Jogállam

Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.

A hatalom birtokosa a nép. A hatalomgyakorlás célja a népakarat érvényesítése. Az ettől eltérő hatalomgyakorlás öncélú, önkényes, amit a köznyelv diktatúrának nevez.

A nép az akaratát az általa létrehozott (jóváhagyott) alkotmány, és az általa választott képviselők által hozott törvények rögzítik. Ebből következik, hogy a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és a nép közvetve – a képviselőik útján – folyamatosan ellenőrzik a hatalom működését.

A jogállamnak két pillére van:

• a szabad választás, amikor a nép közvetlen hatalomgyakorlással megválasztja a képviselőit, akik a nép megbízásából intézik a nép ügyeit az alkotmányban és a törvényekben meghatározott felhatalmazással
• a → hatalommegosztás.

A jogbiztonság az a meggyőződés, hogy a (végrehajtó) hatalom érvényt szerez a jogszabályoknak.

• Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
• Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.

A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.

Jogállami mechanizmus

Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.

Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.

A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.

A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészség pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.

A jogállami mechanizmust már 2013-ban javasolta a német, holland, dán és svéd külügyminiszter, Magyarország ellen. Orbán már 2018-ban kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést, ha bevezetik. 2020-ban, a covid után, a helyreállítási alap létrehozásakor 5 nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Finnország és Svédország ragaszkodott a bevezetéséhez. Az Európai Bíróság 2022. februári ítélete után lépett életbe, és az áprilisi választások utáni napon jelentette be a Bizottság az alkalmazását Magyarország ellen. Utóbb alkalmazták a költségvetési pénzekre is.

Jogállami jelentés

Minden évben az alábbi fejezetekből áll:

• az igazságszolgáltatás függetlensége
• a korrupcióellenes keret → korrupció
• a média függetlensége és sokszínűsége → sajtó
• a fékek és ellensúlyok rendszere. → hatalommegosztás

Magyarország

A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól. A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni.

A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.

Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása) jogalkotás révén is.

A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.

Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egyiket sem kaptuk meg.

A támogatás megvonásában jelentős szerepe volt annak, hogy 2020 végén Orbán megvétózta az EU költségvetését, így azok az országok sem jutottak hozzá a helyreállítási alaphoz, amiknek nagy szükségük lett volna rá a járvány miatt. Ráadásul a vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami alapú ellenőrzése miatt, Orbán semmit nem tudott vele elérni, csak másoknak kárt okozni. Ezzel elszigetelte magát az EU-ban, ki kellett lépjen az Európai Néppártból, és képtelen szövetségesre találni.

2022

2022. október közepén az Európa Tanács megfigyelési eljárást indított Magyarország ellen.

2022. júliusban az EU az újabb fejleményekkel bővítette a jelentését, és javasolta minden EU-támogatás megvonását Magyarországtól. Az Európai Parlament ¾-es többséggel fogadta el a javaslatot.

2022. július 15-én az Európai Bizottság 3 pert indított Magyarország ellen:

• a gyermekvédelmi (melegellenes, „pedofil”) törvény miatt
• a Meseország mindenkié című mesekönyv miatt, mert arra a hatóságok megkülönböztető megjegyzés feltüntetését írták elő
• a Klubrádió frekvenciájának az elvétele miatt

Egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a gabonaexport-korlátozásokról szóló magyar szabályozás, illetve az üzemanyagok – a külföldi autósokat diszkrimináló – kettős árképzése miatt.

A kormány 2021. november végén levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, függesszen fel több eljárását is Magyarországgal szemben – erre a brüsszeli testület annyit reagált, hogy az eljárások lezárására „az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik”.

Transparency International

„	Alapprobléma, hogy a jogalkotási folyamat átláthatatlan, és hogy nem vonják be az érintetteket a jogszabályok előkészítésébe. Amikor a KATA adónemet váratlanul és hirtelen 36 óra leforgása alatt alakítja át a kormányerő, azt sok százezer érintett szenvedi meg. Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány olyan szabályok megalkotására használta a koronavírus-járványra hivatkozással kapott felhatalmazását, amelyeknek nem volt közük a járvány kezeléséhez. Így korlátozta például a sztrájkjogot, és majdnem egy éven át nem volt szabad a gyülekezés sem. A bíróságok döntését tiszteletben kell tartani, végre kell hajtani, de az állami szervek gyakran nem hajtják végre megfelelően a magyar és az európai bíróságok döntéseit. Például sok esetben bírói döntés ellenére sem adnak ki közérdekű adatokat. Az elmúlt 10 évben 10 esetből 7-ben a magyar kormány nem hajtotta végre a rendszerszintű hiányosságokat felvető strausbourgi ítéleteket. Az alapvető jogok biztosát, akinek feladata az állampolgárok jogaiért felszólalni, a saját külföldi kollégái lefokozták. Az ombudsman elvesztette A kategóriás besorolását… Az ombudsmant saját társai sem tartják függetlennek…	”
– Pardavi Márta

„	A kormány ne tegyen úgy, mintha maga is polgár lenne elidegeníthetetlen emberi jogokkal. Továbbra is komoly fenyegetést jelent ugyanis a jogbiztonságra, hogy a kormány és a más közhatalmat gyakorló szervezetek az Alkotmánybíróságon támadhatnak meg jogerős bírósági döntéseket. Ez egy kiskapu arra, hogy a ⅔-os kormánytöbbség által választott alkotmánybírák a politikailag kényes ügyekben felülbírálhassák a bíróságok döntéseit, és a hatalomnak kedvező döntések születhessenek.	”
– Hacsi Gábor

„	Hagyják békén a civil szervezeteket! Az uniós jogállamisági jelentés megállapítja, hogy a független szervezeteken továbbra is nagy a nyomás. Pedig jogállamokban a demokratikus párbeszéd fenntartásában és az állam ellenőrzésében kulcsszerepük van… A civilek állami támogatását is részrehajlóan és politikailag elfogultan osztják el.	”
– Móra Veronika

Sokat elmond az is, hogy az Uniónak beígért, a társadalmi egyeztetést fő szabálynak megtevő törvényjavaslatról sem egyeztetett senkivel a kormány.

Rapid jogalkotás

Bár a Brüsszelbe küldött ígéretek között volt az is, hogy a rapid jogalkotást lecsökkentik, a megszorítások esetén ez nem teljesül. 2022. július 30-án 11-re hívtak össze kormányinfót, amin bejelentették, hogy 12-kor hatályba lép több rendelet, többek között az, ami csak magánautókra korlátozza a kedvezményes benzinárat. A Magyar Közlöny 11:30-kor jelent meg. Gulyás maga sem tudta, hogy a kormányzat járműveire vonatkozik-e a rendelet, ott nézte meg az újságírók előtt a még meg nem jelent rendeletet.

Utóbb felmerült a kérdés, mitől számít egy autó magánnak: az üzemeltetőtől vagy a tulajdonostól. A rendelet „természetes személy által üzemeltetett” autóról beszél. A kutas pedig hogyan fogja igazoltatni az üzembentartót, ha nem ő vezeti az autót?

A kapkodásra utal az is, hogy a rezsinövelésnél csak utólag gondolkodtak el azon, mi legyen azokkal, akik csak áramot fogyasztanak, gázt nem.

Lengyelország

A 7. cikk szerinti eljárásban az EU fontos szabályainak megsértéséért ki lehet zárni egy országot az EU-ból, ehhez azonban egyhangú döntéshozatal kell (az érintett ország nem vehet részt a szavazáson). Az eljárás Magyaroszág és Lengyelország ellen indult meg, így a két ország védhette egymást.

Lengyelországban nincs korrupció; ellenük a bíróságokat megfélemlítő fegyelmi tanács létrehozása miatt indult eljárás. A 7. cikk mellett kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben, ami miatt Lengyelországnak napi 1 m€-t kell fizetnie. Végül a lengyelek meghátráltak, és megváltoztatták a szabályokat. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben is magára maradt.

Forrás

• A jogállamiság aláásása, hatalommal való visszaélés: lesújtó képet fest Magyarországról a Human Rights Watch. hvg.hu (2023. jan. 13.)
• N. Vadász Zsuzsa: A huszonkettes csapdájában: ha Orbán helyreállítja a jogállamot, felrobban a rendszere. Inotai András véleménye hirklikk.hu (2022. szept. 18.)
• Jogállamisági és antikorrupciós javaslatokat fogalmazott meg három magyar civil szervezet. korrupcio.hvgblog.hu (2022. szept. 16.)
• Rendszerszintű változtatásokat kér a kormánytól az uniós jogállamisági jelentés. politicalcapital.hu (2022. júl. 13.)
• Körömi Csongor: Perrel fenyegeti az Európai Bizottság Magyarországot a Klubrádió ügye és a melegellenes törvény miatt. telex.hu (2021. dec. 2.)
• „Ez nem a jogállamiságról szólt”. Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében www.valaszonline.hu (2022. feb. 22.)
• „Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész. Kerényi György interjúja Jakab Andrással www.szabadeuropa.hu (2021. máj. 23.) (videó)
• Leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái. www.facebook.com (2022. máj. 24.) Nem szavazhat, nem viselhet tisztséget a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségében, nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

Összefoglalók

• Mihályi Péter: A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott. Szabó Attila összefoglalója a székfoglaló előadásról qubit.hu (2023. máj. 1.) A cikk elején a fidesz jogállam elleni intézkedései.
• Rule of law (angol Wikipédia)
• Jogállam (magyar Wikipédia)

Kapcsolódó lapok

• Sargentini-jelentés