„Ukrajna” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
84. sor: 84. sor:
   
 
=== Magyar–ukrán viszony ===
  
=== Magyar–ukrán viszony ===
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/10/07/magyar-ukran-viszony-karpatalja-nemzeti-kisebbseg-konfrontacio-orban-szijjarto-novak-otp-tamogatas/|tit=Nem biztos, hogy jó irányba mozdult ki a holtpontról a magyar-ukrán viszony|aut=Szegő Iván Miklós|date=2023-10-07}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/08/08/novak-katalin-alairta-sandor-fegyir-befogadolevelet|tit=Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir befogadólevelét|aut=Dienes Gábriel|date=2023-08-08|misc={{hulink|Sándor Fegyir}} március óta várt erre. Most értesítik a Külügyet, ami értesíti Ukrajnát, és Fegyir utána adhatja át a megbízólevelét}}
  
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/08/08/novak-katalin-alairta-sandor-fegyir-befogadolevelet|tit=Novák Katalin aláírta Sándor Fegyir befogadólevelét|aut=Dienes Gábriel|date=2023-08-08|misc={{hulink|Sándor Fegyir}} március óta várt erre. Most értesítik a Külügyet, ami értesíti Ukrajnát, és Fegyir utána adhatja át a megbízólevelét}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202308__ukrajnai_magyar_kisebbseg__nemzeti_szimbolumok__oktatas__ket_tuz_kozott|tit=Két tűz közé szorította a kárpátaljai magyarokat az orbáni politika|aut=Riba István|misc=A cikk szerint a decemberi kisebbségi törvény rosszabb, mint a 2019-es|date=2023-02-26}}
  
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202308__ukrajnai_magyar_kisebbseg__nemzeti_szimbolumok__oktatas__ket_tuz_kozott|tit=Két tűz közé szorította a kárpátaljai magyarokat az orbáni politika|aut=Riba István|misc=A cikk szerint a decemberi kisebbségi törvény rosszabb, mint a 2019-es|date=2023-02-26}}

A lap 2023. október 8., 11:37-kori változata

Forrás: Portfolio.hu
Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.[1]
Searchtool right.svgLásd még: Ukrajna története, Orosz-ukrán háború és Donbász

Az ukrán ortodox egyház 2023. szeptember 1-től áttér a gregoriánus naptárra.[2]

Az oroszok hoholoknak is nevezik az ukránokat, általában pejoratív értelemben.

Gazdaság

Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.[3]

A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.[4] A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.[5]

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[6]

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt.[7] December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt.[8] De honnan lesz pénz?

A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.[9]

5 európai ország – köztük Magyarország – tiltakozott az olcsó ukrán gabona behozatala ellen. Pedig az akár jót is tehetett volna a rossz hatékonyságú magyar mezőgazdaságnak. Az EU ezt azzal a feltétellel engedte meg, hogy ezek az országok átengedik az ukrán gabonát a területükön.[10]

OTP

A magyar kormány azt követeli Ukrajnától, hogy az OTP-t vegye le a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség listájáról. Ez egy független szervezet, nem tartozik sem a kormány, sem az elnök alá, így Ukrajna nem tudja teljesíteni a követelést.[11]

Október elején a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség levette az OTP-t a listáról. Az OTP szerint meggyőződött róla, hogy indokolatlan a szerepeltetésük a listán.[12]

Kárpátalja

2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.[13]

Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború/Álhírek#Kárpátaljai „kényszersorozás”, magyar elesettek

Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete úgy tudja, 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, közülük 374-en harcolnak az ukrán hadseregben, 31 halottjuk van.[14]

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[15] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[16]

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[17] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[18] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[19]

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.[20]

Nyelvtörvény, kisebbségi törvény

Az egyik munkácsi iskolában ukránra cserélték a korábbi magyar igazgatót, és a tanévnyitón nem engedték eljátszani a magyar himnuszt és a magyar zászlót és nemzeti színeket használni. Az új igazgató ukrán osztályokat (is?) akar indítani.[21]

A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. A fidesz EP-képviselőcsoportja az összes észrevétel teljesítését követeli,[22] miközben a fidesz meg sem várta a Velencei Bizottság véleményét az alaptörvény bevezetésekor, és utólag sem változtatott rajta.

Fico ugyanolyan nyelvtörvényt hozott Szlovákiában, mint ami miatt Ukrajnára haragszunk. Fico mégis Orbán kebelbarátja maradt.[23]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Neuberger Eszter – Teczár Szilárd: Mit tartogat a kárpátaljaiaknak az oktatási törvény, ami miatt a magyar kormány blokkolná Ukrajna uniós csatlakozását? www.lakmusz.hu (2023. szept. 14.)

A 2017-es nyelvtörvényt és a 2020-as oktatási törvényt fokozatosan vezetik be. Az ukránok azt tapasztalták, hogy a nemzetiségi iskolákban végzettek alapszinten sem beszélnek ukránul, ezért a felsőbb osztályokban fokozatosan vezették be az ukrán nyelvet a tantárgyak egy részében. Az EU-ban hivatalos nyelvek oktatási aránya:

  • óvoda és 1–4. osztály: 100% nemzetiségi nyelv
  • 5–8. osztály 80% nemzetiségi nyelv
  • 9. osztály legfeljebb 60% nemzetiségi nyelv
  • a 10. osztálytól kezdve 40% a nemzetiségi nyelv aránya.

A százalék az oktatási időre vonatkozik. Az nem világos, hogy egyes tárgyakat két nyelven kell tanulni, vagy tárgyanként változik az oktatás nyelve.

A törvény bevezetését kétszer is elhalasztották, a mostani állapot szerint 2024 őszétől változnak a szabályok.

A 2001-es népszámlálás szerint a magyarok aránya Ukrajnában 0,3%, és ma már egyetlen megyében sem éri el a 10%-ot. (Fegyir Sándor, Ukrajna magyarországi nagykövete szerint 2023. augusztus közepén 70–80 ezer magyar él Kárpátalján, vagyis a magyar lakosság kb. fele hagyta el a szülőhelyét.) Magyarországon a cigányság számaránya meghaladja a 10%-os, és tudtommal egyetlen cigány nyelvű iskola sincs.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Sz. Bíró Zoltán – Fedinec Csilla: Kisebbségek, közhangulat, nemzetközi kapcsolatok - változások Ukrajnában és Oroszországban. Riporter: Ónody-Molnár Dóra YouTube (2023. ápr. 5.) (videó) 📝
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Sz. Bíró Zoltán – Rácz András – Fedinec Csilla: Ukrajna Fórum 2. rész. Riporter: Hetényi Zsuzsa YouTube (2022. nov. 20.) (videó) 📝

Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.

A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.

A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.

Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.

A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.

A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.

A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.

A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.

Jegyzetek

Ukrajna területe 1000–1654
  1. ↑ Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
  2. ↑ Döntött az ukrán ortodox egyház: mostantól ők is decemberben ünneplik a karácsonyt. hvg.hu (2023. máj. 24.)
  3. ↑ Hercsel Adél: Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna. www.napi.hu (2023. ápr. 8.)
  4. ↑ A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában. privatbankar.hu (2023. jan. 14.)
  5. ↑ Varga Csenge: Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
  6. ↑ Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
  7. ↑ Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
  8. ↑ Megváltozott feltételek: Magyarország megszavazta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót. hu.euronews.com (2022. dec. 11.)
  9. ↑ Tunkli Dániel: Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd. telex.hu (2023. feb. 16.)
  10. ↑ Az EU meghosszabbította az Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, de az onnan származó gabona importjának korlátozását is. www.napi.hu (2023. jún. 6.)
  11. ↑ Oleg Nikolenko: A magyar kormány Orbán Viktor vezetésével a történelem rossz oldalát választotta. Riporter: Kaufmann Balázs 444.hu (2023. szept. 15.)
  12. ↑ Rugli Tamás: Négy pontban reagált az OTP az ukránok vádjaira, miután levették a bankot a feketelistáról. 24.hu (2023. okt. 3.)
  13. ↑ Élő Anita: Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok. www.valaszonline.hu (2023. márc. 6.)
  14. ↑ Financial Times-riport: A háború hatására Orbán ellen fordulnak Kárpátalján a magyarok. hvg.hu (2023. aug. 9.)
  15. ↑ Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  16. ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  17. ↑ Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
  18. ↑ A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
  19. ↑ Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
  20. ↑ Weiler Vilmos: Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától. telex.hu (2023. feb. 8.)
  21. ↑ Külügyi szóvivő: Akkor támogatjuk az ukrán EU-csatlakozások megkezdését, ha visszaadják a kárpátaljai magyarság oktatási jogait. hvg.hu (2023. szept. 3.)
  22. ↑ Az új ukrán kisebbségi törvényt bírálta a Fidesz EP-képviselőcsoportja. 24.hu (2023. jún. 15.)
  23. ↑ 📝 Lakner Zoltán: Ez nem a spontaneitás világa. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)

Forrás

Magyar–ukrán viszony

Ukrán nyelvtörvény

További információk

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Ukrajna&oldid=32069”