Nemzetközi jog

Bucsai tömegsír. Forrás: 444

Ez a szócikk elsősorban az orosz-ukrán háború nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozik. A nemzetközi jog szabályait a Római Statútum írja le, és annak az országnak a területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, amelyik ország

• csatlakozott a statútumhoz, vagy
• egy adott ügyben elfogadta a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, a továbbiakban: ICC) joghatóságát.

A Római Statútumot mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadta, de egyikük sem ratifikálta. A Krím elfoglalása után viszont Ukrajna alávetési nyilatkozatot tett, ami azóta is érvényben van, így az Ukrajna területén elkövetett cselekményekre vonatkozik a Római Statútum.

2016-ban az ICC elítélte Oroszországot a Krím megszállása miatt, Oroszország pedig visszavonta a Római Statútum aláírását.

A nemzeti jogok elsőbbséget élveznek a nemzetközi jog felett. A nemzeti joghoz tartoznak azok az ügyek is, ahol az adott ország állampolgára a sértett, függetlenül attól, hol történik az eset. A nemzetközi jogok akkor lépnek életbe, ha egy állam nem tud vagy nem akar eljárni valamilyen ügyben.

Az alábbi nemzetközi jogi bűncselekményeket a Római Statútumhoz csatlakozott államok kötelesek büntetni:

1. háborús bűncselekmények
2. emberiesség elleni bűncselekmények
3. népirtás
4. agresszió. A Római Statútumba ugyan belekerült az agresszió, mint bűncselekmény, de a definíciója nem. Így viszont nem lehet alkalmazni.

Egyik ország sem ítélkezhetik másik ország felett, ezért az országok hivatalban levő vezetői – államfő, külügy- és hadügyminiszter – ellen nem indítható eljárás (lásd alább).

Ügyek indulhatnak egyetemes joghatóság alapján: bárki indíthat eljárást, akárki az áldozat, akárhol történt, akárki követte el. Agresszió esetén ez nem világos. Az USA és az Egyesült Királyság nem foglal állást a kérdésben, mivel a nagyhatalmaknak voltak nemzetközi jogi szempontból nagyon is vitatható akcióik. Pl. a 2003-as iraki invázió a nemzetközi jogászok kilencven százaléka szerint jogellenes agresszió volt.

Háborús bűncselekmények

Háborús bűncselekményt csak háborúban lehet elkövetni. Minden katona által elkövetett bűncselekmény háborús bűncselekménynek minősül, de háborús bűncselekmény a háborús jog megsértése is:

1. ius ad bellum: háború indításának joga
2. ius in bello: a hadviselés során alkalmazandó normák
3. ius post bellum (a háború utáni igazságos rendezés).

A háborúban részt nem vevő személyek (civilek, hadifoglyok, sebesültek) védettek, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a harcolókra.

A parancsnok akkor is felelős, ha nem adott parancsot az adott cselekményre. Meg kell próbálnia megakadályozni ezeket, és ha nem sikerül, felelősségre kell vonnia az elkövetőket. Az orosz hadseregben egyik sem látszik.

Általános büntetőjogi elv (nemcsak háborús bűncselekmények esetén), hogy akik bűnszervezetben követtek el bűncselekményt, közösen felelnek érte. A bucsai mészárlás elkövetői kitüntetéseket kaptak a Kremlben, vagyis a parancsnokok nyilvánvalóan összejátszottak a gyilkosságok elkövetőivel, ezért a parancsnokok is büntethetők, bár nem vettek részt közvetlenül a cselekményekben.

Háborús bűncselekménynek számít tiltott fegyverek használata, pl. kazettás bombáké. Ehhez az egyezményhez sem Ukrajna, sem Oroszország nem csatlakozott, így az orosz-ukrán háborúra ez nem vonatkozik.

Tilos viszont atomfegyvert használni atomfegyverrel nem rendelkező ország ellen az atomsoropó-egyezmény alapján, és tilos a piszkos bomba használata.

A nürnbergi és tokiói perben még nem volt szó a szexuális bűncselekményekről, az ICC viszont részletesen szabályozza, és egyre nagyobb fontosságúnak tekintik. A szexuális bűncselekmény nemtől független, minden szexuális erőszak annak számít.

A nürnbergi per előtt az állam vezetőjének személyes immunitása volt, azóta nemzetközi bíróságon ez elméletileg nem érvényes. Gyakorlatilag csak azután vontak felelősségre államfőt, hogy elveszítette a hatalmat.

1977-ben kiegészítették az 1949-es genfi humanitárius egyezményeket. Az 1. kiegészítés különleges védelmet biztosít bizonyos létesítményeknek: vízi- és atomerőműveket tilos fegyverrel támadni.

Emberiség elleni bűncselekmények

Az emberiesség elleni bűncselekmények sértettje csak a polgári lakosság lehet, viszont bizonyítani kell, hogy átfogó vagy módszeres volt. Pl. a nemi erőszak tömeges alkalmazásának elfogadottsága. A katonák által elkövetett nemi erőszak háborús bűncselekmény, módszeresség esetén emberiség elleni bűncselekmény is. A gyakorlatban ez utóbbit súlyosabban büntetik.

Népirtás

Egy népcsoport megsemmisítésének szándékával elkövetett bűncselekmények. Bizonyítani kell a megsemmisítés szándékát faji, etnikai, vallási csoporttal szemben. Népirtást tömeges emberölés nélkül is el lehet követni olyan intézkedéssorozattal, aminek során a csoport (és nem feltétlenül az azt alkotó személyek) megszűnik létezni. Pl.:

• a csoporton belüli születések megakadályozása
• a gyerekek elhurcolása
• a népirtásra való közvetlen és nyilvános felbujtás elvileg akkor is büntetendő, ha maga a népirtás nem valósult meg.

Egy nép identitásának a megszüntetése népirtás, pl. a nép beolvasztása, vagy a nép nyelvén történő oktatás megszüntetése. A csoport elitjét (polgármester, újságíró, színész, tanár) fokozottan érő atrocitások is népirtásnak minősülnek, hiszen a csoport identitása ellen irányulnak.

2023 márciusáig legalább 16 ezer ukrán gyermeket kényszerdeportáltak az oroszok.

Agresszió

Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy az országok a konfliktusaikat kötelesek békés eszközökkel rendezni. Ennek megszegése az agresszió. Nem minősül agressziónak az erőszak alkalmazása, ha

• az ENSZ Biztonsági Tanácsa előre megengedi
• ha az adott államot támadás érte, vagy megtámadott állam kért tőle segítséget.

Az agressziót a humanitárius jogok megsértése nélkül is el lehet követni. Nemcsak állam, de személy is lehet az elkövető, ha pl. utasítást ad agresszióra.

1974-ben az ENSZ közgyűlése meghatározta az agresszió fogalmát (33/14/29-es határozat). Eszerint agresszió:

• Egy állam területe elleni támadás, annak ideiglenes vagy tartós megszállása vagy annektálása.
• Egy állam területének bombázása, vagy az ellen bármilyen más fegyver – pl. rakéta, ágyú – bevetése.
• Egy állam kikötőinek vagy partvidékének fegyveres blokád alá vétele
• Egy állam bárhol – legyen az nyílt tengeren vagy másutt – tartózkodó fegyveres erőinek megtámadása.
• Egy állam saját területének átengedése egy harmadik állam ellen végrehajtott támadásra.
• Egy másik állam területén nemzetközi szerződés alapján tartózkodó fegyveres erőknek szerződésellenes felhasználása vagy a szerződés lejárta után a kivonulás megtagadása.
• Egy másik állam területére fegyveres csoportok, zsoldosok, „önkéntesek”, terrorista különítmények küldése vagy ilyen akciók közvetlen támogatása.

Ez a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumába is belekerült 2010-ben.

Az agresszió büntethetősége a harmadik világ országainak érdeke, mivel ők szoktak áldozatok lenni. A nagyhatalmaknak viszont szoktak lenni vitatható akcióik.

Lehetőség van viszont különbíróság felállítására

• az ENSZ BT felhatalmazása alapján teljes jogkörrel. Ilyenkor hivatalban levő vezető ellen is el lehet járni. Ez történt Slobodan Milošević esetén is.
• az ENSZ közgyűlés többségi felhatalmazásával, korlátozott jogkörrel. A nem-mel szavazók megtagadhatják az együttműködést a bírósággal.

A II. világháború után a Nürnbergi perben béke elleni bűncselekmények, vagyis az agresszió miatt ítélték el a német és japán vezetőket, azóta viszont nem indult ilyen per.

Nemzetközi Büntetőbíróság

Alapszabálya a Római Statútum, amit 1998-ban fogadtak el, és 2002-ben lépett életbe. 123 ország ratifikálta, további 31 ország írta alá a statútumot. 41 ENSZ-tagország – köztük Kína – nem csatlakozott a statútumhoz. Oroszország, az USA, Izrael és Szudán az aláírás ellenére sem működik együtt a bírósággal. Az USA olyan törvényt hozott, hogy az állampolgárait akár fegyveres erővel is kiszabadíthatja a Bíróság által elrendelt letartóztatásból. Börtönből is? Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Bíróság döntéseinek csak kis országok állampolgárai esetén lehet érvényt szerezni.

A bíróság által körözött személyeket mindegyik tagállam köteles letartóztatni.

Magyarország ugyan 1999-ben aláírta, majd 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot, de nem hirdette ki. A köztársasági elnöknek záros határideje van, hogy eldöntse: aláírja, az Alkotmánybírósághoz küldi vagy vissza a parlamentnek. A Római statútum tehát Magyarországra nézve kötelező egyezmény, amelynek magyar jogba transzformálása elmaradt.

Megjegyzés: Vagyis ha Putyin Magyarországra jönne, nem lenne olyan magyar jogszabály, aminek alapján le lehetne tartóztatni. Ez nem változtat azon, hogy Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége, hogy letartóztassa Putyint, ha idejön.

Oroszország aláírta ugyan a statútumot, de nem ratifikálta, és 2008-ban visszavonta az aláírását, amikor szóba került az oroszok felelőssége a grúz áldozatok kapcsán.

A bíróság akkor jár el, ha az illetékes állam nem teszi meg. Ha a bíróság körözést ad ki valaki ellen, az illetőt minden ország köteles letartóztatni, aki részese a statútumnak.

Az univerzális joghatóság azt jelenti, hogy az egész nemzetközi közösség érdekeit sértő bűncselekményeket az elkövetés helyére, az elkövető vagy a sértett állampolgárságára tekintet nélkül minden államnak üldöznie kell.

Putyin büntethetősége

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen háborús bűncselekmények miatt gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Ugyancsak elfogatóparancsot adtak ki Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen. Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, de Ukrajna igen, és az ő területén történtek a törvénysértések.

Oroszország 2000-ben aláírta az ICC-ről szóló római egyezményt, de az orosz parlamentben soha nem ratifikálták azt. Sőt, miután a büntetőbíróság megszállásnak nevezte Krím annektálását, Oroszország visszavonta aláírását.

Magyarország ugyan ratifikálta az Római Statútumod, de nem hirdette ki. 2023 áprilisában az országgyűlés Külügyi bizottsága elutasította a statútum kihirdetésére vonatkozó javaslatot.

Nem kérdés, hogy háborús bűncselekmény, emberiesség elleni bűncselekmény és népirtás is történt Ukrajnában. Háborús bűncselekmények (hadijog megsértése, mint például a hadifoglyok megkínzása, kivégzése vagy a fosztogatás), emberiesség elleni bűncselekmények (a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás, például célzott bombázás a polgári infrastruktúra ellen, a módszeres fosztogatás) jól dokumentálhatóan és nagy számban történtek. A kérdés az, hogy ezeket miképpen tudják összekötni Putyin személyével.

Az ICC szerint hivatalban levő államfő ellen nem lehet eljárást indítani (bár az utóbbi években ez változóban van, lásd pl. az 1993-as pert Slobodan Milošević ellen egy ad hoc bíróság által), és a fent leírt okból agresszió miatt sem.

Népirtással megvádolhatók az oroszok, a gyermekek tömeges átszállítása Oroszországba és orosszá nevelése ugyanis annak számít, mivel annak célja az ukrán nemzet megsemmisítése.

A bucsai mészárlás nem számít népirtásnak, hanem emberiség elleni bűntett. A parancsnok csak akkor vádolható meg a bűncselekménnyel, ha nem jár el egy tudomására jutott bűncselekmény esetén. A bucsai mészárlás esetén Putyin nemhogy nem járt el, de egyenesen kitüntette az elkövető orosz dandárt. Vagyis Putyin elkövette az emberiség elleni bűntettet.

„	A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.	”
– Kaiser Ferenc

Putyin felelős a Wagner-csoport működéséért is, hiszen a csoport börtönökben toboroz katonákat, ami lehetetlen lenne állami jóváhagyás nélkül.

Putyin csak demokratikus váltás esetén lenne felelősségre vonható, ha az új vezetés Hágába küldené, ahogy annak idején Miloševićet.

Az Európai Parlament megszavazta, hogy az Unió állítson fel különleges bíróságot az orosz politikai és katonai vezetés által elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. A bíróság vizsgálhatná a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko felelősségét is. Oroszország nem fogadja el a nemzetközi büntetőbíróságok joghatóságát.

Ratifikálás

Az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter: meghatalmazás felmutatása nélkül fogalmazhat meg szerződést és ismerheti el azt az államra nézve kötelezőnek. A ratifikáció a legmagasabb szintű megerősítése annak, hogy az állam a szerződést magára nézve kötelezőnek tekinti.

Az aláírt megállapodást a ratifikálásig be kell tartani. Többoldalú szerződés esetén akik aláírták, de még nem erősítették meg, tartózkodniuk kell a szerződést meghiúsító cselekményektől.

Nemzetközi szervezetek

amiknek Magyarország is tagja:

• ENSZ
• Európai Unió
• NATO
• Bukaresti Kilencek
• Visegrádi Együttműködés (V4-ek)
• EBESZ

Forrás

Elsődleges források

• Háborús bűnök Ukrajnában. Bombera Kriszta riportja Ádány Tamással és Hoffmann Tamással YouTube (2022. dec. 4.) (videó)
• 📝 Lamm Vanda – Varga Réka: Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 29.) (videó) 1:33:22 ill. 2:11:20-től.
• Nemzetközi Büntetőbíróság (magyar Wikipédia)
• Németh Árpád: Zsugorodik a világ Putyin körül – az elfogatóparancs soha nem veszti hatályát. hu.euronews.com (2023. márc. 21.) A bíróság eddigi működése. A nürnbergi perről írtak pontatlanok: 1 évig tartott a per, 22 vádlott volt, akik közül hármat felmentettek.

Jogszabályok

• 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről. net.jogtar.hu (1987. szept. 15.)
  • Nemzetközi jog (magyar Wikipédia)
• Római Statútum (angol Wikipédia), angol és magyar szöveg a parlament honlapján
• 1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról 1956. február 16.
  • Az ENSZ Alapokmánya (magyar Wikipédia)
• nemzetközi hadijog
  • ius ad bellum: háború indításának joga
  • ius in bello: a hadviselés során alkalmazandó normák
    • Hágai egyezmények (magyar Wikipédia): a hadviselés módjai és eszközei
    • Genfi egyezmények (magyar Wikipédia): a háború áldozatainak védelme (humanitárius szabályozás)
  • ius post bellum (a háború utáni igazságos rendezés)
• magyar hadijog
  • 1954. évi 32. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezményeknek a Magyar Népköztársaságban való törvényerejéről 1954. november 26.
  • III. Genfi Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan, 1949. aug. 12.
  • IV. Genfi Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan, 1949. aug. 12.

Cikkek

• Molnár Kristóf: Először adhatnak ki letartóztatási parancsot oroszok ellen az ukrajnai invázió óta. 444.hu (2023. márc. 13.) A két ügy egyike tömeges gyerekrablás, a másik civil infrastruktúra támadása.
• Herczeg Márk: Putyin hatályon kívül helyezteti Oroszországban az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményeket. 444.hu (2023. jan. 17.)
• Tóth-Szenesi Attila: Putyint pont a legnyilvánvalóbb bűne miatt nem állíthatják bíróság elé. Interjú Lattmann Tamással 444.hu (2023. jan. 9.)
• Egyre gyűlnek az orosz háborús bűncselekmények bizonyítékai. www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 30.)
• Egyre több kínzásra találnak bizonyítékot az orosz megszállás idejéből Herszonban. www.szabadeuropa.hu (2022. nov. 29.)
• Garry Wills: Mi az igazságos háború? Yale University Press (2004)
  • II. János Pál pápa a koszovói beavatkozást és az Afganisztán elleni katonai akciót is támogatta, nem támogatta viszont a (második) iraki beavatkozást
• Papp Nikolett: Az államfők nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonásának mai keretei. Debreceni Jogi Műhely www.debrecenijogimuhely.hu (2016/12/31)

Kapcsolódó lapok

• Orosz-ukrán háború
• ENSZ