„Gazdaság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
34. sor: 34. sor:
 
Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/10/inflacio-osz-mnb-alelnok-virag-barnabas-rezsicsokkentes/|tit=Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint|date=2022-08-10}}</ref>
  
Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/10/inflacio-osz-mnb-alelnok-virag-barnabas-rezsicsokkentes/|tit=Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint|date=2022-08-10}}</ref>
   
−
Orbán – elképesztő [[korrupció]] árán – létrehozta a [[NER]]-t, a hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2022/09/10/az-egyuttmukodes-rendszere-van-a-nemzetert-vagy-a-nemzet-az-egyuttmukodes-rendszereert/|tit=Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért?|aut=Kőszeghy Ferenc|date=2022-09-10}}</ref> {{vél|Nem működik elég jól a hűbérrendszer.}}
 +
Orbán – elképesztő [[korrupció]] árán – létrehozta a [[NER]]-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2022/09/10/az-egyuttmukodes-rendszere-van-a-nemzetert-vagy-a-nemzet-az-egyuttmukodes-rendszereert/|tit=Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért?|aut=Kőszeghy Ferenc|date=2022-09-10}}</ref> {{vél|Nem működik elég jól a hűbérrendszer.}}
   
 
== 2021 ==
  
== 2021 ==

A lap 2022. szeptember 16., 21:22-kori változata

Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: Portfólió

A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés.

Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.

A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.[1]

Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.

Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.[2]

Életszínvonal

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[3]

2022

2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: Egyenes beszéd

A költségvetés fő összege 26.000 MFt.

Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.[4]

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.

Searchtool right.svgBővebben: Orbán-csomag

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka.

Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.[5]

Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.[6] Nem működik elég jól a hűbérrendszer.

2021

Az értelmetlen beruházások egy része:

  • a kínai elitegyetem kampuszának felépítése kínai hitelből 540 milliárd

2020.

Searchtool right.svgBővebben: 2020#Gazdaság

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[7]

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[8]

  • lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd
  • kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  • a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd
  • atlétikai VB 192 milliárd
  • győri víziélménypark 7,5 milliárd
  • Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  • a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[9]

2019. november vége

Ismét rekord összegű a költségvetés hiánya. Az első 10 hónapban 664,7 MFt-vel emelkedett, most 29 252 MFt. A GDP-arányos államadósság az első fél évben 2%-kal csökkent, a félév végén 68,2% volt. Ebből

  • a példátlanul gyenge Ft/€ árfolyam 136,3 MFt
  • a $/€ keresztárfolyam 39,3 MFt

A lakosság 1051 MFt összegű államkötvényt vett. A devizaadósság törlesztésére 661,9 MFt ment el. Nyilván forintadósság lett belőle.

Az adósságon belül a devizaadósság folyamatosan csökken, most 17,8%. A kormány célja, hogy forintban legyen az adósság minél nagyobb része, a devizáktól való függőség csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan romlani fog a forint átváltási aránya.

A költségvetési adósság teszi ki az államadósság 97%-át.

Forrás: Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen. nepszava.hu (2019. nov. 26.)

A Portfólió szerint 325 MFt-t utalt át a Bizottság azon az áron, hogy 400–420 MFt pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014–2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.

Korábbi adatok

Előrejelzés 2020. november. Forrás: napi.hu
Forrás: Hollai Gábor (Facebook)
Forrás: Facebook/Nyomtassteis
Magyarország a felső piros. Forrás: EuroStat
Forrás: Infogram
Államadósság 1972 óta. Forrás: Facebook/Nagy Sándor

2019. november 29-én az euró elérte a 337,24 Ft-t. A GDP növekedése az év 3. negyedében elérte az 5%-ot.[10] Surányi György szerint 2020-ban 6%-os forintleértékelés várható, azaz a lakosság elveszíti a vagyonának 6%-át.[11]

A GDP 2017-ben 38,4 eMFt = 118 M€ volt, 2020-ban 46–47 eMFt lesz.

Az EU-tól évente 3,5 milliárd €-t kapunk, és a nemzeti jövedelem valamivel több, mint 1%-át kell befizetni, azaz 1,18 €-t.

Magyarország adja az EU GDP-jének 0,86%-át.[12]

2018-ban a magyar hiány 2,2% volt, míg az Uniós átlag -0,6%. Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.

A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot az MSZKSZ be nem számítása miatt, ami 0,3%-kal magasabb, 71,1% lett volna.[13] Mindezt úgy, hogy kapjuk az EU-támogatást. Varga Mihály 2022 végére 60% alá akarja csökkenteni a hiányt.[14]

Az alaptörvény 50%-ban írja elő a biztonságos államháztartási hiányt.

Az exportunk több mint 80%-a az EU-ba irányul (nagyobbik felét a három autógyár teszi ki), 5% Ázsiába. 2018-ban csökkent az export többek között Oroszországba és Kínába. o1g 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel ⅓-a keletre menjen.[15]

Az exportunk 75–80%-át a külföldi többségű vállalkozások adják.[16]

Az átlagkereset jóval kevesebb, mint amit a KSH kommunikál.[17] Pl. 2022. februárban a KSH 546 eFt bruttó átlagkeresetet kommunikált, miközben az egyszeri bérek levonásával és az 5 főnél kisebb cégeket is beleszámítva a nettó átlagkereset ennek kb. a fele Mellár Tamás számításai szerint. Egyébként sem reális, hogy miközben 2010 óta a GDP 22%-kal nőtt reálrétékben, ám a keresetek ugyanezen idő alatt 58%-kal.[18]

A magyar gazdaság versenyképessége a 24. helyen áll a 28 EU-országból.[19]

A magyarországi multinacionális cégek 300 MFt adót fizetnek be, a dolgozóik 6%-kal többet, 2500 MFt-ot (mert a költségeket sem vonhatják le).[20]

Az egy főre jutó fogyasztás terén Magyarország a 3. legszegényebb ország az EU-ban.[21]

Hollandia ugyanakkora területen 2,5-ször annyi minőségi mezőgazdasági terméket állít elő, mint mi, pedig az éghajlata is rosszabb.[22]

Forrás: Facebook/Hírek a színfalak mögül

1989 előtt

1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.

Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.

1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre. Ezután már Kádár volt a továbblépés akadálya, akinek a leváltását Grósz Károly szervezte meg, és ő akart államkapitalista berendezkedést. Az egypártrendszert viszont akár erővel is fenntartotta volna.

Grósz eltávolította Kádárt, de mint mindig a szocializmusban, a fővezér távozása után megindult a hatalmi harc. Megjelent az ellenzék is, ami ellen nem lehetett fellépni az adósság miatt (lásd Lengyelország). Nálunk korábban indult az ellenzék, de jóval kisebb társadalmi részvétellel és nagyon megosztottan. És nem volt hőse.

A Kádár-rendszerben fő szabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.

Magyarországon nincs meg az a tudat, mekkora károkat okozott a szocializmus. (Csehországban pl. igen, ahol a háború előtt jobb volt a gazdaság, mint Ausztriáé. 1968 után újabb megszorító intézkedések jöttek. Az ország a Balkán szintjére süllyedt le. Lengyelországban hasonló volt a helyzet.) Nálunk csak a pártvezetők tudták, hogy a rendszer nem folytatható. Ezért nálunk jóval kevesebben vettek részt a rendszerváltás utáni első választáson, viszont nálunk a részvétel folyamatosan nő a növekvő gyűlölet miatt.

A rendszerváltás akkora gazdasági visszaesést okozott (20%), amekkorát még az 1932-es gazdasági válság sem. És ez még mindig kisebb volt, mint a többi volt szocialista országé, kivéve Lengyelországot, ami akkor más kezdett kilábalni a válságból. Náluk ugyanez korábban történt meg.

Válságban van a nyugat, immár harmadszor a XX. században, és mindháromszor hátat akartunk neki fordítani, és most negyedszer is (I. világháború után, 1940. a nácizmus gazdasága, 1945 után a szocializmus és most Orbán). Mindháromszor úgy nézett ki, hogy az eddigi nyugati civilizációnak vége, de két dolog miatt mindig visszafordult:

  • a piaci kapitalizmus
  • a politikai váltógazdaság, amivel a hibákat javítani lehetett.

Ha a nyugat meg tudja oldani ezt az újabb válságot, akkor a hátat fordításból óriási baj lehet.

Forrás: Tölgyessy Péter: Beteljesületlen reménység: 1989 csodája, majd kudarcba fordulása. YouTube (2019. feb. 20.) (videó)

Stratégia

A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban ismerete fel, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikája kimerült, és versenyképességi csomagot dolgozott ki, amit a kormány hasonló csomagja követett, de a végrehajtást a koronavírus megakadályozta.

Minden fejlődő gazdaság először alapvetően a külföldi tőkebefektetéseket részesítette előnyben, ám azok közül csak azok tudtak kitörni a közepes fejlettség csapdájából, amelyek jelentős összegeket fektettek az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe (K+F), illetve az innovációba. Ennek a legjobb példája Dél-Korea.[23]

„ Nem azért költ egy ország sokat az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert ezen területekre sokat költ. ”
– Csath Magdolna
„ A multik nélkül a magyar gazdaság még a közepes fejlettség szintjét sem ütné meg. ”
– Palócz Éva
„ Magyarországnak ma erős Matolcsyja és gyenge forintja van.[24] ”
– Bajnai Gordon volt miniszterelnök
„ Egy évtized alatt a forint elvesztette értékének egyharmadát.[25] ”
– Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke

Adók

Magyarországon a társasági adó 9%, ami a legalacsonyabb az EU-ban. 20% körüli adókat szoktak alkalmazni. Írország a maga 12,5%-ával adóparadicsomnak számít. A globális minimumadó – ami ellen Orbán vétózik az EU-ban – épp ezen különbségek ellen akar fellépni.[26]

A 27%-os magyar ÁFA viszont a legmagasabb az EU-ban.

Jegyzetek

  1. ↑ A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben. hirklikk.hu (2022. máj. 27.)
  2. ↑ Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
  3. ↑ Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
  4. ↑ Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)
  5. ↑ Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint. 24.hu (2022. aug. 10.)
  6. ↑ Kőszeghy Ferenc: Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért? merce.hu (2022. szept. 10.)
  7. ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
  8. ↑ Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
  9. ↑ Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
  10. ↑ Részletezte a KSH, mitől nőtt ekkorát a magyar GDP. hvg.hu (2019. nov. 29.)
  11. ↑ Kardos Ernő: Surányi: a gyenge forint leértékeli Magyarországot. hirklikk.hu (2019. dec. 27.)
  12. ↑ Európai országok GDP szerinti listája és némi százalékszámítás.
  13. ↑ Kovács Gábor: A Fidesz-kormányé az 5. legnagyobb hiány az EU-ban. hvg.hu (2019. ápr. 24.)
  14. ↑ Érdekes számot mondott az államdósságról Varga Mihály. infostart.hu (2019. dec. 25.)
  15. ↑ Koncz Tamás: Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje. nepszava.hu (2019. ápr. 26.) A teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába 5,09 százalék. Kínában 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországban pedig 7%-kal..
  16. ↑ Mellár: az esetleges megállapodás esetén is úgy gondolom, Orbán az unióból kifelé tart. KlikkTv (2020. dec. 10.) (videó) 14:30.
  17. ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett. 24.hu (2019. jún. 26.)
  18. ↑ A torzítás eredménye: a KSH által kimutatott havi átlagkeresetnek csak a fele volt a nettó kereset. hirklikk.hu (2022. máj. 20.)
  19. ↑ Magyarország az unió egyik legkevésbé versenyképes országa. 24.hu (2019. okt. 9.) 28 országból a 24..
  20. ↑ Szakács: Az ingyenpénzt elutasítja a kormány, de a kamatost nem. www.facebook.com (2020. dec. 10.) (videó) Interjú Dr. Szakács Lászlóval.
  21. ↑ Előd Fruzsina: Magyarország a harmadik legszegényebb uniós tagállam. telex.hu (2020. dec. 15.)
  22. ↑ Kardos Ernő: Róna Péter: nagy a baj, Orbán miatt hazánk kisodródhat az unióból. hirklikk.hu (2020. dec. 22.)
  23. ↑ Papp Zsolt: Magyarország most játssza el az esélyét. nepszava.hu (2020. dec. 5.)
  24. ↑ Együtt2014.hu 2013. március 13.
  25. ↑ Magyar Narancs 2022. július 21.
  26. ↑ Lehoczki Noémi: Ebben a versenyben mi csak veszíthetünk, ezért kell a globális minimumadó. merce.hu (2022. jún. 21.)

Források

2019. és korábbi

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Gazdaság&oldid=26045”