„Gazdaság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
79. sor: 79. sor:
 
== 1989 előtt ==
 
== 1989 előtt ==
 
1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.
 
1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.
 
1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre.
 
   
 
Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.
 
Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.
  +
 
1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre. Ezután már Kádár volt a továbblépés akadálya, akinek a leváltását Grósz Károly szervezte meg, és ő akart államkapitalista berendezkedést.
   
 
Főszabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.
 
Főszabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.

A lap 2022. január 1., 13:53-kori változata

Előrejelzés 2020. november. Forrás: napi.hu
Forrás: Hollai Gábor (Facebook)
Magyarország a felső piros. Forrás: EuroStat
Forrás: Infogram
Államadósság 1972 óta. Forrás: Facebook/Nagy Sándor

2019. november 29-én az euró elérte a 337,24 Ft-t. A GDP növekedése az év 3. negyedében elérte az 5%-ot.[1] Surányi György szerint 2020-ban 6%-os forintleértékelés várható, azaz a lakosság elveszíti a vagyonának 6%-át.[2]

A GDP 2017-ben 38,4 eMFt = 118 M€ volt, 2020-ban 46–47 eMFt lesz.

Az EU-tól évente 3,5 milliárd €-t kapunk, és a nemzeti jövedelem valamivel több, mint 1%-át kell befizetni, azaz 1,18 €-t.

Magyarország adja az EU GDP-jének 0,86%-át.[3]

2018-ban a magyar hiány 2,2% volt, míg az Uniós átlag -0,6%. Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.

A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot az MSZKSZ be nem számítása miatt, ami 0,3%-kal magasabb, 71,1% lett volna.[4] Mindezt úgy, hogy kapjuk az EU-támogatást. Varga Mihály 2022 végére 60% alá akarja csökkenteni a hiányt.[5]

Az alaptörvény 50%-ban írja elő a biztonságos államháztartási hiányt.

Az exportunk több mint 80%-a az EU-ba irányul (nagyobbik felét a három autógyár teszi ki), 5% Ázsiába. 2018-ban csökkent az export többek között Oroszországba és Kínába. o1g 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel ⅓-a keletre menjen.[6]

Az exportunk 75–80%-át a külföldi többségű vállalkozások adják.[7]

Az átlagkereset jóval kevesebb, mint amit a KSH kommunikál.[8]

A magyar gazdaság versenyképessége a 24. helyen áll a 28 EU-országból.[9]

A magyarországi multinacionális cégek 300 MFt adót fizetnek be, a dolgozóik 6%-kal többet, 2500 MFt-ot (mert a költségeket sem vonhatják le).[10]

Az egy főre jutó fogyasztás terén Magyarország a 3. legszegényebb ország az EU-ban.[11]

Hollandia ugyanakkora területen 2,5-ször annyi minőségi mezőgazdasági terméket állít elő, mint mi, pedig az éghajlata is rosszabb.[12]

Forrás: Facebook/Hírek a színfalak mögül

Életszínvonal

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[13]

2021.

Az értelmetlen beruházások egy része:

  • a kínai elitegyetem kampuszának felépítése kínai hitelből 540 milliárd

2020.

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[14]

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[15]

  • lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd
  • kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  • a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd
  • atlétikai VB 192 milliárd
  • győri víziélménypark 7,5 milliárd
  • Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  • a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[16]

2019. november vége

Ismét rekord összegű a költségvetés hiánya. Az első 10 hónapban 664,7 MFt-vel emelkedett, most 29 252 MFt. A GDP-arányos államadósság az első fél évben 2%-kal csökkent, a félév végén 68,2% volt. Ebből

  • a példátlanul gyenge Ft/€ árfolyam 136,3 MFt
  • a $/€ keresztárfolyam 39,3 MFt

A lakosság 1051 MFt összegű államkötvényt vett. A devizaadósság törlesztésére 661,9 MFt ment el. Nyilván forintadósság lett belőle.

Az adósságon belül a devizaadósság folyamatosan csökken, most 17,8%. A kormány célja, hogy forintban legyen az adósság minél nagyobb része, a devizáktól való függőség csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan romlani fog a forint átváltási aránya.

A költségvetési adósság teszi ki az államadósság 97%-át.

Forrás: Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen. nepszava.hu (2019. nov. 26.)

A Portfólió szerint 325 MFt-t utalt át a Bizottság azon az áron, hogy 400–420 MFt pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014–2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.

1989 előtt

1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.

Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.

1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre. Ezután már Kádár volt a továbblépés akadálya, akinek a leváltását Grósz Károly szervezte meg, és ő akart államkapitalista berendezkedést.

Főszabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.

Forrás: Tölgyessy Péter: Beteljesületlen reménység: 1989 csodája, majd kudarcba fordulása. YouTube (2019. feb. 20.) (videó)

Stratégia

A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban ismerete fel, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikája kimerült, és versenyképességi csomagot dolgozott ki, amit a kormány hasonló csomagja követett, de a végrehajtást a koronavírus megakadályozta.

Minden fejlődő gazdaság először alapvetően a külföldi tőkebefektetéseket részesítette előnyben, ám azok közül csak azok tudtak kitörni a közepes fejlettség csapdájából, amelyek jelentős összegeket fektettek az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe (K+F), illetve az innovációba. Ennek a legjobb példája Dél-Korea.[17]

Nem azért költ egy ország sokat az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert ezen területekre sokat költ.
– Csath Magdolna
A multik nélkül a magyar gazdaság még a közepes fejlettség szintjét sem ütné meg.
– Palócz Éva

Jegyzetek

  1. Részletezte a KSH, mitől nőtt ekkorát a magyar GDP. hvg.hu (2019. nov. 29.)
  2. Kardos Ernő: Surányi: a gyenge forint leértékeli Magyarországot. hirklikk.hu (2019. dec. 27.)
  3. Európai országok GDP szerinti listája és némi százalékszámítás.
  4. Kovács Gábor: A Fidesz-kormányé az 5. legnagyobb hiány az EU-ban. hvg.hu (2019. ápr. 24.)
  5. Érdekes számot mondott az államdósságról Varga Mihály. infostart.hu (2019. dec. 25.)
  6. Koncz Tamás: Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje. nepszava.hu (2019. ápr. 26.) A teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába 5,09 százalék. Kínában 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországban pedig 7%-kal..
  7. Mellár: az esetleges megállapodás esetén is úgy gondolom, Orbán az unióból kifelé tart. KlikkTv (2020. dec. 10.) (videó) 14:30.
  8. Tamásné Szabó Zsuzsanna: Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett. 24.hu (2019. jún. 26.)
  9. Magyarország az unió egyik legkevésbé versenyképes országa. 24.hu (2019. okt. 9.) 28 országból a 24..
  10. Szakács: Az ingyenpénzt elutasítja a kormány, de a kamatost nem. www.facebook.com (2020. dec. 10.) (videó) Interjú Dr. Szakács Lászlóval.
  11. Előd Fruzsina: Magyarország a harmadik legszegényebb uniós tagállam. telex.hu (2020. dec. 15.)
  12. Kardos Ernő: Róna Péter: nagy a baj, Orbán miatt hazánk kisodródhat az unióból. hirklikk.hu (2020. dec. 22.)
  13. Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
  14. 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
  15. Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
  16. Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
  17. Papp Zsolt: Magyarország most játssza el az esélyét. nepszava.hu (2020. dec. 5.)

Források

2019. és korábbi

További információk

Kapcsolódó szócikkek