„Magyar Nemzeti Bank” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
61. sor: 61. sor:
   
 
Hírek:
 
Hírek:
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/08/matolcsy-gyorgy-parlament-kritika-jegybank-gazdasag/|tit=Matolcsy keményen kritizálta a kormányt a parlamentben|quote=Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között|date=2023-03-08}}
 
* {{CitWeb|url=https://privatbankar.hu/cikkek/reszveny/fajdalmas-rekord-tizenharom-eve-nem-gyengult-akkorat-a-forint-mint-tavaly.html|tit=Fájdalmas rekord: tizenhárom éve nem gyengült akkorát a forint, mint tavaly|aut=Eidenpenz József|date=2023-01-07}}
 
* {{CitWeb|url=https://privatbankar.hu/cikkek/reszveny/fajdalmas-rekord-tizenharom-eve-nem-gyengult-akkorat-a-forint-mint-tavaly.html|tit=Fájdalmas rekord: tizenhárom éve nem gyengült akkorát a forint, mint tavaly|aut=Eidenpenz József|date=2023-01-07}}
 
* {{CitWeb|url=https://ellenszel.hu/2022/10/02/ez-ko-matolcsy-vilagraszolo-buncselekmeny-sorozatot-kovetett-el/|tit=Matolcsy világraszóló bűncselekmény-sorozatot követett el|ass=[[Hadházy Ákos]] szerint|aut=Jabronka Richárd|date=2022-10-02}}
 
* {{CitWeb|url=https://ellenszel.hu/2022/10/02/ez-ko-matolcsy-vilagraszolo-buncselekmeny-sorozatot-kovetett-el/|tit=Matolcsy világraszóló bűncselekmény-sorozatot követett el|ass=[[Hadházy Ákos]] szerint|aut=Jabronka Richárd|date=2022-10-02}}
 
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/06/24/suranyi-gyorgy-inflacio-benzinar-mnb-euro/|tit=Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná|date=2022-06-24}}
 
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/06/24/suranyi-gyorgy-inflacio-benzinar-mnb-euro/|tit=Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná|date=2022-06-24}}
  +
* {{CitWeb|url=https://mfor.hu/cikkek/makro/teljes-fordulatot-kovetel-az-orban-kormanytol-matolcsy-gyorgy--.html|tit=Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György|date=2022-01-24}}
   
 
== Kapcsolódó lapok ==
 
== Kapcsolódó lapok ==

A lap 2023. március 8., 19:01-kori változata

Kormányzati tartalék19-22.png

Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges lesz az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja.

Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.[1]

2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért,[2] holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.[3]

2022 utolsó negyedévében a lakosság forintmegtakarításai 574 MFt-vel csökkentek, a devizamegtakarítások viszont 2500 MFt-vel nőttek.[4] Alakul a kettős valutarendszer.

Forint árfolyam

Euró- és dollárárfolyam 2022-ben. Forrás: Privát Bankár
MNB-tartalékok08-22.png

Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.[5]

2022. szeptember vége

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.[6]

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[7]

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.[8]

Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését.[9] Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

2022 nyara

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.[10]

Az alapkamat változása

Alapkamat21-22.png

Infláció

Aranytartalék

1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/uncia, az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$.

Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon.

Magyarország a legalacsonyabb (30%-os) inflációval került ki a rendszerváltás első két évéből. Csehszlovákia jött utánunk 68%-kal.

Jegyzetek

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok