„Európai Parlament” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| [[Néppárt|Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)]] || EPP || align="right" | 182 || align="right" | 187 |
| [[Néppárt|Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)]] || EPP || align="right" | 182 || align="right" | 187 |
||
|- |
|- |
||
| − | | {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége}} || S&D || align="right" | 154 || align="right" | |
+ | | {{hulink|Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége}} || S&D || align="right" | 154 || align="right" | 148 |
|- |
|- |
||
| − | | {{hulink|Renew Europe}} || RE || align="right" | 108 || align="right" | |
+ | | {{hulink|Renew Europe}} || RE || align="right" | 108 || align="right" | 97 |
|- |
|- |
||
| − | | Zöldek/Európai Szabad Szövetség || || align="right" | 74 || align="right" | |
+ | | Zöldek/Európai Szabad Szövetség || || align="right" | 74 || align="right" | 67 |
|- |
|- |
||
| Identitás és Demokrácia || ID || align="right" | 73 || align="right" | |
| Identitás és Demokrácia || ID || align="right" | 73 || align="right" | |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| Független || || align="right" | 57 || align="right" | |
| Független || || align="right" | 57 || align="right" | |
||
|- |
|- |
||
| − | ! colspan="2" align="left" | Összesen || 751 || align="right" | |
+ | ! colspan="2" align="left" | Összesen || 751 || align="right" | 705 |
|} |
|} |
||
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a <dfn>frakciócsaládok</dfn> (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van. |
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a <dfn>frakciócsaládok</dfn> (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van. |
||
A lap 2020. január 30., 00:44-kori változata
| Pártcsalád | Röv. | Brexit | |
|---|---|---|---|
| előtt | után | ||
| Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) | EPP | 182 | 187 |
| Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége | S&D | 154 | 148 |
| Renew Europe | RE | 108 | 97 |
| Zöldek/Európai Szabad Szövetség | 74 | 67 | |
| Identitás és Demokrácia | ID | 73 | |
| Európai Konzervatívok és Reformerek | ECR | 62 | |
| Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal | GUE/NGL | 41 | |
| Független | 57 | ||
| Összesen | 751 | 705 | |
Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.
2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.[2]
2019.
2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.
Az első három frakciónak 444 szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megvan a többsége (169 mandátum).
Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változni fognak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt lesz: nekik nincs brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyernek.
Magyar vonatkozások
Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették, és egyelőre külső szemlélőként várhatja, hogyan döntenek a sorsáról 2020 februárjában.[3]
A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át.[4] Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.
Frakciók
| Párt | Szám | EU-család | Lista |
|---|---|---|---|
| fidesz | 12 | Néppárt | 13 |
| KDNP | 1 | ||
| DK | 4 | S&D | 5 |
| MSZP | 1 | ||
| Momentum | 2 | RE | 2 |
| Jobbik | 1 | független | 1 |
| Összesen | 21 | 21 |
Az alábbi számok 2020. január 26-i állapotot tükröznek.
Az Identitás és Demokráciának 73 képviselője van, ebből 28 olasz (Matteo Salvini), 22 francia (Marine Le Pen), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.[5]
Az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 Lech Kaczyński pártjához, a Jog és Igazságosság-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot alakítaná át, ha távoznia kell a Néppártból (esetleg robbantaná a pártcsaládokat).[5]
Jegyzetek
- ↑ Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament. www.europarl.europa.eu (2019. aug. 1.)
- ↑ Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
- ↑ Kárpáti János: Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei. 168ora.hu (2019. dec. 21.)
- ↑ Kovács Tibor: Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda. hirhatter.eu (2019. dec. 13.)
- ↑ 5,0 5,1 Szabó Zsuzsanna: Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében. www.napi.hu (2020. jan. 25.)
Forrás
- Dobrev Klára ismét kiosztotta Orbán Viktort az EP-ben! olkt.hu (2019. nov. 23.) Jogállamiság.
- A meglévő eszközök kevesek Orbán megfékezéséhez - Megint a magyar jogállamiság volt a téma az EP-ben. nepszava.hu (2019. nov. 21.)
- Képviselők tagállamonként és képviselőcsoportonként. www.europarl.europa.eu (Hozzáférés: 2020. jan. 26.)