„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Az {{hulink|Magyar Népköztársaság (1918–1919)|első magyar köztársaság}} 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott {{hulink|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály}} volt. |
Az {{hulink|Magyar Népköztársaság (1918–1919)|első magyar köztársaság}} 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott {{hulink|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály}} volt. |
||
| − | Az 1946. évi I. törvény Magyarországot köztársasággá alakította, és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> |
+ | Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (második magyar köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> |
== Kegyelem == |
== Kegyelem == |
||
A lap 2023. augusztus 13., 08:42-kori változata
Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
A tisztség története
Az első magyar köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (második magyar köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.[1]
Kegyelem
Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség?
Háromféle kegyelem van:
- eljárási
- végrehajtási
- kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)
A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.
Idézetek
| „ | Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[2] | ” |
| – Novák Katalin | ||
Jegyzetek
- ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
- ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)
Forrás
- Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
- Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
- Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.
- Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.