„Európai Parlament” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(105 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
  +
|+ Az EP frakciócsaládjai 2019.<ref>{{CitWeb|url=https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/eu-affairs/20190612STO54311/het-kepviselocsoporttal-indul-az-uj-europai-parlament|tit=Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament|date=2019-08-01}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3065217_megvaltoznak-az-europai-parlamenti-eroviszonyok-erosodik-a-neppart-es-a-deli-szarny|tit=Megváltoznak az európai parlamenti erőviszonyok: erősödik a néppárt és a déli szárny|aut=Halmai Katalin|date=2020-01-29}}</ref>
  +
! rowspan="2" | Pártcsalád !! rowspan="2" | Röv. !! colspan="2" | Brexit
  +
|-
  +
! előtt !! után
  +
|-
  +
| [[Néppárt|Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)]] || EPP || align="right" | 182 || align="right" | 187
  +
|-
  +
| {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége}} || S&D || align="right" | 154 || align="right" | 148
  +
|-
  +
| {{hulink|Renew Europe}} (liberálisok) || RE || align="right" | 108 || align="right" | 97
  +
|-
  +
| Zöldek/Európai Szabad Szövetség || || align="right" | 74 || align="right" | 67
  +
|-
  +
| Identitás és Demokrácia || ID || align="right" | 73 || align="right" | 76
  +
|-
  +
| Európai Konzervatívok és Reformerek || ECR || align="right" | 62 || align="right" |
  +
|-
  +
| Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal || GUE/NGL || align="right" | 41 || align="right" |
  +
|-
  +
| Független || || align="right" | 57 || align="right" |
  +
|-
  +
! colspan="2" align="left" | Összesen || 751 || align="right" | 705
  +
|}
  +
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A 14 alelnököt a ciklus felére választják, 2019-től az egyik alelnök [https://www.gyimesilaszlo.hu/cgi-bin/valszem.cgi?360 Dobrev Klára].
  +
  +
A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a <dfn>frakciócsaládok</dfn> (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.
  +
{{Lásd huwiki|Európai Unió}}
  +
 
2019. november 27-én az EP megválasztotta az [[Európai Bizottság]]ot.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058611_megszavazta-az-europai-parlament-startra-kesz-az-uj-bizottsag|tit=Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság|date=2019-11-27|misc=461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta.}}</ref>
 
2019. november 27-én az EP megválasztotta az [[Európai Bizottság]]ot.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058611_megszavazta-az-europai-parlament-startra-kesz-az-uj-bizottsag|tit=Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság|date=2019-11-27|misc=461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta.}}</ref>
  +
  +
== 2023. ==
  +
Az EP megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. A javaslatot 472:19:33 arányban fogadták el. A fideszes EP-képviselők nem nyomtak gombot, bár ott voltak az ülésteremben.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/01/20/fidesz-ep-kepviselok-orosz-haborus-bunok-tartozkodas|tit=A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja|aut=Ághassi Attila|date=2023-01-20}}</ref>
  +
  +
A britek 54–56%-a hibának tartja a Brexitet, 28–32% ért vele egyet két közvélemény-kutatás szerint.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/01/31/nagyon-megbantak-mar-a-britek-a-brexitet|tit=Nagyon megbánták már a britek a brexitet|aut=Haász János|date=2023-01-31}}</ref>
  +
  +
Az EP 4 tagú delegációja május közepén felmérte az EU-pénzek feltételeinek a helyzetét, és azt állapította meg, hogy a helyzet tovább romlott, a 17 feltétel nem elég a helyzet javítására. Azt javasolják az EP-nek, hogy ne szabadítsa fel a pénzeket, és másféle nyomásgyakorlással is próbálja meg kikényszeríteni a változtatásokat.<ref>{{fontos}} {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/05/22/daniel-freund-a-444-nek-orban-a-legkorruptabb-politikus-egesz-europaban|tit=Daniel Freund a 444-nek: Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában|aut=Daniel Freund|ass=Riporter: Rényi Pál Dániel|date=2023-05-22}}</ref> Többek között javasolják, hogy Magyarország ne tölthesse be az Unió soros elnökségét 2024. második felében (az EP-választások után).<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/05/24/europai-parlament-soros-elnokseg-magyarorszag-hatarozat|tit=Határozatban mondaná ki az EP, hogy Magyarország alkalmatlan az unió soros elnökségére|aut=Nagy Bálint|date=2023-05-24}}</ref>
  +
  +
== A vétó ellen ==
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.portfolio.hu/podcast/20230719/furfangos-tervvel-csavarnak-ki-magyarorszag-kezebol-az-eu-s-vetojogot-628965|tit=Furfangos tervvel csavarnák ki Magyarország kezéből az EU-s vétójogot|aut=Weinhardt Attila|ass=Riporter: Forrás Dávid|form=videó|date=2023-07-19}}}}
  +
  +
2023 júliusában, a nyári parlamenti szünet előtt az EP főbb politikai csoportjai (néppártiak, szocialisták és demokraták, a Renew, a zöldek és a baloldal) képviselői megállapodtak abban, hogy eltörlik a tagállami vétót az uniós jogalkotás során. Ez az uniós alapszerződés 48. cikke alapján egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi a tagállamokat tömörítő Tanács felé, amihez a tagállamok felének a támogatása kell.
  +
  +
A javaslat szavazási módosításokat javasol az EP-ben és a Tanácsban is.
  +
# az eddigi minősített többségű szavazásokat egyszerű többségűvé alakítanák. A minősített többséghez a tagállamok 55%-a, a lakosság 65%-a kell. Az egyszerű többséghez a tagállamok és a lakosság fele kell
  +
# a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kritikus döntéseket (például az uniós csapatok harmadik országokbeli bevetését) az uniós országok 85%-ának „szuper-minősített többségével” kell az eddigi egyhangú döntés helyett
  +
# az [[Európai Bizottság]] elnökét az EP választaná
  +
# az EP beleszólást szeretne kapni az EU költségvetésébe és jogszabály-kezdeményezési jogot is.
  +
  +
Az EP 2023. októberben fogadja el a csomag végleges változatát, majd a Tanácsban egyhangú szavazás kell.
  +
  +
== 2022. ==
  +
A katari futball-világbajnokság kapcsán a belga rendőrség letartóztatta az EP 14 alelnökének egyikét és három asszisztenset.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/my-europe/2022/12/09/katar-korrupcios-kiserlete-negy-letartoztatas-az-europai-parlamentben|tit=Katar korrupciós kísérlete? Négy letartóztatás és három lezárt iroda az Európai Parlamentben|aut=Alice Tidey|date=2022-12-10}}</ref>
  +
  +
Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/02/15/europai-unio-parlament-cseh-katalin-momentum-onkormanyzta-forras|tit=Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra|aut=Világi Máté|date=2022-02-15}}</ref> A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/11/23/az-europai-bizottsag-milliardos-tamogatasat-oszthatja-ki-az-okotars-es-ebbe-a-magyar-kormanynak-semmi-beleszolasa-nincs|tit=Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs|aut=Kaufmann Balázs|date=2022-11-23}}</ref>
  +
{{lásd még|Ökotárs Alapítvány}}
  +
  +
Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/15/europai-parlament-szavazas-magyarorszag-nem-teljes-erteku-demokracia-eu-allasfoglalas|tit=Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának|aut=Körömi Csongor|date=2022-09-15|misc=433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel}}</ref> November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%).<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2022/11/24/europai-parlament-szavazas-allasfoglalas-unios-eu-s-penzek/|tit=Megszavazta az Európai Parlament: ne adjanak pénzt Magyarországnak|aut=Kerner Zsolt|date=2022-11-24|misc=72,6%-os arányban}}</ref> A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban).
  +
  +
2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/my-europe/2022/11/23/oroszorszag-felkerult-a-terrorizmust-tamogato-allamok-unios-listajara|tit=Terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament|aut=Christopher Pitchers|date=2022-11-23}}</ref>
  +
  +
== 2021. ==
  +
A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3105679_nem-lehet-kihagyni-az-onkormanyzatokat|tit=Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat|aut=Halmai Katalin|date=2021-01-11}}</ref>
  +
  +
Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.<ref name="ep210303">{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2021/03/03/iszonyatosan-megszivatta-magat-a-fidesz-a-nepparti-emberkedessel-cseh-katalin-elarulta-miert|tit=Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért|aut=Barna Zsuzsa|date=2021-03-03}}</ref>
  +
  +
== 2020. ==
  +
December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.<ref>{{CitWeb|url=https://gojgo.eu/szorult-helyzetben-a-fidesz-az-eu-ban-szajeren-kivul-mas-botranyok-is-kipattantak/|tit=Szorult helyzetben a Fidesz az EU-ban, Szájeren kívül más botrányok is kipattantak|date=2020-12-04}}</ref>
  +
* a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett.
  +
* Szájer József lemondása
  +
* a Deutsch Tamás kizárására tett [[Néppárt|néppárti indítvány]]. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban
  +
** megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel
  +
** egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon
  +
** tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.<ref>{{CitWeb|url=https://m.hvg.hu/vilag/20201216_deutsch_tamas_epp_dontes_jogfosztas|tit=Deutsch Tamás jogfosztását elfogadta az Európai Néppárt|date=2020-12-16}}</ref>
  +
* Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései
  +
* Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott
  +
* egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását
  +
* egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló
  +
  +
== 2019. ==
  +
2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.
  +
{{bővebben|EP-választás 2019.}}
  +
  +
Az első három frakciónak – a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak – 432/705 (a brexit előtt 444/751) szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megmaradt a többsége (175 ill. 169 mandátum; a KDNP-s képviselő maradt a Néppártban).
  +
  +
Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változtak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt: nekik nem volt brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyertek.
  +
  +
=== Magyar vonatkozások ===
  +
[[Fájl:Orbán vádlott az EP-ben.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook/Demokrata híradó]]
  +
  +
[[Orbán Viktor]] szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt [[migráció]]. Ráadásul a választási kampányban a [[Néppárt]] elleni támadásai miatt felfüggesztették. 2020-ban külső szemlélőként várhatta, hogyan döntenek a sorsáról.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/kulfold/magyarorszag-2019-kulpolitika-orban-viktor-europai-unio-diplomacia-fidesz-europai-neppart-elemzes-reszlet-179242|tit=Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei|aut=Kárpáti János|date=2019-12-21}}</ref> Végül hosszú huzavona után 2021. március 3-án a fidesz lépett ki a Néppártból, megelőzve a kizárását.<ref name="ep210303"/>
   
 
A [[Sargentini-jelentés]]t Gwendoline Delbos-Corfield vette át.<ref>{{CitWeb|url=https://hirhatter.eu/magyarorszagra-jon-vizsgalodni-judith-sargentini-utoda?fbclid=IwAR0wY6wT_AT0ylPlqX5Ul5yXXhP7LjZKwPE4otgL5ioUhN2Xcsk-rPHMvVo|tit=Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda|aut=Kovács Tibor|date=2019-12-13}}</ref> Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.
 
A [[Sargentini-jelentés]]t Gwendoline Delbos-Corfield vette át.<ref>{{CitWeb|url=https://hirhatter.eu/magyarorszagra-jon-vizsgalodni-judith-sargentini-utoda?fbclid=IwAR0wY6wT_AT0ylPlqX5Ul5yXXhP7LjZKwPE4otgL5ioUhN2Xcsk-rPHMvVo|tit=Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda|aut=Kovács Tibor|date=2019-12-13}}</ref> Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.
  +
  +
[[#2022.|2022-ben]] aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság.
  +
{{bővebben|Delbos-Corfield-jelentés}}
  +
  +
=== Frakciók ===
  +
{| border="1" style="float: left; clear: left; margin-right: 10pt"
  +
|+ Magyar EP-képviselők
  +
! Párt !! Szám !! EU-család !! Lista
  +
|-
  +
| KDNP || align="right" | 1 || [[Néppárt]] || align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=4269 1]
  +
|-
  +
| DK || align="right" | 4 || rowspan="2" | {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D}} || align="right" rowspan="2" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=4280 5]
  +
|-
  +
| MSZP || align="right" | 1
  +
|-
  +
| Momentum || align="right" | 2 || {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|RE}} || align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=5704 2]
  +
|-
  +
| Jobbik || align="right" | 1 || rowspan="2" | független || rowspan="2" align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU&groupCode=2970 13]
  +
|-
  +
| [[fidesz]] || align="right" | 12
  +
|-
  +
! align="left" | Összesen || align="right" | 21 || || align="right" | [https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/advanced?countryCode=HU 21]
  +
|}
  +
  +
Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik.
  +
  +
Az {{hulink|Identitás és Demokrácia|Identitás és Demokráciának}} 73 képviselője van, ebből 28 olasz ({{hulink|Matteo Salvini}}), 22 francia ({{hulink|Marine Le Pen}}), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.<ref name="Salvini">{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ujabb-fejlemeny-fidesz-epp-kizaras-ugye.699075.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link|tit=Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében|aut=Szabó Zsuzsanna|date=2020-01-25}}</ref>
  +
  +
Az {{hulink|Európai Konzervatívok és Reformisták}}nak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 {{hulink|Lech Kaczyński}} pártjához, a {{hulink|Jog és Igazságosság}}-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot próbálta átalakítani ill. egyesíteni az Identitással, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2021/03/03/iszonyatosan-megszivatta-magat-a-fidesz-a-nepparti-emberkedessel-cseh-katalin-elarulta-miert|tit=Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért|aut=Barna Zsuzsa|date=2021-03-03}}</ref> A kísérlet teljes kudarcot vallott, Orbán csak súlyosbította a két szélsőjobb párt ellentétét a megegyezés elősegítése helyett.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/lakner-zoltan-a-hazugsagot-fol-lehet-roni/32592785.html|tit=A hazugságot föl lehet róni|aut=Lakner Zoltán|ass=Riporter: Benyó Rita|date=2023-09-15|misc=Süti kell}}</ref> A fidesz-frakció pártcsoporton kívül maradt, amivel az érdekérvényesítő képességét is elveszítette.
  +
  +
Az ECR tagja Meloni pártja, az {{hulink|Olaszország Fivérei}} is 6 képviselővel, de ő – Orbán várakozásaival ellentétben – a Néppárt felé kacsintgat a ′24-es EP-választás után.
  +
  +
{{hulink|Robert Fico}} – Orbán legújabb szövetségese és reménysége – pártja, a {{hulink|Irány – Szlovák Szociáldemokrácia}} (SMER-SD) a szocialista frakciócsaládhoz tartozik 3 képviselővel.
  +
{{clear}}
  +
  +
== EP-választások ==
  +
[[Fájl:Részvétel az EU-választásokon.jpg|none|1200px]]
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==
7. sor: 134. sor:
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  +
* [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400057.tv 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról] 2004. VI. 23.
  +
* [https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2019epossz.htm 2019. évi európai parlamenti választás] választási eredmények – saját
  +
  +
Hírek:
  +
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/06/a-mezzo-muvelet-regota-folyo-titkosszolgalati-akcio-buktatta-le-a-katargate-korrupt-szerep|tit=A Mezzo-művelet: régóta folyó titkosszolgálati akció buktatta le a Katargate korrupt szereplőit|aut=Németh Árpád|date=2023-02-06}}
  +
* {{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2022/10/14/friss-felvettek-a-dk-t-az-europai-szocialistak-partjaba|tit=Felvették a DK-t az Európai Szocialisták Pártjába|date=2022-10-14|misc=A {{hulink|Európai Szocialisták Pártja|PES-be}}, aminek az EP-frakciója az {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége|S&D}}}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/orban-atrendezheti-a-politikai-szinpadot-de-boviteni-nem-tudja/389214|tit=Orbán átrendezheti a politikai színpadot, de bővíteni nem tudja|aut=Sebes György|ass=Interjú Balázs Péterrel|date=2021-11-05|misc=A Néppártból való kilépés óta a fidesz nem talál szövetségeseket}}
  +
* {{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2021/01/07/ujabb-fideszes-ep-kepviselo-korul-erik-a-botrany-jaroka-livia-egerfogoba-kerulhet/|tit=Újabb fideszes EP-képviselő körül érik a botrány: Járóka Lívia egérfogóba kerülhet|date=2021-01-07|aut=Jabronka Richárd|misc=Elrendelték a nyomozást}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20201202_Megbukott_mire_lebukott|tit=Már a botrányos házibuli előtt romokban volt a Fidesz-alapító Szájer József brüsszeli karrierje|aut=Arató László|aut2=Gergely Márton|date=2020-12-02|misc=2019-ben már nem is akart indulni a 2018-as [[Sargentini-jelentés]] és felesége, Handó Tünde botrányai miatt. Aztán 2019-ben Deutsch lett az EP-frakció vezetője}}
 
* {{CitWeb|url=https://olkt.hu/dobrev-klara-ismet-kiosztotta-orban-viktort-az-ep-ben/?fbclid=IwAR0X1vx7hFt9agsFGXbLJxR85GltMWyWdYPR0ByrTFWdot6H7XldsxZZ80M|tit=Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben!|date=2019-11-23|misc=Jogállamiság}}
 
* {{CitWeb|url=https://olkt.hu/dobrev-klara-ismet-kiosztotta-orban-viktort-az-ep-ben/?fbclid=IwAR0X1vx7hFt9agsFGXbLJxR85GltMWyWdYPR0ByrTFWdot6H7XldsxZZ80M|tit=Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben!|date=2019-11-23|misc=Jogállamiság}}
 
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058005_a-meglevo-eszkozok-kevesek-orban-megfekezesehez-megint-a-magyar-jogallamisag-volt-a-tema-az-ep-ben|tit=A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben|date=2019-11-21}}
 
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058005_a-meglevo-eszkozok-kevesek-orban-megfekezesehez-megint-a-magyar-jogallamisag-volt-a-tema-az-ep-ben|tit=A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben|date=2019-11-21}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/search/table|tit=Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként|accd=2020-01-26}}
   
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
  +
* [[EP-választás 2019.]]
 
* [[Néppárt]]
 
* [[Néppárt]]
 
* [[Sargentini-jelentés]]
 
* [[Sargentini-jelentés]]

A lap jelenlegi, 2024. november 23., 10:36-kori változata

Az EP frakciócsaládjai 2019.[1][2]
Pártcsalád Röv. Brexit
előtt után
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) EPP 182 187
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége S&D 154 148
Renew Europe (liberálisok) RE 108 97
Zöldek/Európai Szabad Szövetség 74 67
Identitás és Demokrácia ID 73 76
Európai Konzervatívok és Reformerek ECR 62
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal GUE/NGL 41
Független 57
Összesen 751 705

Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A 14 alelnököt a ciklus felére választják, 2019-től az egyik alelnök Dobrev Klára.

A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.

2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.[3]

2023.

Az EP megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. A javaslatot 472:19:33 arányban fogadták el. A fideszes EP-képviselők nem nyomtak gombot, bár ott voltak az ülésteremben.[4]

A britek 54–56%-a hibának tartja a Brexitet, 28–32% ért vele egyet két közvélemény-kutatás szerint.[5]

Az EP 4 tagú delegációja május közepén felmérte az EU-pénzek feltételeinek a helyzetét, és azt állapította meg, hogy a helyzet tovább romlott, a 17 feltétel nem elég a helyzet javítására. Azt javasolják az EP-nek, hogy ne szabadítsa fel a pénzeket, és másféle nyomásgyakorlással is próbálja meg kikényszeríteni a változtatásokat.[6] Többek között javasolják, hogy Magyarország ne tölthesse be az Unió soros elnökségét 2024. második felében (az EP-választások után).[7]

A vétó ellen

2023 júliusában, a nyári parlamenti szünet előtt az EP főbb politikai csoportjai (néppártiak, szocialisták és demokraták, a Renew, a zöldek és a baloldal) képviselői megállapodtak abban, hogy eltörlik a tagállami vétót az uniós jogalkotás során. Ez az uniós alapszerződés 48. cikke alapján egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezi a tagállamokat tömörítő Tanács felé, amihez a tagállamok felének a támogatása kell.

A javaslat szavazási módosításokat javasol az EP-ben és a Tanácsban is.

  1. az eddigi minősített többségű szavazásokat egyszerű többségűvé alakítanák. A minősített többséghez a tagállamok 55%-a, a lakosság 65%-a kell. Az egyszerű többséghez a tagállamok és a lakosság fele kell
  2. a nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos kritikus döntéseket (például az uniós csapatok harmadik országokbeli bevetését) az uniós országok 85%-ának „szuper-minősített többségével” kell az eddigi egyhangú döntés helyett
  3. az Európai Bizottság elnökét az EP választaná
  4. az EP beleszólást szeretne kapni az EU költségvetésébe és jogszabály-kezdeményezési jogot is.

Az EP 2023. októberben fogadja el a csomag végleges változatát, majd a Tanácsban egyhangú szavazás kell.

2022.

A katari futball-világbajnokság kapcsán a belga rendőrség letartóztatta az EP 14 alelnökének egyikét és három asszisztenset.[8]

Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért.[9] A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.[10]

Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek.[11] November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%).[12] A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban).

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.[13]

2021.

A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.[14]

Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.[15]

2020.

December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.[16]

  • a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett.
  • Szájer József lemondása
  • a Deutsch Tamás kizárására tett néppárti indítvány. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban
    • megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel
    • egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon
    • tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.[17]
  • Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései
  • Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott
  • egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását
  • egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló

2019.

2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.

Az első három frakciónak – a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak – 432/705 (a brexit előtt 444/751) szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megmaradt a többsége (175 ill. 169 mandátum; a KDNP-s képviselő maradt a Néppártban).

Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változtak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt: nekik nem volt brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyertek.

Magyar vonatkozások

Forrás: Facebook/Demokrata híradó

Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették. 2020-ban külső szemlélőként várhatta, hogyan döntenek a sorsáról.[18] Végül hosszú huzavona után 2021. március 3-án a fidesz lépett ki a Néppártból, megelőzve a kizárását.[15]

A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át.[19] Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.

2022-ben aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság.

Frakciók

Magyar EP-képviselők
Párt Szám EU-család Lista
KDNP 1 Néppárt 1
DK 4 S&D 5
MSZP 1
Momentum 2 RE 2
Jobbik 1 független 13
fidesz 12
Összesen 21 21

Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik.

Az Identitás és Demokráciának 73 képviselője van, ebből 28 olasz (Matteo Salvini), 22 francia (Marine Le Pen), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.[20]

Az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 Lech Kaczyński pártjához, a Jog és Igazságosság-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot próbálta átalakítani ill. egyesíteni az Identitással, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából.[21] A kísérlet teljes kudarcot vallott, Orbán csak súlyosbította a két szélsőjobb párt ellentétét a megegyezés elősegítése helyett.[22] A fidesz-frakció pártcsoporton kívül maradt, amivel az érdekérvényesítő képességét is elveszítette.

Az ECR tagja Meloni pártja, az Olaszország Fivérei is 6 képviselővel, de ő – Orbán várakozásaival ellentétben – a Néppárt felé kacsintgat a ′24-es EP-választás után.

Robert Fico – Orbán legújabb szövetségese és reménysége – pártja, a Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (SMER-SD) a szocialista frakciócsaládhoz tartozik 3 képviselővel.

EP-választások

Részvétel az EU-választásokon.jpg

Jegyzetek

  1. Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament. www.europarl.europa.eu (2019. aug. 1.)
  2. Halmai Katalin: Megváltoznak az európai parlamenti erőviszonyok: erősödik a néppárt és a déli szárny. nepszava.hu (2020. jan. 29.)
  3. Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  4. Ághassi Attila: A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg, hogy az orosz háborús bűnöket különbíróság vizsgálja. telex.hu (2023. jan. 20.)
  5. Haász János: Nagyon megbánták már a britek a brexitet. telex.hu (2023. jan. 31.)
  6. Daniel Freund: Daniel Freund a 444-nek: Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában. Riporter: Rényi Pál Dániel 444.hu (2023. máj. 22.)
  7. Nagy Bálint: Határozatban mondaná ki az EP, hogy Magyarország alkalmatlan az unió soros elnökségére. telex.hu (2023. máj. 24.)
  8. Alice Tidey: Katar korrupciós kísérlete? Négy letartóztatás és három lezárt iroda az Európai Parlamentben. hu.euronews.com (2022. dec. 10.)
  9. Világi Máté: Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra. telex.hu (2022. feb. 15.)
  10. Kaufmann Balázs: Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs. 444.hu (2022. nov. 23.)
  11. Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.) 433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel.
  12. Kerner Zsolt: Megszavazta az Európai Parlament: ne adjanak pénzt Magyarországnak. 24.hu (2022. nov. 24.) 72,6%-os arányban.
  13. Christopher Pitchers: Terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament. hu.euronews.com (2022. nov. 23.)
  14. Halmai Katalin: Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat. nepszava.hu (2021. jan. 11.)
  15. 15,0 15,1 Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
  16. Szorult helyzetben a Fidesz az EU-ban, Szájeren kívül más botrányok is kipattantak. gojgo.eu (2020. dec. 4.)
  17. Deutsch Tamás jogfosztását elfogadta az Európai Néppárt. m.hvg.hu (2020. dec. 16.)
  18. Kárpáti János: Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei. 168ora.hu (2019. dec. 21.)
  19. Kovács Tibor: Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda. hirhatter.eu (2019. dec. 13.)
  20. Szabó Zsuzsanna: Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében. www.napi.hu (2020. jan. 25.)
  21. Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
  22. Lakner Zoltán: A hazugságot föl lehet róni. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. szept. 15.) Süti kell.

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó szócikkek