„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Az {{hulink|Magyar Népköztársaság (1918–1919)|Első Magyar Köztársaság}} 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott {{hulink|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály}} volt. |
Az {{hulink|Magyar Népköztársaság (1918–1919)|Első Magyar Köztársaság}} 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott {{hulink|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály}} volt. |
||
| − | Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította ({{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaság}}), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között {{hulink|Tildy Zoltán}} lett. A |
+ | Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította ({{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaság}}), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között {{hulink|Tildy Zoltán}} lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az {{hulink|Elnöki Tanács}} megválasztásával szűnt meg. |
A {{hulink|Magyar Köztársaság (1989–)|Harmadik Magyar Köztársaságot}} {{hulink|Szűrös Mátyás}}, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.<ref>Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.</ref> |
A {{hulink|Magyar Köztársaság (1989–)|Harmadik Magyar Köztársaságot}} {{hulink|Szűrös Mátyás}}, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.<ref>Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.</ref> |
||
A lap 2023. augusztus 13., 22:11-kori változata
Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
A tisztség története
Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[1] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.
A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[2]
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki az Alkotmány értelmében ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig. Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[3]
Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[3] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[4]
Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[5] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[6] 2012 óta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).
Kegyelem
Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.
Háromféle kegyelem van:
- eljárási
- végrehajtási
- kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)
A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.
Idézetek
| „ | Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[7] | ” |
| – Novák Katalin | ||
Jegyzetek
- ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
- ↑ Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
- ↑ 3,0 3,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
- ↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
- ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
- ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
- ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)
Forrás
- Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
- Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei
- Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)
- 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
- 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
Hírek:
- Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
- Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
- Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.