Energiaárak

Az energiahordozók világpiaci ára 2021–22-ben.

Forrás: Facebook/Számok - a fideszes álhírek ellenszere

2022. október végére a gázárak visszatértek a háború előtti szintre a holland gáztőzsdén, köszönhetően az Európában felhalmozott és a tengeren kirakodásra váró LNG-gáznak. A hazai gázárcsökkenés még várat magára. A hazai magas gázárat a Momentum Orbán-felárnak nevezi.

2023 elején a benzin árát az szabja meg, hogyan boldogulnak a kínaiak a covid kezelésével. Az emberek ui. nincsenek beoltva, és elengedték a hagyományos járványkezelési megszorításokat. A kínaiak a legnagyobb kőolajimportőrök a világon.

2022. októberben a magyar piaci gázár magasabb volt a holland tőzsdei árnál is: 1000 Ft/㎥. A tapasztalatok szerint a Magyarországra érkező orosz gáz ára a holland tőzsde 2 hónappal korábbi árát követi 10%-os felárral (lásd alább).

2022-ben Magyarország a GDP 11,5%-ával fizethet többet az energiáért ′21-hez képest. Az éves energiaszámla várhatóan 19 M$ lesz. Más szóval: az energia 2021-ben 2,5 eMFt-s költsége ′22-ben már borítékolhatóan 8 eMFt fölé szökik. A G7 becslése szerint az év egészében 8300 MFt körül alakulhat.

Oroszország Magyarországgal szemben betartja a hosszú távú szerződéseit, az EU más országaival szemben nem.

„	Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint 60 százaléka.	”
– Orbán Viktor, 2022. március 25.

A magyarországi energiafelhasználás évente körülbelül 1,1 mTJ, ennek ⅓-a gáz.

A fő energiahordozók ára forintban és GDP-arányosan. Forrás: G7

Rezsinövelés

2022. július 12-én bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (jelentsen az bármit), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is. Ettől kezdve

• Havi 210 kWh-ig marad a 36 Ft-os villanyár, a felett viszont 70,1 Ft-t. A kormány szerint a piaci ár 242 Ft.
• A gáz 144 ㎥-ig marad 102 Ft, a fölött 747 Ft. A kormány szerint a piaci ár 1020 Ft, bár erről teljes a zűrzavar. Holoda Attila szerint ilyen nincs is. 2022. első 11 hónapjában a gáz átlagos beszerzési ára 572 Ft/㎥ volt az EuroStat szerint.

A gáz tőzsdei ára 2022. július 20-án 120 Ft/m³, az áram 350 €/MW, azaz, 140 Ft/kWh.

A benzinársapkát a kormány 2021. november 11-én vezette be, jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

Gáz Magyarországon

2022. július végén. Forrás: Facebook/Nyomtassteis

Mértékegységek:

• 1 MWh = 94,787 ㎥
• 1 ㎥ = 34 MJ
• 1 kg = 1,36 ㎥

Kevesebb mit felére zuhant a gáz ára a TTF-en, amióta az EU ársapkát tett rá – és amióta Szijjártó bejelentette, hogy Európa magát öli meg vele. Január 4-én délután 68 eurónál járt.

• 120€/MWh volt az ára a földgáznak a rotterdami tőzsdén 2021. októberben, amikor Orbán arról beszélt, hogy anyázni támad kedve, amikor a fogyasztás csökkentéséről hall.
• 180€/MWh volt a gázár 2021. decemberben, Orbán azt mondta, hogy Nyugat-Európa meg fog fagyni télen.
• 220 euró volt gázár 2022. márciusban, amikor Orbán azt ígérte, megvédik a rezsicsökkentést.
• 175€/MWh volt a tőzsdei ár 2022. júliusban, amikor kiderült, hogy mégse, és a kormány a hétszeresére emelte az átlagfölötti fogyasztás árát.
• 340 eurót kellett fizetni Rotterdamban egy megawattóráért augusztus végén, amit Orbán, a kormánya, a Fidesz és a pártállam egyéb szatellitjei a gázra nem is létező uniós szankcióknak tudtak be, azt állították, „Európa legtöbb országában már nincs áram, olaj és gáz”, és azt követelték, a Nyugat szüntesse be Ukrajna támogatását, Kijev kössön békét, azaz kapituláljon és hódoljon be Putyinnak.

Szijjártó egész július-augusztusban arról beszélt, milyen jól halad a tározók felöltése. Azaz Magyarország akkor vásárolt gázt, amikor az a legdrágább volt.

A gázár a tározók feltöltése után esni kezdett, elérte a 100€/MWh-t, majd a tél közeledtével ismét emelkedett 50%-ot. Ekkor az EU ársapkát tett a gázra (csak a tengeri szállításúra, csak február 15-étől és csak 180€-nál).

Magyarország ezt nem támogatta, mert Szijjártó biztos volt benne, hogy az ársapka gázhiányhoz, ami pedig áremelkedéshez vezet majd:

„	Európa saját magát öli meg.	”
– Szijjártó Péter

Szijjártónak annyira igaza lett, hogy a gázársapka óta a rotterdami tőzsdei ár megfeleződött. Majdnem 150€/MWh-ról január 4-én délutánra 68 euróra esett megawattóránként.

A drasztikus zuhanásról a kormány propagandabirodalma nem számolt be. Az energiaügyi minisztérium ellenben december 30-án azt közölte,

„	Nem nőnek a lakossági felhasználók terhei. A lakossági felhasználók januártól átlagfogyasztás alatt és felett is változatlan árakon juthatnak áramhoz és földgázhoz.	”

Hogy esetleg csökkenhetnének is, arról nem tettek említést.

Egy megawattórát 100 köbméterrel számolva, 400-as forintárfolyammal és 70 eurós gázárral kalkulálva ez azt jelenti, hogy egy köbméter a tőzsdén 280 forintba kerül, miközben a magyar nép az átlagfogyasztás fölötti részért 750 forintot fizet.

Tehát csaknem háromszor annyiért adja a kormány a gázt, mint amibe a piacon kerül.

Kinek mit intézett, ugye.

Gázt venni akkor lehet egy országtól, ha fizikai összeköttetés van a két ország között (bár a molekula nem feltétlenül onnan jön). Ez azt jelenti, hogy Magyarország tud venni nem orosz gázt

• Horvátországtól, akiknek közös gázmezőjük van Olaszországgal
• Szlovákiából, akiknek összeköttetésük van Lengyelországon keresztül Litvániával, ahonnal lehet norvég gázt venni
• az európai gázhálózatból.

A gázkitettségünk azért olyan magas, mert csak a Gazpromtól vásárolunk.

2024–25-re tud leválni Magyarország az orosz gázról. A 2022-es tél ki fogja meríteni a tározókat, a ′23-as télre viszont nem fogjuk tudni feltölteni, így 2023-ban várható gázhiány Magyarországon. 2023 végére, 2024 elejére várhatóan lesz elég LNG gáz a világpiacon. 2025-re várható bőséges ellátás.

Gázvezetékek Oroszországból Európába

Magyarországra 4 gázvezeték jön Oroszországból:

• Jamal Szibéria északi részéről, a Jamal-félszigetről Beloruszon és Lengyelországon keresztül Németországba vezet. 2022. március 30-án lezárták. Oroszország 2022 karácsonyán felajánlotta, hogy újranyitja (lásd alább).
• Északi Áramlat 1.: 2014-ben helyezték üzembe. 11 M€-ba került, 55 M㎥/év kapacitású. Augusztus 28-án lezárták, a 4 vezetékből 3 fel is robbant, amit robbanóanyag kimutatásával is igazoltak. A 2. vezeték nem kapott német engedélyt. Aug. 28. óta az oroszok Szentpétervártól északra napi 10 m$ értékű gázt fáklyáznak el. A gáztározóik teljesen tele vannak. 2023. március 3-án az oroszok végleg lezárták a vezetéket, mert kevés esélyt látnak arra, hogy a Nyugattal való kapcsolatok a belátható jövőben javuljanak.
• Török Áramlat és annak balkáni folytatása Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig (Balkáni Áramlat). 16 M㎥/év kapacitású. Ezen a szerződött mennyiség jön.
• Testvériség vezeték (ukrán): 2019-ben épült, technikailag 170 M㎥/év kapacitású, teljesen kiválthatná az Északi Áramlatot. 60, 2022. május óta 40 M㎥/év kapacitással működött. Elszámolási viták kezdődtek pont az Északi Áramlat felrobbanása idején. A Gazprom bejelentette, hogy leállít minden Ukrajnán keresztüli gázszállítást, ha az ukránok nem vonják vissza az ellenük indított pert. 2022. december 19-én egy tervezett karbantartás alatt robbanás történt a vezeték középső, oroszországi szakaszán. A szállított gáz mennyisége nem fog csökkenni egy párhuzamos vezeték miatt. 2025-től a vezetéket lezárják.

Putyin felajánlotta a gázszállítások folytatását az Északi Áramlat 2. egyetlen megmaradt, 27,5 M㎥/év kapacitású vezetékén keresztül, de Németország azonnal visszautasította.

Európán kívül az oroszoknak egyetlen gázvezetékük van: a Szibéria Ereje. 2019-ben adták át, 38 M㎥/év kapacitású. 2020-ban elkezdték az 50 M㎥-es kapacitású Szibéria Ereje 2. vezeték építésének tervezését Mongólián keresztül, Kínával kötött szerződés nélkül. A mongolok szerint viszont az építés legkorábban 2024-ben kezdődhetik, és 2029–30-ra lehet kész, ráadásul a technológiai bojkott miatt valószínűleg nem is oldható meg az építés.

Európa gázvezetékei a norvég vezeték nélkül

Baltic Pipe

A Baltic Pipe gázvezeték Norvégia–Dánia–Lengyelországon keresztül vezet, 10 M㎥ kapacitású, 2022 szeptemberében adtak át.

Törökország gázvezetékei

Gázbeszerzés

Az orosz gázár 2 hónapos csúszással követi a holland gáztőzsdét.
Forrás: Népszava

Az éves szükséglet 11 M㎥, egy átlagos téli napon 50 m㎥. Csak a műtrágyagyártó Nitrogénművek évi 0,6 M㎥-t használ el.

Magyarország 4 forrásból szerezhet be gázt:

• 4,5 M㎥ a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés, ebből 1 M㎥ jön Ukrajnán keresztül, 3,5 M㎥ a Török Áramlaton
• 1,5 M㎥ a saját termelés
• 1 M㎥ LNG Horvátországon keresztül az USA-ból. A horvátok 2,6-ról 5,1–6,5 M㎥-re tudnák növelni az LNG-kapacitásunkat 2024–25-re.
• a többit a piacról, ami általában ugyancsak Oroszo-ból származik. Ez eltűnt. Ennek egy részét meg lehet takarítani.

A 4,5 M㎥-es szerződést Szijjártó kötötte 2021. novemberben. A szerződésben lévő árképlet a piaci árat veszi alapul, az irányadónak tekintett holland gáztőzsde árfolyamához van kötve. Ezt az információt, amiről korábban több lap is írt, október elején a kormány is megerősítette. Bár a szerződést titkos miért is?, a Népszava KSH-adatokon alapuló számításai szerint az oroszoknak fizetendő gázár 2 hónappal követi a holland gáztőzsde egy hónapos szállítású árát (lásd a jobb oldali ábrát). Ezzel végképp lehetetlenné vált a rezsicsökkentés fenntartása, az ui. 2051 MFt-be került volna.

Szijjártó 700 m㎥ többletet próbált venni az oroszoktól 2022. július 21-én (14 átlagos téli napra elég), bár egyes források szerint a találkozó célja inkább az volt, hogy a 4,5 M㎥-t biztosítsa. A 700 m㎥ végül több későbbi találkozóval együtt is csak részben sikerült, ráadásul igen magas, 1100 Ft/㎥ áron.

A kormány kedvezményeket kért a Gazpromtól. Annyit sikerült elérnie, hogy októbertől 2023 márciusáig az orosz gázért csak egy meghatározott, fix összeget kell fizetnie, az e feletti összegeket részletben, kamattal együtt fizeti.

Bár a gáz ára a holland gáztőzsdén október végére a háború előtti szintre ment vissza, a magyar kormány a legmagasabb áron rögzítette a gáz árát (1300 Ft/㎥-en) a 4. negyedévre a távhőt szolgáltató cégek számára, amik a lakosságtól jóval kevesebbet tudnak beszedni a hatósági ár miatt, amit a költségvetés meg kell térítsen, ezért a lakossági árat nem tudja csökkenteni. Így hiába a csökkenő gázárak a világpiacon, a magas áron beszerzett gázt a lakosságnak és az önkormányzatoknak magas áron kell eladni.

Ha a teljes 2022-es évet nézzük, akkor 16 százalékkal volt drágább az orosz gáz, mint a más forrásból származó, az új hosszútávú szerződés 2021. októberi megkötése óta pedig még nagyobb, 20 százalékos az eltérés.

A kormány meg akarja szüntetni a hajdúszoboszlói gáztározót, hogy kinyerjen belőle 800 m㎥ párnagázt. Ettől tönkremegy a tározó, amiben 2,2 M㎥ párnagázt és 1,6 M㎥ kereskedelmi célú földgázt lehet eltárolni. Mindezt azért, mert a tározóban még olcsóbban vett gáz van.

Gáz Európában

Európa teljes földgázszükséglete 400–450 M㎥.

Az Európai Unió hosszas viták után elfogadta a közös gázbeszerzést. Ez egy olyan rendszer, ami összegyűjti az igényeket, és nagy tételekben versenyezteti a szállítókat. A vevők kéthavonta jelezhetik az igényeiket 12 hónapra előre. A téli betárolási mennyiség 15%-ára kötelező bejelentkezni (ez nálunk 500 m㎥, az EU-ban összesen 13 M㎥), de nem kötelező átvenni.

A rendszer elsősorban a kisebb mennyiségben vásárlóknak segít, pl. egy LNG elosztható több vevő között. A nagy mennyiségű beszerzéstől az árak és az áringadozások csökkenését várják. Az orosz cégek ki vannak zárva a szállítók közül.

Magyarország végig ellenezte az egész projektet. Még nehezebb lesz neki kitartani az oroszok mellett.

A gáz árának alakulása

A ′22. augusztus 26-i 350 euróról október 19-re 117 euróra esett vissza a gáz ára MWh-ként a holland TTF gáztőzsdén. ′23. május 8-án 35€, május 19-én 30€ alá került.

Az oroszok jelezték, hogy 2023-ban már csak 10 M㎥ gázt fognak szállítani egész Európába. Ez Magyarország éves szükséglete. Könnyen lehet, hogy leállítják az ukrán, de akár a török vezetéket is. Pont akkor, amikor az akkumulátorgyárak miatt Magyarország gázerőműveket akar építeni, és másfélszeresre növelni az energiaszükségletét.

2022. október végére a gáz ára lényegében a háború előtti (már akkor magas) szintre esett vissza (jobb oldali ábra). Ennek elsődleges oka az USA-ból indított rengeteg LNG, ami nem tud kirakodni Európában, emiatt a hajón tárolt gázkészletek jelentősen megnőttek.

Európa nagy gázbeszállítói: Oroszország, Norvégia, Marokkó (Portugálián keresztül) és az LNG-k. 2022 első félévében:

• Oroszország 31,4%
• Norvégia 22,7%
• Algéria 10,7%
• más országok vezetéken 9,5%
• LNG 25,7% (főleg USA, Katar, Nigéria).

2022 karácsonyán Oroszország felajánlotta, hogy újraindítja a március végén lezárt Jamal vezetéket (a 4 gázvezetéket lásd feljebb). Nagyon kellhet nekik a pénz.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint 2021-ben az orosz gáztermelés 763 M㎥, az export 250 M㎥ volt. 2022-ben a termelés 12%-kal, az export 25%-kal csökkent, az LNG-export viszont 8,7%-kal nőtt, év végére 21 M㎥ lesz.

Az orosz gáz aránya 50%-ról 10%-ra esett le: Oroszország elvesztette a gázcsatát

Forrás: Telex

Szlovákia ⅓-ára csökkentette az orosz gázfüggését, ami nagyobb volt, mint Magyarországé. ⅓ részt Norvégiából vásárolnak a Baltic Pipe gázvezetéken, egy másik harmadát pedig LNG-vel váltották ki, amit olasz, horvát, belga és brit kikötőkben foglaltak le. Az új beszerzések nem drágábbak, mint amennyiért a Gazprom adta a gázt.

Ausztria 4 M㎥ Rotterdamba érkező LNG gázra szerződött, Csehország 3 M㎥ Eemshavenbe érkező LNG gázra.

Magyarország továbbra is csak és kizárólag Oroszországtól vásárol gázt.

Az oroszoktól származó gáz – évi 170–200 M㎥ – elérte az európai fogyasztás 42%-át. A Gazprom megbízható, olcsó, pontosan szállító cég volt, amit 50 év alatt épített ki, és amit Putyin egy pillanat alatt döntött össze. Most az a cél, hogy a részesedésük 10–15%-nál ne legyen több az EU-ban, mert ennyi bármilyen zavar esetén kiváltható.

2022 szeptemberében az orosz gázmennyiség 40%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban.

Az EU célja

• az energiahatékonyság növelése, a mennyiség csökkentése
• a megújuló energiaforrások fokozott bevonása
• más gázforrások bevonása.

Az EU 2022-re előírta a gáztározók 80%-os feltöltöttségét, amit mindenki már októberben teljesített. Ennek érdekében 70%-kal több LNG-gázt vásároltak az EU-országok összesen, mint előző évben.

A rendszerhasználati díjat az EU írta elő az energiaárak összehasonlíthatósága érdekében, és 4–8%-os tőkemegtérülést kell biztosítson. Ez most több lesz, mert Mészáros beszállt az üzletbe.

Oroszország gázcsap-elzárása az EU 27 országából 4-et hozott nehéz helyzetbe a tengerpart hiánya miatt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország. E négy ország évi 32 M㎥ gázt vásárol, 92%-át Oroszországból felárral, ami most nőtt. A legrosszabbul viszont Oroszország járt: a 2019-es 200 M㎥-es európai gázexportja 2022-re 60 M㎥-re csökkent. Az árak emelkedése miatt ′22-ben a pénzbeli veszteség még viszonylag kevés lesz, de már most látható, hogy néhány éven belül a gáz ára stabilizálódni fog Európában (a mi régiónkban később, 2027 körülre), így Oroszország teljesen tönkretette a saját gázüzletét.

Az európai földgáztőzsdék erősen szétváltak aszerint, hogy ki mennyire éri el az LNG-forrásokat. A brit, a belga, a spanyol és a francia árak érdemben alacsonyabbak, mint a német, olasz, holland, magyar, olykor 100 €/MWh árkülönbség is kialakult.

Már 2021 nyarán elkezdte a Gazprom visszafogni az exportot Európa felé. 2022-ben fokozatosan egyre több vásárlójától vonta meg a földgázt. Először csak új szerződéseket nem kötöttek, aztán egyre több, érvényben lévő szerződésének sem tett már eleget a cég. A termelés csökkenése ellenére 2022 első fél évében több pénzt termelt, mint 2021 első hat hónapjában az európai gázárak emelkedése miatt.

2022 eleje és október 15. között a gázkitermelés 18%-kal, 72 M㎥-rel csökkent az előző év azonos időszakához képest (ebből 9,5% az orosz belső piac csökkenése miatt). Az Európába irányuló export visszaesése 41,4%, azaz 89,3 M㎥, ami várhatóan tartós marad, sőt, tovább csökkenhet néhány év alatt újabb vezetékek és LNG-k bevonásával.

Kőolaj

Az USA, Szaúd-Arábia és Oroszország nagyjából azonos mennyiségű olajat ad el a világpiacon.

Magyarország évenként 7,5 millió tonna olajat importál.

A MOL nyereségének jelentős részét a dízelolaj árrése adja. 2023. február 5-től kezdve viszont nem lehet eladni orosz olajból finomított terméket, köztük dízelt az EU-ban. Tengerről viszont csak Horvátországból lehet olajhoz jutni, amivel több okból is rosszban vagyunk (pl. a Hernádi-ügy miatt), és igen magas árat kérnek a tranzitért. Brüsszelhez lehetne fordulni, de véletlenül azzal is rosszban vagyunk.

A kedvezményes árú orosz olaj eladásából a Molnak komoly bevétele volt, amit a kormány eredetileg 25%-kal, 2022 nyarától 40%-kal adóztatott, majd decemberben 95%-ra emelte az adót. Ez 470–480 MFt többletbevételhez juttathatja a költségvetést.

A másik tényező, hogy az orosz olaj 20–30$-ral alacsonyabb hordónként.

Az olajár alakulása 2022-ben. Forrás: Forbes

Benzin

2023 elején Horvátországban 550 Ft, nálunk 650 Ft a benzin ára.

A kőolaj és gáz árának együttmozgása

Az 1970-es évek erőművei alkalmasak voltak kőolajat és földgázt is használni. Ma már a kőolajat 70%-ban közlekedésre használjuk, 20%-ot visz el a petrolkémiai ágazat és 10% jut minden másra.

A két energiahordozó ára a 2000-es évek elejéig még együtt mozgott a világpiacon, azóta viszont fokozatosan elváltak egymástól, a 2020-as évekre szinte teljesen. A Gazprommal kötött szerződések ügyében az EU egységesen lépett fel, így a Gazprom ma már Európában mindenkinek a holland TTF gáztőzsde árai alapján számláz – beleértve Magyarországot is.

Az ősz végén az azonnali szállítású gázár alacsony, a határidős árak nem. Várhatóan a hideg bejövetelével az azonnali is visszaemelkedik.

A gáz 2020–30 között kb. a 2–3-szorosa lesz a tíz évvel korábbinak.

Elektromos áram

Magyarország éves áramigénye 44 MTWh, ami néhány éven belül 68 MTWh-re mehet fel a tervezett akkumulátorgyárak miatt. Magánbefektetők nincsenek erőműépítésre részint a bizonytalan jogi környezet, részben a Robin Hood adó miatt.

Az elektromos áramon a 9%-os társasági adón kívül 41% Robin Hood adó is van. Vagyis a nyereséget 50%-os adó terheli.

A rezsicsökkentés következtében a lakossági energiaellátásból minden cég kivonult, maradt az MVM.

Atomenergia

Európában 18 szovjet gyártású atomerőmű van. Az Európai Unió tagállamai 2021-ben 210 m€-t fizettek Oroszországnak az urániumért. (Az olajimport 88 M€ volt ′21-ben.) Azóta Bulgária és Csehország csökkentette, Magyarország, Szlovákia és Finnország növelte az orosz importot.

Magyarország 150 m$-t, 65%-kal többet költött nukleáris importra, Szlovákia 72%-ot. (Szlovákia új atomerőművet állított üzembe, és ennek a nukleáris fűtőanyagát Oroszország szállítja egészen 2026-ig.) (Magyarország meg ugye építi Paks 2-t.)

Bulgária és Csehország szerződést írt alá az amerikai Westinghouse-szal nukleáris fűtőelemek szállításáról, de három évbe is beletelhet, amíg ez a gyakorlatban is megvalósul.

Alternatív energiaforrások

A szélerőművek fejlesztését a kormány lényegében ellehetetlenítette. A napelemeket egy időben támogatta, aztán a 2022. október 13-i kormányinfótól kezdve hirtelen korlátozni kezdte (lásd alább), és a geotermikus energiáról kezdett beszélni.

Ez Európai Bizottság az EU-pénzek hozzáféréséhez feltételként szabta, hogy 2024 végéig megszűnjenek a napelem-korlátozások. A terveket 2023. március 31-ig kell benyújtani.

Magyarország Azerbajdzsánból importál évi 1000 MW áramot. A vezeték 1200 km hosszú, Grúzián, a Fekete-tengeren és Románián át visz Magyarországig. Ez lesz a világ leghosszabb tenger alatti villamosvezetéke. A megvalósíthatósági tanulmány 2,5 M€, 2023 végére kell elkészüljön, a Világbank fedezi. A beruházás újabb 3–4 év alatt fog elkészülni, az EU Bizottság 2,3 M€-val támogatja.

Napelemek

Bár a kormány egy ideig támogatta, 2022 októberében rálépett a fékre, és lényegében megtiltotta újabb napelemek telepítését, pedig azokat a lakosság saját pénzéből is hajlandó lenne finanszírozni.

Az a probléma, hogy egy háztetőn levő napelemmel termel áramnak a háztartás csak 15–20%-át fogyasztja el, a többit visszatáplálja a hálózatba, amire ez nincs felkészülve. Ha a visszatáplálásra nincs lehetőség, nem éri meg a drága napelemeket megvenni. A villamos hálózat fejlesztésére pedig nincs pénz. Azért nincs, mert ez hátrányos lenne az oroszoknak. A kormány minden energiát tőlük akar megvenni.

Az EU támogatta volna a háztartások napelem-beruházásait, de a kormány 2016-ban elérte, hogy ezeket a pénzeket magánlakások helyett kormányzati, önkormányzati és egyházi intézményekre fordíthassák. A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint kétszer annyi energiamegtakarítás lett volna elérhető a magánlakások esetében.

A napelemes fejlesztések ellehetetlenítése érthetetlen. Sokan az elmaradt fejlesztések miatti műszaki akadályokra gyanakodnak, de a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint 8 MW-t lehetne visszatáplálni a hálózatba már most is, és ebből 3,5 MW van kihasználva.

2022-ben 1,1 GW-tal nőtt a napelem-kapacitás, 2023 első félévében 840 MW-tal.

Stratégia

Az első energiastratégiát 2011-ben a parlament fogadta el. Abban szerepelt az akkor 65%-os orosz gázfüggőség csökkentése. 2023-ra a függőség 85%-ra nőtt. Szerepelt benne az épületszigetelés, ami Románia és Bulgária után nálunk a legrosszabb. (Bulgáriában nincs tél.)

A stratégiában Paks 2-nek nincs nyoma: az rögtönzés.

Az energiastratégia nem taktikai lépések összessége. A taktikát a politika befolyásolja. A kormány naponta kerül szembe azzal az energiastratégiával, amit ő maga fogadott el 2020. január 8-án és írta felül a parlament döntését. Így energiapolitikát nem lehet irányítani. Ráadásul túl sok a fej az egyéni érdekekkel.

Az energiastratégiában nyoma sem volt az azeri gázvezetéknek vagy az akkumulátorgyáraknak. Rögtönzések hosszú távú kérdésekben.

A stratégia megvalósításához az energiaügyi miniszternek felhatalmazást kell adni, és elnézni neki, ha a napi taktikai lépésekkel ütközik.

Nem volt átgondolt lépés, hogy 2013-ban a magyar állam megvásárolta az E.ON-tól a gáz üzletágat, hiszen így be kellett lépnie egy olyan piacra, ahol relatív kis szereplőnek számít.

2018-ban Orbán a Fekete-tengeri román gázmezőkre számítva azt mondta, 2022-re Magyarország csökkenteni tudja a függőségét az orosz gáztól. A dologból nem lett semmi román oldali beruházási problémák miatt. Az eset jól mutatja, hogy az energiapolitika napi rögtönzéseken alapul.

„	A lényeg az, hogy a Romániából amerikaiak által kitermelt gáz Magyarországra érkezik majd, és ezzel az orosz gázmonopóliumnak Magyarországon egyszer és mindenkorra vége van. A szükséges importnak felét, több mint felét képesek vagyunk nem orosz forrásból behozni Magyarország területére.	”
– Orbán Viktor, 2018.

Az oroszokkal kötött hosszútávú szerződés évi 4,5 M㎥ gázról szól, miközben a német E.ON 50–55 M㎥ gázról tárgyalt. Az árakon akkor lehetne csökkenteni, ha a viszonylag olcsó hazai kitermelés nagyobb lenne, vagy több helyről vásárolnánk. Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédjával összekötötte a gázrendszerét, már az is kérdéses, miért kellett megkötni a hozzú távú gázszerződést. (A szlovén összekötés lehetővé tenni a hozzáférést az olasz LNG-terminálokhoz, de egyelőre nem történt semmi ennek érdekében.)

Egy összeurópai beszerzés során a nagyobb mennyiségek miatt kedvezőbb árat kapna hazánk is. A magyar kormány erős orosz kapcsolata mindenképpen politikai indíttatású kérdés. Miközben egy „gázunió” biztosan kedvezőbb árakat kínálna, kizárná azt, hogy az egyéb üzleti, politikai kérdésekkel (magyarul: korrupcióval) összekösse a kérdést a magyar kormány. Fogyasztóként természetesen az lenne az érdekünk, ha minél olcsóbban jönne a gáz.

LNG – műszaki kérdések

A metán hűtéssel és nyomással az eredeti térfogatának 1%-ára nyomható össze. Egy LNG-hajó 150–250 e㎥ cseppfolyósított gázt szállít, vagyis kb. 20 m㎥-t.

Forrás

• Népszava: Továbbra is drágán vesszük a gázt Putyintól. 24.hu (2023. aug. 2.) Áprilisban 12, májusban 9%-kal.
• Februárban is jóval a piaci ár felett vásároltuk az orosz gázt, egy hónap alatt 113 milliárdot bukott az ország. hvg.hu (2023. máj. 3.)
• Herczeg Márk: New York Times: Az amerikai hírszerzés szerint egy ukránbarát csoport robbanthatta fel az Északi Áramlat vezetékeket. 444.hu (2023. márc. 7.)
• Jandó Zoltán: Fontos részlet derült ki a titkos magyar-orosz gázszerződésről. g7.hu (2023. feb. 20.)
• Sarkadi Zsolt: Akkor hagyták cserben Európát a francia atomerőművek, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. telex.hu (2023. jan. 7.)
• K. Kiss Gergely: Lesújtottak az oroszok az európai gázpiacra, így vágott vissza az unió. 24.hu (2023. jan. 2.)
• Jandó Zoltán: Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban. g7.hu (2022. nov. 25.) Mert bértárolást csinálunk, és az MVM exportál a saját gázkészletéből.
• Tiszai Balázs – Kovács Gábor: Nem az a kérdés, hogy kell-e energetikai minisztérium, hanem hogy lesz-e értelme. hvg.hu (2022. nov. 10.)
• Nagy Bálint: A magyar piaci áras üzemanyag az egyik legdrágább a térségben. telex.hu (2022. nov. 8.)
• Aradi Hanga Zsófia: Új gázvezetékeken keresztül érkezhet gáz Magyarországra. telex.hu (2022. nov. 8.)
• Csökken a gáz ára – persze csak Európában, nálunk nem. www.nyomtassteis.hu (2022. okt. 25.)
• Jandó Zoltán: Ötmilliárd forinttal nőtt a rezsiemelés miatt a magyarok villanyszámlája az első hónapban. g7.hu (2022. okt. 22.) Kb. azonos fogyasztás mellett. A legnagyobb részt a rendszerhasználati díj növekedése okozza.
• Brutálisan drágán sikerült Szijjártó Péternek orosz gázt vennie. mfor.hu (2022. okt. 21.)
• Mázsár Tamás: Árat emel a MOL, nagyot drágul az elektromos autók töltése. 24.hu (2022. okt. 19.)
• Háborúról, Putyinról, Orbánról, szankciókról. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2022. okt. 20.) (videó)

További információk

• List of natural gas pipelines (angol Wikipédia)
• Brückner Gergely: Őrült sok áramra lesz szükségünk, de mi a megoldás: Paks III., még több megújuló vagy csak azért is a gáz? telex.hu (2022. okt. 25.) 5 korábbi energiaügyi államtitkár vitája.
• Vaskor Máté: Három nagy atomerőművet épít Lengyelország. 24.hu (2022. nov. 2.) Az elsőt amerikai, a másodikat dél-koreai cég szállítja, a harmadikat még nem tudni.

Kapcsolódó lapok

• infláció
• rezsicsökkentés
• gazdaság
• szankció