„Letelepedési kötvény” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(182 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
A '''letelepedési kötvény''' egy magyar állampapír, értéke 2013–2014-ben 250, 2015-től 300&nbsp;ezer&nbsp;€. Ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak a kötvény vásárlói.<ref>{{CitWeb|url=https://magyaridok.hu/belfold/letelepedesi-kotveny-negyszeres-biztonsagi-szures-1158388/|tit=Letelepedési kötvény: négyszeres biztonsági szűrés|date=2016-11-09}}</ref> Az ötéves futamidő után a befektetett összeget visszakapták, de a letelepedési engedély életük végéig megmaradt.
−
145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 között. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.
  
   
  +
A kötvényprogramot {{hulink|Rogán Antal}} kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament Gazdasági bizottságának vezetőjeként. A program 2013-ban indult; 2017. június 30-án felfüggesztették.<ref name="Putyin">{{CitWeb|url=https://tldr.444.hu/2018/09/10/putyin-gepezetenek-tagjai-kaptak-magyar-papirokat-orbanek-kotvenyprogramjaban|tit=Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában|aut=Zöldi Blanka|aut2=Roman Slejnov|date=2018-09-10}}</ref> Dömötör Csaba egy írásbeli kérdésre adott válaszában<ref name="k18845"/> így indokolta a felfüggesztést: „Mivel a gazdaság azóta már stabilabb lábakon áll, ezért a kormány arról döntött, hogy ki lehet vezetni a letelepedési kötvényprogramot.” Feltehető azonban, hogy a felfüggesztésben az alacsony hitelkamatok játszottak szerepet: a letelepedési kötvény fix 2%-os kamata túl drágává vált ([[#kamat|lásd alább]]).
−
A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.
  
   
  +
Letelepedési kötvényhez hasonlót más országok is árulnak, ezekben az országokban azonban a kötvény vásárlója nem kapja vissza a pénzét. A magyar megoldással ellentétben viszont ezek a pénzek az adott állam kasszájába folynak be, nem átláthatatlan hátterű offshore cégekhez. Ez a hitelmegoldás óriási üzleti lehetőség fidesz-közeli cégeknek ([[#hitel|lásd alább]]). <strong>Minden jel arra mutat, hogy a letelepedési kötvény a legnagyobb, az állam által elkövetett [[korrupció|korrupciós ügyek]] egyike.</strong> Az ügyben számos feljelentés érkezett, {{hulink|Polt Péter}} legfőbb ügyész azonban nem tartotta indokoltnak büntetőeljárás megindítását.<ref>{{CitWeb|url=https://mno.hu/belfold/kotvenybiznisz-polt-peter-ugy-veli-hogy-nincs-itt-semmi-latnivalo-2437107|tit=Kötvénybiznisz: Polt Péter úgy véli, hogy nincs itt semmi látnivaló|date=2017-12-31}}</ref>
−
A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel.<ref>{{CitWeb|url=https://g7.hu/allam/20190110/peldatlanul-elnezo-volt-a-magyar-allam-a-letelepedesi-kotvenyesekkel/|tit=Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel|aut=Wiedemann Tamás|date=2019-01-10}}</ref>
  
  +
  +
[[Fájl:Letelepedési engedélyek országonként.png|bélyegkép|jobbra|750px|A kínai és orosz állampolgárok nélkül. Forrás: [https://www.facebook.com/watch/?v=651995012091066&extid=D9tbywhCnWp3Qbpj Facebook] (videó, -9:11)]]
  +
  +
2013 és 2017 között 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez Magyarországon, következésképp az EU-ban is. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz volt, de számos közel-keleti ország állampolgára is szerepel közöttük. Kötvényt 6585-en vettek, a többiek családegyesítés címén kapták meg azt.
  +
  +
2019-ben a magyar államnak 445,5 m€-t kellett visszafizetnie, 2020-ban 336,1 m€-t (110 MFt-ot), 2022-ben 551,7 m€-t kell majd.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2020/01/21/iden-110-milliard-forint-korul-kell-fizetnie-a-magyar-allamnak-a-letelepedesi-kotvenyek-utan?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=iden-110-milliard-forint-korul-kell-fizetnie-a-magyar-allamnak-a-letelepedesi-kotvenyek-utan|tit=Idén 110 milliárd forint körül kell fizetnie a magyar államnak a letelepedési kötvények után|aut=Horváth Bence|date=2020-01-21}}</ref>
  +
  +
E szócikk elsősorban Wiedemann Tamás, a G7 újságírójának cikkei alapján készült.
  +
  +
== Gazdasági háttér ==
  +
A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17,5 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek, és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.
  +
  +
A kötvény kiadását lehetővé tevő törvényt ([[#tv|2012. évi CCXX. törvény]]) azzal indokolták 2012-ben, hogy Magyarország nem jut elég nemzetközi hitelhez.
  +
  +
{{anchor|kamat}} A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5%-kal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2%-os hozamot garantál a kötvény.<ref group="tv">1. § (4) a) aa)</ref> Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2% alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2%-ot mindenképpen kifizeti, és a magyar költségvetés ráfizet.
  +
  +
A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében <strong>17,5 milliárd forintos veszteséget okozott</strong> a magyar költségvetésnek, és ezen felül be kellett fogadni sokezer embert.
  +
  +
2016-ban például ugyanilyen papírt a másodpiacokon 0,5%-os kamattal lehetett értékesíteni, tisztán piaci körülmények között, vagyis a magyar állam négyszer akkora kamatot fizetett a kötvények után, mintha ugyanazt a hitelt a piacról vette volna fel.<ref name="hitel"/>
  +
  +
A letelepedési kötvények felfutásával azonos időben visszaszorult az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelek állománya, pedig ezek köztudottan a piacon elérhető legolcsóbb források egyikének számítanak, vagyis kamatozás szempontjából a legkedvezőbb megoldások közé tartoznak. Az EIB-től felvett hitelek hátránya, hogy kizárólag meghatározott beruházási célokra lehet fordítani.
  +
  +
Valószínűleg a kormány mindenekelőtt azért bocsátotta ki a letelepedési kötvényeket, hogy az EIB helyett olyan befektetői kört vonjon be a finanszírozásba, amely nem támaszt semmilyen elvárást a pénz felhasználásával kapcsolatban, Magyarország azonban 30 milliárd forintot bukott azon, hogy a kormány tetszőleges célokra, tetszőleges kedvezményezetteket gazdagítva, és közbeszerzési eljárás mellőzésével elkölthető pénzhez jutott.<ref group="TI">3. oldal</ref>
  +
  +
Az államháztartás hiánya a vizsgált években nagyságrendileg 4–6 ezer milliárd forintot tett ki. Ehhez képest a letelepedési államkötvények kereskedelméből származó bevétel egyik évben sem haladta meg a 150 milliárd forintot, ami nagyjából 2%-os részesedésnek felel meg.
  +
  +
=== {{anchor|hitel}} Kötvény hitelre ===
  +
{{anchor|Fund}} A Hungary State Special Debt Fund nevű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett és a Gazdasági bizottság által elfogadott cég „hitelre” árulta a kötvényeket. Az üzlet lényege, hogy a kötvény vásárlója féláron veszi a kötvényt, de az árat nem kapja vissza. Az ár másik felét a lebonyolító cég (egy bankon keresztül) hitelezi a magyar állam felé, a futamidő lejárta után pedig zsebreteszi az államtól visszakapott pénzt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54–60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami 58–64%-os profitnak felel meg. Az állampapírpiacokon a kötvényforgalmazás átlagos jutaléka bőven 1% alatt mozog.<ref name="hitel"/>
  +
  +
A cég a kínai nyelvű honlapján propagálta a lehetőséget; az angol nyelvűn nem.
  +
  +
== A kötvényt forgalmazó cégek ==
  +
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" border="1"
  +
|+ Letelepedési államkötvényeket forgalmazó vállalkozások<ref group="TI">4. oldal</ref>
  +
! width="150pt"| A közvetítő vállalkozás neve !! width="80pt"| A közvetítő vállalkozás székhelye !! width="150pt"| A közvetítő vállalkozás működési területe
  +
|-
  +
| Hungary State Special Debt Fund || Kajmán-szigetek || Kína, Vietnám
  +
|-
  +
| Discus Holding Limited (engedélye visszavonva)j || Málta || Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia
  +
|-
  +
| Innozone Holding Limited || Ciprus || Ciprus, India
  +
|-
  +
| Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. || Magyarország || Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria
  +
|-
  +
| VolDan Investments Limited || Liechtenstein || Oroszország, szovjet utódállamok
  +
|-
  +
| S&Z Program Limited (engedélye visszavonva) || Liechtenstein || Észak-Afrika és Közel-kelet
  +
|-
  +
| Euro-Asia Investment Management Pte. Lemeted (engedélye visszavonva) || Szingapúr || Szingapúr
  +
|-
  +
| Migrat Immigration Asia Limited || Ciprus || Malajzia, Dél-Korea, Mongólia
  +
|}
  +
A forgalmazó cégeket a parlament {{hulink|Rogán Antal}}, majd {{hulink|Bánki Erik}} vezette Gazdasági bizottsága pályáztatás nélkül választotta ki. Ezek jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek.<ref name="Putyin"/>
  +
  +
Az engedélyezés hatósági feladat, a Gazdasági bizottság pedig nem hatóság, hanem a hatóságot (a kormányt) ellenőrző szervezet része. Meglehetősen furcsa, hogy egy parlamenti bizottság parlamenten kívüli ügyekben döntési jogkört kapjon, ui. a parlamenti képviselő – a hatósággal ellentétben – nem vonható felelősségre (nem perelhető) a döntéseiért (szavazataiért).
  +
  +
2016 szeptemberében öt cég volt jogosult a kötvények forgalmazására. Ezek egyikét jegyezték csak be Magyarországon, a másik négyet a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson. Az egyetlen magyar cég, az Arton Capital Kft. pedig az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégén keresztül szerződik az ügyfelekkel,<ref name="hitel">{{CitWeb|url=https://mno.hu/gazdasag/letelepedesi-kotveny-fel-aron-1364253|tit=Letelepedési kötvény fél áron|aut=Wiedemann Tamás|date=2016-10-01}}</ref> vagyis ebben az esetben is ismeretlen a vállalkozás valódi tulajdonosi köre. Az alaptörvény szerint tilos közpénzt átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű szervezetre bízni.
  +
  +
A forgalmazó cégek kapják a kötvények után járó kamatot is, 29 ezer eurót, amit a magyar állam utal át nekik. Ezen felül 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is szednek. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami 2016-os árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként.<ref name="mno"/>
  +
  +
Minden országban csak egy cég forgalmazhatott letelepedési kötvényeket,<ref group="tv">1. § (6)</ref> de egy forgalmazó cég több országra is jelentkezhetett.
  +
  +
A legnagyobb hasznot a kínai ügyfelekkel foglalkozó Hungary State Special Debt Management (HSDDM) fölözte le. A Hongkongban bejegyzett cégnél landolt a teljes kötvénybiznisz profitjának közel 85 százaléka, legalább 80–90 milliárd forint. A vállalkozás a forgalmazási jogot a [[#Fund|fent már említett]], hasonló nevű (Hungary State Special Debt Fund) offshore cégtől vette át, melynek egyik, tulajdonosa, Jonathan Chan hongkongi bankár, Rogán Antal jó barátja.<ref name="szűrő"/>
  +
  +
A Magyar Nemzet című újság, a Transparency Internationallel és a Karsai ügyvédi iroda pert indított az országgyűlés Gazdasági bizottsága ellen a kötvényeket forgalmazó 8 magáncég adatainak megszerzéséért. A pert 2017. október 5-én jogerősen megnyerték. A Gazdasági bizottság által kiadott dokumentumok hiányosak voltak, és valamennyi cég esetén szabálytalanságokra derült fény.<ref>{{CitWeb|url=https://mno.hu/gazdasag/hianyos-a-letelepedesi-kotvenyes-cegek-dokumentacioja-2437700|tit=Hiányos a letelepedési kötvényes cégek dokumentációja|aut=Wiedemann Tamás|date=2018-01-03}}</ref> A testületi ügyintézést igénylő kérvények egy részéről a testület elnöke vagy valamelyik ügyintéző – a bizottságot kizárva – önkényesen dönthetett, illetve elhallgatta az ügyet a testület ellenzéki tagjai elől.<ref>{{CitWeb|url=https://mno.hu/gazdasag/a-letelepedesikotveny-program-a-magyarorszagi-korrupcio-mercejevel-merve-is-durva-bunugy-2433631|tit=A letelepedésikötvény-program a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügy|aut=Wiedemann Tamás|date=2017-12-14}}</ref>
  +
  +
== Lebonyolítás ==
  +
A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottságától.<ref group="tv">1. § (5)</ref> A letelepedési engedély kérelmezési folyamata viszont már a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott.
  +
  +
A kötvényt az adósságkezelő központ (ÁKK) bocsátotta ki, a menekülteket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ellenőrizte a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) segítségével. Erre eredetileg 8, később 30 napjuk volt. Egy „normál” letelepedési engedély megszerzése ugyanakkor évekbe telik.
  +
  +
A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel:<ref>{{CitWeb|url=https://g7.hu/allam/20190110/peldatlanul-elnezo-volt-a-magyar-allam-a-letelepedesi-kotvenyesekkel/|tit=Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel|aut=Wiedemann Tamás|date=2019-01-10}}</ref> mindössze húsz kérelmezőt és 44 családtagot.<ref>{{CitWeb|url=https://mno.hu/belfold/atjarohaz-a-letelepedesi-kotvenyprogram-csak-huszan-buktak-el-a-sok-ezerbol-2454876|tit=Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből|aut=Molnár Richárd|date=2018-03-21}}</ref> A húsz kérelmezőből csak hárman jöttek volna a kelet-ázsiai térségből,<ref name="szűrő">{{CitWeb|url=https://mno.hu/belfold/bevandorlas-szuro-nelkul-2451934|tit=Bevándorlás szűrő nélkül|aut=Molnár Richárd|date=2018-03-07}}</ref> ami meglepő, hiszen a kötvények 81%-át kínaiak vették meg.
  +
  +
A kormány ugyan fogadkozott, hogy szigorú a szűrés, mégsem akadt fenn rajta több nemzetközi bűnöző.
  +
* Salmo Bazkka szír állampolgár is letelepedési kötvényhez jutott, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja.
  +
* Egy adócsalásért jogerősen elítél orosz állampolgár a karib-tengeri {{hulink|Saint Kitts és Nevis}} szigetállam hatóságaitól szerzett erkölcsi bizonyítványt. (Nyilván ide menekült a büntetés elől.) A letelepedési kötvény szabályai szerint ui. a tartózkodási hely hatósága által kiállított bizonyítványt követelik meg, nem az állampolgárság szerintit.<ref name="mno">{{CitWeb|url=https://mno.hu/belfold/orosz-csaloval-is-uzletelt-a-kormany-1360303|tit=Orosz csalóval is üzletelt a kormány|aut=Wiedemann Tamás|date=2006-09-06}}</ref> {{hulink|Mirkóczki Ádám}}, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni.
  +
* Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt. December 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amit feltűnően gyorsan, már 29-én meg is kapott.<ref>2014. december 19. péntek, amikor a hivatalok rövidebb ideig tartanak nyitva. Az ünnepek miatt 29-éig három munkanap volt csak: december 22., 23. és 24.</ref> 2016. szeptember 23-án letelepedési engedélyt is kért, amit fél év múlva meg is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, <ref>A szankciós lista azt jelenti, hogy amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. Az USA szerint a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között, és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.</ref> {{hulink|Demeter Márta}} LMP-s képviselő emiatt feljelentést tett az ügyészségen, de azt bűncselekmény hiányában megszüntették. A törvény szerint ui. a Nemzeti Nyomozó Iroda mérlegelheti ugyan az engedély visszavonását, ha utólag olyan körülmény merülne fel, ami miatt nem kapná azt meg, de nem köteles rá. A hatóság azért döntött így, mert Khoury más tiltólistán (például az EU vagy az ENSZ tiltólistáján) nem szerepelt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2018/08/21/csak-tiz-nap-kellett-a-sziriai-diktator-penzemberenek-hogy-magyar-papirokat-szerezzen|tit=Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen|aut=Zöldi Blanka|date=2018-08-21}}</ref>
  +
* Több magas rangú orosz politikus és/vagy családtagjuk vett kötvényt. Róluk a Bevándorlási hivatal nem árult el részleteket még képviselői megkeresésre sem, csak annyit, hogy ilyen nevű személyek ügyfeleik voltak.<ref name="Putyin"/>
  +
  +
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.
  +
  +
== Politikai vita ==
  +
{{hulink|Kész Zoltán}} független képviselő írásbeli kérdést tett fel a letelepedési kötvényről. A válaszból idézünk:<ref name="k18845">{{CitWeb|url=http://www.parlament.hu/irom40/18845/18845-0001.pdf|tit=18845/1|aut=Dömötör Csaba|misc=Válasz Kész Zoltán írásbeli kérdésére.}}</ref>
  +
{{idézet|A letelepedési kötvények ügye nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés|Dömötör Csaba}}
  +
  +
{{idézet|Ami pedig a bevándorlás kérdését illeti, bevándorlókat egyedül a baloldal akar Magyarországra telepíteni. Ezért nem támogatták a kvótaellenes alkotmánymódosítást, ezért támogatták Brüsszelben a betelepítési kvótákat szorgalmazó állásfoglalásokat, és ezért tagadják következetesen az illegális bevándorlás rendkívül súlyos kockázatait.|Dömötör Csaba}}
  +
  +
Ezzel az a baj, hogy akár migráció, akár befektetés, mégiscsak betelepült az országba 6585 külföldi állampolgár, miközben a nemzeti konzultáció 1294 menekült státusának <strong>elbírálása</strong> ellen szólt, akiknek egy része feltehetően nem kapta volna meg a letelepedési engedélyt. (A 6585-ös szám már elbírált kérelem; ezen felül húszat elutasítottak.)
  +
  +
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a migráció ellen az Alaptörvény módosításával is küzdő kormány közel húszezer főnyi idegen népességet telepített be Magyarországra és egyszersmind Európába.<ref group="TI">4. oldal</ref>
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
9. sor: 99. sor:
   
 
== Források ==
  
== Források ==
  +
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2021/01/17/arton_capital_betores_gyanusitott_18_milliard_demeter_marta/|tit=Elképesztő homály fedi az elmúlt tíz év egyik legkülönlegesebb magyar bűnügyét|aut=Torkos Matild|misc=Demeter Márta nyomozása|date=2021-01-21}}
  +
* {{CitWeb|url=https://demetermarta.hu/dm-12/?fbclid=IwAR14-aBsE-Z_aSLYhY2kNuj7PHt9hqqdGQCNaKQ-ie-748rGDt4Zl9bgPBA|aut=Demeter Márta|tit=Ennyibe kerülnek nekünk a Rogán-féle letelepedési kötvények|date=2020-09-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/01/23/mar_erdekli_brusszelt_a_kotvenybiznisz/|tit=Már érdekli Brüsszelt a kötvénybiznisz|date=2019-01-23}}
 
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/kozelet/20190116/59-orszagbol-jott-magyarorszagra-a-huszezer-letelepedesi-kotvenyes/|tit=59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes|aut=Wiedemann Tamás|date=2019-01-16}}
  
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/kozelet/20190116/59-orszagbol-jott-magyarorszagra-a-huszezer-letelepedesi-kotvenyes/|tit=59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes|aut=Wiedemann Tamás|date=2019-01-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/allam/20181221/fiktiv-kotvenyekkel-is-uzleteltek-a-letelepedesi-programban-amely-162-milliardot-hozott-a-fidesz-kozeli-offshore-cegeknek/|tit=Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknek|aut=Wiedemann Tamás|date=2018-12-21}}
  +
* {{CitWeb|url=https://mno.hu/gazdasag/kotvenybiznisz-meg-mindig-johet-penz-a-kozvetitoknek-2450568|tit=Kötvénybiznisz: még mindig jöhet pénz a közvetítőknek|date=2018-02-18|misc=Ha újraindítják a programot}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2018/11/22/oroszorszagon-keresztul-habony-korenek-segitsegevel-kapott-magyar-papirokat-a-szir-diktator-penzembere|tit=Oroszországon keresztül, Habony körének segítségével kapott magyar papírokat a szír diktátor pénzembere|aut=Zöldi Blanka|date=2018-11-22|misc=Letelepedési kötvénnyel}}
  +
* {{CitWeb|url=https://mno.hu/gazdasag/bunozok-is-vasaroltak-a-kotvenyekbol-1353730|tit=Bűnözők is vásároltak a kötvényekből|aut=Wiedemann Tamás|date=2016-07-27}}
  +
* {{CitWeb|url=https://tldr.444.hu/2018/03/28/letelepedes|tit=Súlyos nemzetközi bűnügy gyanúsítottja és a szíriai diktátor pénzembere is magyar papírokat kapott a kötvényprogramban|aut=Zöldi Blanka|aut2=Sáling Gergő|date=2018-03-28}}
  +
* {{CitWeb|url=https://transparency.hu/wp-content/uploads/2018/12/lmak_tanulmany_final_magyar_lektoralt.pdf|tit=A letelepedési államkötvények szerepe a magyar állam finanszírozásában|aut=Romhányi Balázs|loc=Budapest|ann=2018|work=Transparency International Magyarország Alapítvány}}
  +
{{hasáb eleje|3}}
  +
<references group="TI"/>
  +
{{hasáb vége}}
  +
  +
* {{anchor|tv}} {{CitWeb|url=https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200220.TV|tit=2012. évi CCXX. törvény
  +
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról|date=2012-12-27|work=Wolters Kluwer}}
  +
{{hasáb eleje|3}}
  +
<references group="tv"/>
  +
{{hasáb vége}}
  +
  +
== További információk ==
  +
* {{hulink|Letelepedési államkötvény}}
  +
* Szalai Bálint: Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot
  +
** {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2014/09/16/magyar_nyelven_szavaltak_szep_magyar_szoveget/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=index&fbclid=IwAR0LxTnPlk8MsqIB6KxMhtHjJe644wDy-hbhJHGAW97KvjHROBz5TgWJ3nc|tit=Első rész|date=2014-09-16}}
  +
** {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2014/09/16/magyar_nyelven_szavaltak_szep_magyar_szoveget/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=index&fbclid=IwAR0vyz0vZTkY4OAaoQ5z65JGeR6P8-a8Y5Q5IqBOv33RHwdReIIGWr7y_YM|tit=Második rész|date=2014-09-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2014/09/16/a_kormany_elismerte_az_allampolgarsagos_csalasokat/|tit=Elismerte az államtitkár az állampolgárságos csalásokat|date=2014-09-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2016/09/22/kettos_allampolgarsag-biznisz_200_vadlott_kisvardan/|tit=Állampolgársági biznisz: 200 vádlott Kisvárdán|date=2016-09-22}}
  +
  +
== Kapcsolódó szócikkek ==
  +
* [[korrupció]]
  +
  +
[[Kategória:Korrupció]]
  +
[[Kategória:Elavult lapok]]

A lap jelenlegi, 2021. január 22., 02:57-kori változata

A letelepedési kötvény egy magyar állampapír, értéke 2013–2014-ben 250, 2015-től 300 ezer €. Ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak a kötvény vásárlói.[1] Az ötéves futamidő után a befektetett összeget visszakapták, de a letelepedési engedély életük végéig megmaradt.

A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament Gazdasági bizottságának vezetőjeként. A program 2013-ban indult; 2017. június 30-án felfüggesztették.[2] Dömötör Csaba egy írásbeli kérdésre adott válaszában[3] így indokolta a felfüggesztést: „Mivel a gazdaság azóta már stabilabb lábakon áll, ezért a kormány arról döntött, hogy ki lehet vezetni a letelepedési kötvényprogramot.” Feltehető azonban, hogy a felfüggesztésben az alacsony hitelkamatok játszottak szerepet: a letelepedési kötvény fix 2%-os kamata túl drágává vált (lásd alább).

Letelepedési kötvényhez hasonlót más országok is árulnak, ezekben az országokban azonban a kötvény vásárlója nem kapja vissza a pénzét. A magyar megoldással ellentétben viszont ezek a pénzek az adott állam kasszájába folynak be, nem átláthatatlan hátterű offshore cégekhez. Ez a hitelmegoldás óriási üzleti lehetőség fidesz-közeli cégeknek (lásd alább). Minden jel arra mutat, hogy a letelepedési kötvény a legnagyobb, az állam által elkövetett korrupciós ügyek egyike. Az ügyben számos feljelentés érkezett, Polt Péter legfőbb ügyész azonban nem tartotta indokoltnak büntetőeljárás megindítását.[4]

A kínai és orosz állampolgárok nélkül. Forrás: Facebook (videó, -9:11)

2013 és 2017 között 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez Magyarországon, következésképp az EU-ban is. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz volt, de számos közel-keleti ország állampolgára is szerepel közöttük. Kötvényt 6585-en vettek, a többiek családegyesítés címén kapták meg azt.

2019-ben a magyar államnak 445,5 m€-t kellett visszafizetnie, 2020-ban 336,1 m€-t (110 MFt-ot), 2022-ben 551,7 m€-t kell majd.[5]

E szócikk elsősorban Wiedemann Tamás, a G7 újságírójának cikkei alapján készült.

Gazdasági háttér

A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17,5 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek, és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.

A kötvény kiadását lehetővé tevő törvényt (2012. évi CCXX. törvény) azzal indokolták 2012-ben, hogy Magyarország nem jut elég nemzetközi hitelhez.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5%-kal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2%-os hozamot garantál a kötvény.[tv 1] Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2% alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2%-ot mindenképpen kifizeti, és a magyar költségvetés ráfizet.

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében 17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek, és ezen felül be kellett fogadni sokezer embert.

2016-ban például ugyanilyen papírt a másodpiacokon 0,5%-os kamattal lehetett értékesíteni, tisztán piaci körülmények között, vagyis a magyar állam négyszer akkora kamatot fizetett a kötvények után, mintha ugyanazt a hitelt a piacról vette volna fel.[6]

A letelepedési kötvények felfutásával azonos időben visszaszorult az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelek állománya, pedig ezek köztudottan a piacon elérhető legolcsóbb források egyikének számítanak, vagyis kamatozás szempontjából a legkedvezőbb megoldások közé tartoznak. Az EIB-től felvett hitelek hátránya, hogy kizárólag meghatározott beruházási célokra lehet fordítani.

Valószínűleg a kormány mindenekelőtt azért bocsátotta ki a letelepedési kötvényeket, hogy az EIB helyett olyan befektetői kört vonjon be a finanszírozásba, amely nem támaszt semmilyen elvárást a pénz felhasználásával kapcsolatban, Magyarország azonban 30 milliárd forintot bukott azon, hogy a kormány tetszőleges célokra, tetszőleges kedvezményezetteket gazdagítva, és közbeszerzési eljárás mellőzésével elkölthető pénzhez jutott.[TI 1]

Az államháztartás hiánya a vizsgált években nagyságrendileg 4–6 ezer milliárd forintot tett ki. Ehhez képest a letelepedési államkötvények kereskedelméből származó bevétel egyik évben sem haladta meg a 150 milliárd forintot, ami nagyjából 2%-os részesedésnek felel meg.

Kötvény hitelre

A Hungary State Special Debt Fund nevű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett és a Gazdasági bizottság által elfogadott cég „hitelre” árulta a kötvényeket. Az üzlet lényege, hogy a kötvény vásárlója féláron veszi a kötvényt, de az árat nem kapja vissza. Az ár másik felét a lebonyolító cég (egy bankon keresztül) hitelezi a magyar állam felé, a futamidő lejárta után pedig zsebreteszi az államtól visszakapott pénzt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54–60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami 58–64%-os profitnak felel meg. Az állampapírpiacokon a kötvényforgalmazás átlagos jutaléka bőven 1% alatt mozog.[6]

A cég a kínai nyelvű honlapján propagálta a lehetőséget; az angol nyelvűn nem.

A kötvényt forgalmazó cégek

Letelepedési államkötvényeket forgalmazó vállalkozások[TI 2]
A közvetítő vállalkozás neve A közvetítő vállalkozás székhelye A közvetítő vállalkozás működési területe
Hungary State Special Debt Fund Kajmán-szigetek Kína, Vietnám
Discus Holding Limited (engedélye visszavonva)j Málta Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia
Innozone Holding Limited Ciprus Ciprus, India
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. Magyarország Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria
VolDan Investments Limited Liechtenstein Oroszország, szovjet utódállamok
S&Z Program Limited (engedélye visszavonva) Liechtenstein Észak-Afrika és Közel-kelet
Euro-Asia Investment Management Pte. Lemeted (engedélye visszavonva) Szingapúr Szingapúr
Migrat Immigration Asia Limited Ciprus Malajzia, Dél-Korea, Mongólia

A forgalmazó cégeket a parlament Rogán Antal, majd Bánki Erik vezette Gazdasági bizottsága pályáztatás nélkül választotta ki. Ezek jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek.[2]

Az engedélyezés hatósági feladat, a Gazdasági bizottság pedig nem hatóság, hanem a hatóságot (a kormányt) ellenőrző szervezet része. Meglehetősen furcsa, hogy egy parlamenti bizottság parlamenten kívüli ügyekben döntési jogkört kapjon, ui. a parlamenti képviselő – a hatósággal ellentétben – nem vonható felelősségre (nem perelhető) a döntéseiért (szavazataiért).

2016 szeptemberében öt cég volt jogosult a kötvények forgalmazására. Ezek egyikét jegyezték csak be Magyarországon, a másik négyet a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson. Az egyetlen magyar cég, az Arton Capital Kft. pedig az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégén keresztül szerződik az ügyfelekkel,[6] vagyis ebben az esetben is ismeretlen a vállalkozás valódi tulajdonosi köre. Az alaptörvény szerint tilos közpénzt átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű szervezetre bízni.

A forgalmazó cégek kapják a kötvények után járó kamatot is, 29 ezer eurót, amit a magyar állam utal át nekik. Ezen felül 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is szednek. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami 2016-os árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként.[7]

Minden országban csak egy cég forgalmazhatott letelepedési kötvényeket,[tv 2] de egy forgalmazó cég több országra is jelentkezhetett.

A legnagyobb hasznot a kínai ügyfelekkel foglalkozó Hungary State Special Debt Management (HSDDM) fölözte le. A Hongkongban bejegyzett cégnél landolt a teljes kötvénybiznisz profitjának közel 85 százaléka, legalább 80–90 milliárd forint. A vállalkozás a forgalmazási jogot a fent már említett, hasonló nevű (Hungary State Special Debt Fund) offshore cégtől vette át, melynek egyik, tulajdonosa, Jonathan Chan hongkongi bankár, Rogán Antal jó barátja.[8]

A Magyar Nemzet című újság, a Transparency Internationallel és a Karsai ügyvédi iroda pert indított az országgyűlés Gazdasági bizottsága ellen a kötvényeket forgalmazó 8 magáncég adatainak megszerzéséért. A pert 2017. október 5-én jogerősen megnyerték. A Gazdasági bizottság által kiadott dokumentumok hiányosak voltak, és valamennyi cég esetén szabálytalanságokra derült fény.[9] A testületi ügyintézést igénylő kérvények egy részéről a testület elnöke vagy valamelyik ügyintéző – a bizottságot kizárva – önkényesen dönthetett, illetve elhallgatta az ügyet a testület ellenzéki tagjai elől.[10]

Lebonyolítás

A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottságától.[tv 3] A letelepedési engedély kérelmezési folyamata viszont már a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott.

A kötvényt az adósságkezelő központ (ÁKK) bocsátotta ki, a menekülteket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ellenőrizte a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) segítségével. Erre eredetileg 8, később 30 napjuk volt. Egy „normál” letelepedési engedély megszerzése ugyanakkor évekbe telik.

A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel:[11] mindössze húsz kérelmezőt és 44 családtagot.[12] A húsz kérelmezőből csak hárman jöttek volna a kelet-ázsiai térségből,[8] ami meglepő, hiszen a kötvények 81%-át kínaiak vették meg.

A kormány ugyan fogadkozott, hogy szigorú a szűrés, mégsem akadt fenn rajta több nemzetközi bűnöző.

  • Salmo Bazkka szír állampolgár is letelepedési kötvényhez jutott, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja.
  • Egy adócsalásért jogerősen elítél orosz állampolgár a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetállam hatóságaitól szerzett erkölcsi bizonyítványt. (Nyilván ide menekült a büntetés elől.) A letelepedési kötvény szabályai szerint ui. a tartózkodási hely hatósága által kiállított bizonyítványt követelik meg, nem az állampolgárság szerintit.[7] Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni.
  • Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt. December 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amit feltűnően gyorsan, már 29-én meg is kapott.[13] 2016. szeptember 23-án letelepedési engedélyt is kért, amit fél év múlva meg is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, [14] Demeter Márta LMP-s képviselő emiatt feljelentést tett az ügyészségen, de azt bűncselekmény hiányában megszüntették. A törvény szerint ui. a Nemzeti Nyomozó Iroda mérlegelheti ugyan az engedély visszavonását, ha utólag olyan körülmény merülne fel, ami miatt nem kapná azt meg, de nem köteles rá. A hatóság azért döntött így, mert Khoury más tiltólistán (például az EU vagy az ENSZ tiltólistáján) nem szerepelt.[15]
  • Több magas rangú orosz politikus és/vagy családtagjuk vett kötvényt. Róluk a Bevándorlási hivatal nem árult el részleteket még képviselői megkeresésre sem, csak annyit, hogy ilyen nevű személyek ügyfeleik voltak.[2]

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.

Politikai vita

Kész Zoltán független képviselő írásbeli kérdést tett fel a letelepedési kötvényről. A válaszból idézünk:[3]

„ A letelepedési kötvények ügye nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés ”
– Dömötör Csaba
„ Ami pedig a bevándorlás kérdését illeti, bevándorlókat egyedül a baloldal akar Magyarországra telepíteni. Ezért nem támogatták a kvótaellenes alkotmánymódosítást, ezért támogatták Brüsszelben a betelepítési kvótákat szorgalmazó állásfoglalásokat, és ezért tagadják következetesen az illegális bevándorlás rendkívül súlyos kockázatait. ”
– Dömötör Csaba

Ezzel az a baj, hogy akár migráció, akár befektetés, mégiscsak betelepült az országba 6585 külföldi állampolgár, miközben a nemzeti konzultáció 1294 menekült státusának elbírálása ellen szólt, akiknek egy része feltehetően nem kapta volna meg a letelepedési engedélyt. (A 6585-ös szám már elbírált kérelem; ezen felül húszat elutasítottak.)

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a migráció ellen az Alaptörvény módosításával is küzdő kormány közel húszezer főnyi idegen népességet telepített be Magyarországra és egyszersmind Európába.[TI 3]

Jegyzetek

  1. ↑ Letelepedési kötvény: négyszeres biztonsági szűrés. magyaridok.hu (2016. nov. 9.)
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 Zöldi Blanka – Roman Slejnov: Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában. tldr.444.hu (2018. szept. 10.)
  3. ↑ 3,0 3,1 Dömötör Csaba: 18845/1. www.parlament.hu Válasz Kész Zoltán írásbeli kérdésére..
  4. ↑ Kötvénybiznisz: Polt Péter úgy véli, hogy nincs itt semmi látnivaló. mno.hu (2017. dec. 31.)
  5. ↑ Horváth Bence: Idén 110 milliárd forint körül kell fizetnie a magyar államnak a letelepedési kötvények után. 444.hu (2020. jan. 21.)
  6. ↑ 6,0 6,1 6,2 Wiedemann Tamás: Letelepedési kötvény fél áron. mno.hu (2016. okt. 1.)
  7. ↑ 7,0 7,1 Wiedemann Tamás: Orosz csalóval is üzletelt a kormány. mno.hu (2006. szept. 6.)
  8. ↑ 8,0 8,1 Molnár Richárd: Bevándorlás szűrő nélkül. mno.hu (2018. márc. 7.)
  9. ↑ Wiedemann Tamás: Hiányos a letelepedési kötvényes cégek dokumentációja. mno.hu (2018. jan. 3.)
  10. ↑ Wiedemann Tamás: A letelepedésikötvény-program a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügy. mno.hu (2017. dec. 14.)
  11. ↑ Wiedemann Tamás: Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel. g7.hu (2019. jan. 10.)
  12. ↑ Molnár Richárd: Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből. mno.hu (2018. márc. 21.)
  13. ↑ 2014. december 19. péntek, amikor a hivatalok rövidebb ideig tartanak nyitva. Az ünnepek miatt 29-éig három munkanap volt csak: december 22., 23. és 24.
  14. ↑ A szankciós lista azt jelenti, hogy amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. Az USA szerint a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között, és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.
  15. ↑ Zöldi Blanka: Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen. 444.hu (2018. aug. 21.)

Források

  1. ↑ 3. oldal
  2. ↑ 4. oldal
  3. ↑ 4. oldal
  1. ↑ 1. § (4) a) aa)
  2. ↑ 1. § (6)
  3. ↑ 1. § (5)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Letelepedési_kötvény&oldid=16695”