„Kína” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
   
 
A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.
 
A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.
  +
{{bővebben|Akkumulátorgyár#CATL}}
   
 
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.
 
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.
   
 
A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.
 
A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.
  +
  +
== Az EU és Kína ==
  +
{{forr1|{{youtube|CsH8XwRR_v8|Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával|aut=Bod Péter Ákos|ass=Riporter: Baka F. Zoltán|date=2023-09-14}} {{jegyz}}}}
  +
  +
Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.
  +
  +
A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.
  +
  +
{{idézet|Albánia is összefogott Kínával anno, nem lett belőle albán csoda.}}
   
 
== Oroszország és Kína ==
 
== Oroszország és Kína ==

A lap jelenlegi, 2023. október 8., 00:01-kori változata

Orbán koszorúz a Tienanmen téren

A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.

A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.

A Fudan Egyetem nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

Az EU és Kína

Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.

A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.

Albánia is összefogott Kínával anno, nem lett belőle albán csoda.

Oroszország és Kína

Az oroszok szeretnének intézményesített politikai és katonai szövetséget, de Kína nem akarja. Már a háború előtt túl kockázatosnak tartották a zajos putyini politikát. Kína egyébként sem keres szövetségest.

2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége nem katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.

Kína befolyása nő a volt szovjet köztársaságokban. A legjobb példa Kazahsztán, a volt szovjet térség első-második legfontosabb állama Ukrajna mellett.. 2022 szeptemberében a kínai elnök Putyinhoz menet megállt Asztalában, és sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína támogatja Kazahsztán szuverenitási erőfeszítéseit.

A függetlenedés jele, hogy 2023. január közepén Kazahsztán felmondta a rubelátváltási szerződést. Néhány héttel később bezárták a moszkvai kereskedelmi kirendeltségüket.[1] 2023. május 9-én nem tartottak dísszemlét Kazahsztánban, mert tiltakoznak a II. világháború emlékének politikai célú felhasználása ellen.

Történelem

A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. Oroszország ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.

Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő Balkas-tó és a Bajkál-tó is. Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.

Jegyzetek

  1. Kazahsztán kerülni akarta annak gyanúját is, hogy olyan termékeket szállít Oroszországnak, ami miatt szankciók érhetik.

Forrás

Hírek: