„Kína” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | [[Fájl:Tienanmen téri koszorúzás.jpg|bélyegkép|jobbra|Orbán koszorúz a Tienanmen téren]] |
||
+ | |||
A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól. |
A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól. |
||
A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen. |
A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen. |
||
+ | {{bővebben|Akkumulátorgyár#CATL}} |
||
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat. |
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat. |
||
A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt. |
A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt. |
||
+ | |||
+ | == Az EU és Kína == |
||
+ | {{forr1|{{youtube|CsH8XwRR_v8|Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával|aut=Bod Péter Ákos|ass=Riporter: Baka F. Zoltán|date=2023-09-14}} {{jegyz}}}} |
||
+ | |||
+ | Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el. |
||
+ | |||
+ | A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti. |
||
+ | |||
+ | {{idézet|Albánia is összefogott Kínával anno, nem lett belőle albán csoda.}} |
||
+ | |||
+ | == Oroszország és Kína == |
||
+ | {{forr1|{{youtube|5zjkiEl564Y|Sz. Bíró Zoltán volt az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület vendége|aut=Sz. Bíró Zoltán|date=2023-05-04|tol=40m50s}} {{jegyz}}}} |
||
+ | |||
+ | Az oroszok szeretnének intézményesített politikai és katonai szövetséget, de Kína nem akarja. Már a háború előtt túl kockázatosnak tartották a zajos putyini politikát. Kína egyébként sem keres szövetségest. |
||
+ | |||
+ | 2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége '''nem''' katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést. |
||
+ | |||
+ | Kína befolyása nő a volt szovjet köztársaságokban. A legjobb példa {{hulink|Kazahsztán}}, a volt szovjet térség első-második legfontosabb állama Ukrajna mellett.. 2022 szeptemberében a kínai elnök Putyinhoz menet megállt {{hulink|Asztala|Asztalában}}, és sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína támogatja Kazahsztán szuverenitási erőfeszítéseit. |
||
+ | |||
+ | A függetlenedés jele, hogy 2023. január közepén Kazahsztán felmondta a rubelátváltási szerződést. Néhány héttel később bezárták a moszkvai kereskedelmi kirendeltségüket.<ref>Kazahsztán kerülni akarta annak gyanúját is, hogy olyan termékeket szállít Oroszországnak, ami miatt szankciók érhetik.</ref> 2023. május 9-én nem tartottak dísszemlét Kazahsztánban, mert tiltakoznak a II. világháború emlékének politikai célú felhasználása ellen. |
||
+ | |||
+ | == Történelem == |
||
+ | A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. [[Oroszország]] ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$. |
||
+ | |||
+ | Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő {{hulink|Balkas-tó}} és a {{hulink|Bajkál-tó}} is. <!--1858, ajguni szerződés, amit--> Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle. |
||
+ | |||
+ | == Jegyzetek == |
||
+ | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
+ | * {{hulink|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia) |
||
+ | * {{hulink|Tienanmen téri vérengzés}} (magyar Wikipédia) |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://24.hu/tudomany/2023/06/06/tienanmen-teri-verengzes-tuntetes-lazadas-kina-kommunizmus/|tit=Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt|aut=Stéger Dávid|date=2023-06-06}} |
||
+ | |||
+ | Hírek: |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától|aut=Fabók Bálint|date=2023-02-17}} |
||
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól|aut=Dezső András|date=2023-01-13}} |
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól|aut=Dezső András|date=2023-01-13}} |
||
A lap jelenlegi, 2023. október 8., 00:01-kori változata
A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.
A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.
A Fudan Egyetem nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.
Az EU és Kína
Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.
A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.
„ | Albánia is összefogott Kínával anno, nem lett belőle albán csoda. | ” |
Oroszország és Kína
Az oroszok szeretnének intézményesített politikai és katonai szövetséget, de Kína nem akarja. Már a háború előtt túl kockázatosnak tartották a zajos putyini politikát. Kína egyébként sem keres szövetségest.
2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége nem katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.
Kína befolyása nő a volt szovjet köztársaságokban. A legjobb példa Kazahsztán, a volt szovjet térség első-második legfontosabb állama Ukrajna mellett.. 2022 szeptemberében a kínai elnök Putyinhoz menet megállt Asztalában, és sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína támogatja Kazahsztán szuverenitási erőfeszítéseit.
A függetlenedés jele, hogy 2023. január közepén Kazahsztán felmondta a rubelátváltási szerződést. Néhány héttel később bezárták a moszkvai kereskedelmi kirendeltségüket.[1] 2023. május 9-én nem tartottak dísszemlét Kazahsztánban, mert tiltakoznak a II. világháború emlékének politikai célú felhasználása ellen.
Történelem
A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. Oroszország ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.
Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő Balkas-tó és a Bajkál-tó is. Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.
Jegyzetek
- ↑ Kazahsztán kerülni akarta annak gyanúját is, hogy olyan termékeket szállít Oroszországnak, ami miatt szankciók érhetik.
Forrás
- Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
- Tienanmen téri vérengzés (magyar Wikipédia)
- Stéger Dávid: Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt. 24.hu (2023. jún. 6.)
Hírek:
- Fabók Bálint: Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától. g7.hu (2023. feb. 17.)
- Dezső András: Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól. hvg.hu (2023. jan. 13.)