szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megmaradt a többsége (175 ill. 169 mandátum; a KDNP-s képviselő maradt a Néppártban). |
||
+ | |||
+ | Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változtak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt: nekik nem volt brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyertek. |
||
+ | |||
+ | === Magyar vonatkozások === |
||
+ | [[Fájl:Orbán vádlott az EP-ben.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook/Demokrata híradó]] |
||
+ | |||
+ | [[Orbán Viktor]] szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt [[migráció]]. Ráadásul a választási kampányban a [[Néppárt]] elleni támadásai miatt felfüggesztették. 2020-ban külső szemlélőként várhatta, hogyan döntenek a sorsáról.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/kulfold/magyarorszag-2019-kulpolitika-orban-viktor-europai-unio-diplomacia-fidesz-europai-neppart-elemzes-reszlet-179242|tit=Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei|aut=Kárpáti János|date=2019-12-21}}</ref> Végül hosszú huzavona után 2021. március 3-án a fidesz lépett ki a Néppártból, megelőzve a kizárását.<ref name="ep210303"/> |
||
+ | |||
+ | A [[Sargentini-jelentés]]t Gwendoline Delbos-Corfield vette át.<ref>{{CitWeb|url=https://hirhatter.eu/magyarorszagra-jon-vizsgalodni-judith-sargentini-utoda?fbclid=IwAR0wY6wT_AT0ylPlqX5Ul5yXXhP7LjZKwPE4otgL5ioUhN2Xcsk-rPHMvVo|tit=Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda|aut=Kovács Tibor|date=2019-12-13}}</ref> Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra. |
||
+ | |||
+ | [[#2022.|2022-ben]] aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság. |
||
+ | {{bővebben|Delbos-Corfield-jelentés}} |
||
+ | |||
+ | === Frakciók === |
||
+ | {| border="1" style="float: left; clear: left; margin-right: 10pt" |
||
+ | |+ Magyar EP-képviselők |
||
+ | ! Párt !! Szám !! EU-család !! Lista |
||
+ | |- |
||
+ | | KDNP || align="right" | 1 || [[Néppárt]] || align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=4269 1] |
||
+ | |- |
||
+ | | DK || align="right" | 4 || rowspan="2" | {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D}} || align="right" rowspan="2" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=4280 5] |
||
+ | |- |
||
+ | | MSZP || align="right" | 1 |
||
+ | |- |
||
+ | | Momentum || align="right" | 2 || {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|RE}} || align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=5704 2] |
||
+ | |- |
||
+ | | Jobbik || align="right" | 1 || rowspan="2" | független || rowspan="2" align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=2970 13] |
||
+ | |- |
||
+ | | [[fidesz]] || align="right" | 12 |
||
+ | |- |
||
+ | ! align="left" | Összesen || align="right" | 21 || || align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU 21] |
||
+ | |} |
||
+ | |||
+ | Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik. |
||
+ | |||
+ | Az {{hulink|Identitás és Demokrácia|Identitás és Demokráciának}} 73 képviselője van, ebből 28 olasz ({{hulink|Matteo Salvini}}), 22 francia ({{hulink|Marine Le Pen}}), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.<ref name="Salvini">{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ujabb-fejlemeny-fidesz-epp-kizaras-ugye.699075.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link|tit=Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében|aut=Szabó Zsuzsanna|date=2020-01-25}}</ref> |
||
+ | |||
+ | Az {{hulink|Európai Konzervatívok és Reformisták}}nak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 {{hulink|Lech Kaczyński}} pártjához, a {{hulink|Jog és Igazságosság}}-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot próbálta átalakítani ill. egyesíteni az Identitással, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2021/03/03/iszonyatosan-megszivatta-magat-a-fidesz-a-nepparti-emberkedessel-cseh-katalin-elarulta-miert|tit=Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért|aut=Barna Zsuzsa|date=2021-03-03}}</ref> A kísérlet teljes kudarcot vallott, Orbán csak súlyosbította a két szélsőjobb párt ellentétét a megegyezés elősegítése helyett.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/lakner-zoltan-a-hazugsagot-fol-lehet-roni/32592785.html|tit=A hazugságot föl lehet róni|aut=Lakner Zoltán|ass=Riporter: Benyó Rita|date=2023-09-15|misc=Süti kell}}</ref> A fidesz-frakció pártcsoporton kívül maradt, amivel az érdekérvényesítő képességét is elveszítette. |
||
+ | |||
+ | Az ECR tagja Meloni pártja, az {{hulink|Olaszország Fivérei}} is 6 képviselővel, de ő – Orbán várakozásaival ellentétben – a Néppárt felé kacsintgat a ′24-es EP-választás után. |
||
+ | |||
+ | {{hulink|Robert Fico}} – Orbán legújabb szövetségese és reménysége – pártja, a {{hulink|Irány – Szlovák Szociáldemokrácia}} (SMER-SD) a szocialista frakciócsaládhoz tartozik 3 képviselővel. |
||
+ | {{clear}} |
||
+ | |||
+ | == EP-választások == |
||
+ | [[Fájl:Részvétel az EU-választásokon.jpg|none|1200px]] |
||
+ | |||
+ | == Jegyzetek == |
||
+ | <references/> |
||
+ | |||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
+ | * [https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2019epossz.htm 2019. évi európai parlamenti választás] választási eredmények – saját |
||
+ | |||
+ | Hírek: |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/06/a-mezzo-muvelet-regota-folyo-titkosszolgalati-akcio-buktatta-le-a-katargate-korrupt-szerep|tit=A Mezzo-művelet: régóta folyó titkosszolgálati akció buktatta le a Katargate korrupt szereplőit|aut=Németh Árpád|date=2023-02-06}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2022/10/14/friss-felvettek-a-dk-t-az-europai-szocialistak-partjaba|tit=Felvették a DK-t az Európai Szocialisták Pártjába|date=2022-10-14|misc=A {{hulink|Európai Szocialisták Pártja|PES-be}}, aminek az EP-frakciója az {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D}}}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/orban-atrendezheti-a-politikai-szinpadot-de-boviteni-nem-tudja/389214|tit=Orbán átrendezheti a politikai színpadot, de bővíteni nem tudja|aut=Sebes György|ass=Interjú Balázs Péterrel|date=2021-11-05|misc=A Néppártból való kilépés óta a fidesz nem talál szövetségeseket}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2021/01/07/ujabb-fideszes-ep-kepviselo-korul-erik-a-botrany-jaroka-livia-egerfogoba-kerulhet/|tit=Újabb fideszes EP-képviselő körül érik a botrány: Járóka Lívia egérfogóba kerülhet|date=2021-01-07|aut=Jabronka Richárd|misc=Elrendelték a nyomozást}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20201202_Megbukott_mire_lebukott|tit=Már a botrányos házibuli előtt romokban volt a Fidesz-alapító Szájer József brüsszeli karrierje|aut=Arató László|aut2=Gergely Márton|date=2020-12-02|misc=2019-ben már nem is akart indulni a 2018-as [[Sargentini-jelentés]] és felesége, Handó Tünde botrányai miatt. Aztán 2019-ben Deutsch lett az EP-frakció vezetője}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://olkt.hu/dobrev-klara-ismet-kiosztotta-orban-viktort-az-ep-ben/?fbclid=IwAR0X1vx7hFt9agsFGXbLJxR85GltMWyWdYPR0ByrTFWdot6H7XldsxZZ80M|tit=Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben!|date=2019-11-23|misc=Jogállamiság}} |
||
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058005_a-meglevo-eszkozok-kevesek-orban-megfekezesehez-megint-a-magyar-jogallamisag-volt-a-tema-az-ep-ben|tit=A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben|date=2019-11-21}} |
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058005_a-meglevo-eszkozok-kevesek-orban-megfekezesehez-megint-a-magyar-jogallamisag-volt-a-tema-az-ep-ben|tit=A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben|date=2019-11-21}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/table|tit=Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként|accd=2020-01-26}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
+ | * [[EP-választás 2019.]] |
||
* [[Néppárt]] |
* [[Néppárt]] |
||
* [[Sargentini-jelentés]] |
* [[Sargentini-jelentés]] |
A lap jelenlegi, 2024. február 24., 06:08-kori változata
Pártcsalád | Röv. | Brexit | |
---|---|---|---|
előtt | után | ||
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) | EPP | 182 | 187 |
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége | S&D | 154 | 148 |
Renew Europe (liberálisok) | RE | 108 | 97 |
Zöldek/Európai Szabad Szövetség | 74 | 67 | |
Identitás és Demokrácia | ID | 73 | 76 |
Európai Konzervatívok és Reformerek | ECR | 62 | |
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal | GUE/NGL | 41 | |
Független | 57 | ||
Összesen | 751 | 705 |
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A 14 alelnököt a ciklus felére választják, 2019-től az egyik alelnök Dobrev Klára.
A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.
2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.[3]
2023.
Az EP megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. A javaslatot 472:19:33 arányban fogadták el. A fideszes EP-képviselők nem nyomtak gombot, bár ott voltak az ülésteremben.[4]
A britek 54–56%-a hibának tartja a Brexitet, 28–32% ért vele egyet két közvélemény-kutatás szerint.[5]
Az EP 4 tagú delegációja május közepén felmérte az EU-pénzek feltételeinek a helyzetét, és azt állapította meg, hogy a helyzet tovább romlott, a 17 feltétel nem elég a helyzet javítására. Azt javasolják az EP-nek, hogy ne szabadítsa fel a pénzeket, és másféle nyomásgyakorlással is próbálja meg kikényszeríteni a változtatásokat.[6] Többek között javasolják, hogy Magyarország ne tölthesse be az Unió soros elnökségét 2024. második felében (az EP-választások után).[7]
A vétó ellen
2023 júliusában, a nyári parlamenti szünet előtt az EP főbb politikai csoportjai (néppártiak, szocialisták és demokraták, a Renew, a zöldek és a baloldal) képviselői megállapodtak abban, hogy eltörlik a tagállami vétót az uniós jogalkotás során. Ez az uniós alapszerződés 48. cikke alapján egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi a tagállamokat tömörítő Tanács felé, amihez a tagállamok felének a támogatása kell.
A javaslat szavazási módosításokat javasol az EP-ben és a Tanácsban is.
- az eddigi minősített többségű szavazásokat egyszerű többségűvé alakítanák. A minősített többséghez a tagállamok 55%-a, a lakosság 65%-a kell. Az egyszerű többséghez a tagállamok és a lakosság fele kell
- a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kritikus döntéseket (például az uniós csapatok harmadik országokbeli bevetését) az uniós országok 85%-ának „szuper-minősített többségével” kell az eddigi egyhangú döntés helyett
- az Európai Bizottság elnökét az EP választaná
- az EP beleszólást szeretne kapni az EU költségvetésébe és jogszabály-kezdeményezési jogot is.
Az EP 2023. októberben fogadja el a csomag végleges változatát, majd a Tanácsban egyhangú szavazás kell.
2022.
A katari futball-világbajnokság kapcsán a belga rendőrség letartóztatta az EP 14 alelnökének egyikét és három asszisztenset.[8]
Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért.[9] A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.[10]
Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek.[11] November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%).[12] A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban).
2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.[13]
2021.
A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.[14]
Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.[15]
2020.
December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.[16]
- a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett.
- Szájer József lemondása
- a Deutsch Tamás kizárására tett néppárti indítvány. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban
- megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel
- egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon
- tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.[17]
- Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései
- Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott
- egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását
- egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló
2019.
2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.
Az első három frakciónak – a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak – 432/705 (a brexit előtt 444/751) szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megmaradt a többsége (175 ill. 169 mandátum; a KDNP-s képviselő maradt a Néppártban).
Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változtak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt: nekik nem volt brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyertek.
Magyar vonatkozások
Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették. 2020-ban külső szemlélőként várhatta, hogyan döntenek a sorsáról.[18] Végül hosszú huzavona után 2021. március 3-án a fidesz lépett ki a Néppártból, megelőzve a kizárását.[15]
A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át.[19] Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.
2022-ben aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság.
Frakciók
Párt | Szám | EU-család | Lista |
---|---|---|---|
KDNP | 1 | Néppárt | 1 |
DK | 4 | S&D | 5 |
MSZP | 1 | ||
Momentum | 2 | RE | 2 |
Jobbik | 1 | független | 13 |
fidesz | 12 | ||
Összesen | 21 | 21 |
Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik.
Az Identitás és Demokráciának 73 képviselője van, ebből 28 olasz (Matteo Salvini), 22 francia (Marine Le Pen), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.[20]
Az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 Lech Kaczyński pártjához, a Jog és Igazságosság-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot próbálta átalakítani ill. egyesíteni az Identitással, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából.[21] A kísérlet teljes kudarcot vallott, Orbán csak súlyosbította a két szélsőjobb párt ellentétét a megegyezés elősegítése helyett.[22] A fidesz-frakció pártcsoporton kívül maradt, amivel az érdekérvényesítő képességét is elveszítette.
Az ECR tagja Meloni pártja, az Olaszország Fivérei is 6 képviselővel, de ő – Orbán várakozásaival ellentétben – a Néppárt felé kacsintgat a ′24-es EP-választás után.
Robert Fico – Orbán legújabb szövetségese és reménysége – pártja, a Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (SMER-SD) a szocialista frakciócsaládhoz tartozik 3 képviselővel.
EP-választások
Jegyzetek
- ↑ Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament. www.europarl.europa.eu (2019. aug. 1.)
- ↑ Halmai Katalin: Megváltoznak az európai parlamenti erőviszonyok: erősödik a néppárt és a déli szárny. nepszava.hu (2020. jan. 29.)
- ↑ Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
- ↑ Ághassi Attila: A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja. telex.hu (2023. jan. 20.)
- ↑ Haász János: Nagyon megbánták már a britek a brexitet. telex.hu (2023. jan. 31.)
- ↑ ‼ Daniel Freund: Daniel Freund a 444-nek: Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában. Riporter: Rényi Pál Dániel 444.hu (2023. máj. 22.)
- ↑ Nagy Bálint: Határozatban mondaná ki az EP, hogy Magyarország alkalmatlan az unió soros elnökségére. telex.hu (2023. máj. 24.)
- ↑ Alice Tidey: Katar korrupciós kísérlete? Négy letartóztatás és három lezárt iroda az Európai Parlamentben. hu.euronews.com (2022. dec. 10.)
- ↑ Világi Máté: Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra. telex.hu (2022. feb. 15.)
- ↑ Kaufmann Balázs: Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs. 444.hu (2022. nov. 23.)
- ↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.) 433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel.
- ↑ Kerner Zsolt: Megszavazta az Európai Parlament: ne adjanak pénzt Magyarországnak. 24.hu (2022. nov. 24.) 72,6%-os arányban.
- ↑ Christopher Pitchers: Terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament. hu.euronews.com (2022. nov. 23.)
- ↑ Halmai Katalin: Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat. nepszava.hu (2021. jan. 11.)
- ↑ 15,0 15,1 Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
- ↑ Szorult helyzetben a Fidesz az EU-ban, Szájeren kívül más botrányok is kipattantak. gojgo.eu (2020. dec. 4.)
- ↑ Deutsch Tamás jogfosztását elfogadta az Európai Néppárt. m.hvg.hu (2020. dec. 16.)
- ↑ Kárpáti János: Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei. 168ora.hu (2019. dec. 21.)
- ↑ Kovács Tibor: Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda. hirhatter.eu (2019. dec. 13.)
- ↑ Szabó Zsuzsanna: Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében. www.napi.hu (2020. jan. 25.)
- ↑ Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
- ↑ Lakner Zoltán: A hazugságot föl lehet róni. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. szept. 15.) Süti kell.
Forrás
- 2019. évi európai parlamenti választás választási eredmények – saját
Hírek:
- Németh Árpád: A Mezzo-művelet: régóta folyó titkosszolgálati akció buktatta le a Katargate korrupt szereplőit. hu.euronews.com (2023. feb. 6.)
- Felvették a DK-t az Európai Szocialisták Pártjába. nyugatifeny.hu (2022. okt. 14.) A PES-be, aminek az EP-frakciója az S&D.
- Sebes György: Orbán átrendezheti a politikai színpadot, de bővíteni nem tudja. Interjú Balázs Péterrel hirklikk.hu (2021. nov. 5.) A Néppártból való kilépés óta a fidesz nem talál szövetségeseket.
- Jabronka Richárd: Újabb fideszes EP-képviselő körül érik a botrány: Járóka Lívia egérfogóba kerülhet. ellenszel.hu (2021. jan. 7.) Elrendelték a nyomozást.
- Arató László – Gergely Márton: Már a botrányos házibuli előtt romokban volt a Fidesz-alapító Szájer József brüsszeli karrierje. hvg.hu (2020. dec. 2.) 2019-ben már nem is akart indulni a 2018-as Sargentini-jelentés és felesége, Handó Tünde botrányai miatt. Aztán 2019-ben Deutsch lett az EP-frakció vezetője.
- Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben! olkt.hu (2019. nov. 23.) Jogállamiság.
- A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben. nepszava.hu (2019. nov. 21.)
- Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként. www.europarl.europa.eu (Hozzáférés: 2020. jan. 26.)