Gyöngyöspata

Setét Jenő, a tüntetés szervezője. Forrás: Setét Jenő Facebook-oldala

A tüntetés terve. Forrás: Az Ide tartozunk egyesület honlapja

Gyöngyöspata Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. 2800 lakosa van, közülük kb. 450 cigány. A sajtóba magyar–cigány ellenségeskedés szélsőséges példájaként szerepel már kb. tíz éve.

• szélsőjobboldali akciók következtében kitört zavargásokban többen megsérültek 2011-ben (lásd alább)
• a rendőrség nem lépett fel megfelelően a zaklatók ellen, amit a bíróság rendőrségi zaklatásnak minősített
• a cigányokat éveken át elkülönült iskolában, alacsonyabb színvonalon oktatták (lásd szegregáció alább)
• a fentiek miatt megítélt kártérítések ellen a miniszterelnök indított alkotmánysértő gyűlöletkampányt.

Az utóbbi ellen tüntetett 3–4 ezer ember a Kossuth téren 2020. február 23-án. Ez a cikk az eseményeket fordított időrendben tárgyalja.

A kártérítéseket a szegregált oktatás miatt ítélte meg a bíróság 2019 szeptemberében, még nem jogerősen.

Szegregáció

Gyöngyöspata általános iskolájában a cigánygyerekek külön osztályokba jártak, ahol alacsonyabb színvonalú oktatás folyt: két-három évvel fiatalabbaknak való tankönyvekből tanultak, az informatikai órákat nem is tartották meg, az úszásoktatáson és az iskolai bálon nem vehettek részt, nem volt számukra iskolai kirándulás. Leckét nem kaptak.

A 2016 óta tartó pereskedés után a Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án másodfokon is kimondta, hogy az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a gyerekeknek. Összesen 60 gyereknek jár kártérítés 350 ezer és három és félmillió forint értékben. Az ítélet nem jogerős, mert a Kúrián felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

Korábban az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított közérdekű pert a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt, aminek a jogtalanságát 2015 márciusában mondta ki a Kúria. A kisebbségi ombudsman is megállapította a szegregáció jogszerűtlenségét 2011-ben.

Miniszterelnöki gyűlöletkampány

A kormány nem hajlandó kifizetni a kártérítéseket, amiket bíróság jogerősen megítélt. Orbán Viktor évértékelő beszéde után Horváth László, a falu fideszes országgyűlési képviselője megpróbálta rábeszélni a romákat, hogy természetben, képzésekben fizessék a kártérítést, de ezt a romák elutasították. A kártérítést egyébként mindig pénzben kell kifizetni.

A jogerős bírói ítélet végrehajtásának megtagadása ellen tüntetett 3–4 ezer ember 2020. február 23-án. A Nyugatitól a parlamenthez vonulók megálltak a Kúria épületet előtt is.

A bíróság a jogállam harmadik klasszikus hatalmi ága a törvényhozás (parlament) és végrehajtó hatalom (kormány) mellett. A bíróság ítéletét mindenki köteles végrehajtani: jogállamban a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és erre a parlamenti képviselők és a miniszterek fel is esküdnek. Az ítélet végre nem hajtása a jogállam alapjait támadja meg.

2010 óta nem a parlament ellenőrzi a kormányt, hanem a kormány a parlamentet. A kormány immár a bíróságokra is ki akarja terjeszteni a hatalmát. Ez kétségtelen bizonyíték az egyeduralomra törekvésre. Az alaptörvény nyílt megsértése, ami ellen az alaptörvény szerint mindenkinek fel kell lépnie.

„	Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől	”
– Iványi Gábor

Nemzeti konzultáció

Forrás: Civilhetes.net

A kormány „nemzeti konzultáció”-nak nevezett kampányt indított a bírósági ítéletek ellen. A konzultáció tízszer annyiba kerül, mint a kifizetendő kártérítések összege (lásd a jobb oldali ábrát). Jogi értelemben pedig semmit nem jelent. A bírósági ítéleteket senki nem bírálhatja felül. A miniszterelnök pláne nem: neki az a dolga, hogy végrehajtassa az ítéleteket.

A kormány azzal érvel, hogy „munka nélkül senki ne juthasson jövedelemhez”. Pedig a kártérítés soha nem munka után jár, hanem az elszenvedett sérelmeket orvosolja. Arról nem is beszélve, hogy a kártérítést tanköteles korúak kapták, akik még nem is dolgozhatnak.

A nemzeti konzultációra szánt milliárdokat az oktatásra költse inkább a kormány. Vagy az egészségügy felkészítésére a koronavírusra, ami már Olaszországban is megjelent.

A tüntetés felszólalói

Iványi Gábor, az egyik felszólaló.
Forrás: Wikipédia

• L. Ritók Nóra, Igazgyöngy Alapítvány, szakmai vezető
• Setét Jenő, Idetartozunk Egyesület, elnök
• Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 1995–2007 között, jogtudós
• Horgas Judit, Liget Műhely Alapítvány, szakmai vezető
• Iványi Gábor, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, lelkész
• Csemer Géza, Gyöngyöspata, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, elnök
• Horgas Péter, a Főnix Mozgalom alapítója, jelmez-díszlettervező. Beszédét a civilhetes.net internetes újság közli.
• dr. Szepesházi Péter volt bíró, ügyvéd

Kaltenbach Jenő beszéde

Barátaim!

Először is köszönöm, hogy eljöttetek.

Én nem voltam (érthetetlen).

Amint ez elhangzott, azért is jöttünk ma itt össze, hogy emlékezzünk a rasszista gyűlölködés, roma honfitársaink elleni merényletsorozat áldozatairól.

A bűnösöket, akik fegyverrel a kezükben gyilkoltak, utolérte az igazságszolgáltatás, a felbujtók, akiknek a szó a fegyverük, akik a gyűlölködés szításáért, a rasszista hangulatkeltésért felelősek, azonban büntetlenek maradtak, és ez bátorítja, ez bátoríthatja őket, hogy tettüket újra elkövessék.

Bűnük annál súlyosabb, minél magasabban állnak a ranglétrán, és annál aljasabb, minél rafináltabban teszik. Mint mondjuk éppen a miniszterek elnöke. Ő azt mondja, hogy a pénzért a gyöngyöspataiaknak is meg kell dolgozni, hogy az ingyen pénz bántja az emberek igazságérzetét. Ő jogot végzett – nem mondanám jogásznak, mert soha, egy percig nem dolgozott a szakmában –, de így is tudnia kell, hogy megdolgozni a munkabérért kell. A kártérítés annak jár, akinek a bíróság megállapítja, és ezt senki nem bírálhatja felül – a miniszterelnök sem.

De ha már a megdolgozásnál meg az igazságérzetnél tartunk, szerintetek Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, aki a semmiből néhány év alatt az ország leggazdagabb embere lett, vagy Tiborcz István, aki beházasodott a családba, és szintén többszörös milliárdossá vált - ők megdolgoztak ezért? A következő kérdést már föl sem teszem, mert azt akartam kérdezni, hogy ez nem zavarja az igazságérzeteteket?

Szerintetek a fidesz képviselői a folyamatos gombnyomogatásokkal megdolgoznak a milliós fizetésekért?

A német szociáldemokraták egykori elnöke az elszabadult egyenlőtlenséget bírálva egyszer azt mondta:

„	Én el tudom képzelni, hogy valaki tízszer jobb mint a másik. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki százszor jobb, kivételesen talán még ennél is sokszor. De hogy egymilliószor jobb, azt nem tudom elképzelni.	”

Szerintetek Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István, vagy a gombnyomogatók milliószor jobbak, mint ti?

A jogvégzett miniszterelnöknek a saját alaptörvényét is ismernie kellene. Annak C cikk első bekezdését hadd idézzem:

„	A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.	”
– Alaptörvény, C cikk, (1) és (2) bekezdés

Az már eddig is világos volt, hogy nem a parlament ellenőrzi a kormányt, hanem fordítva. A miniszterelnök most szembehelyezkedik a bíróság ítéletével: kell-e ennél nagyobb bizonyíték a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvésre? Ez az alaptörvény nyílt megsértése, brutális támadás az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. No de ne csodálkozzunk, hogyha itt ideidézem Parti Nagy Lajosnak, a Kossuth-díjas költőnek egyszer elhangzott, leírt mondatát, amely a következőképpen hangzik:

„	A hazámat cégéres gazemberek és könyörtelen brigantik vezetik ki éppen Európából egy hibbant és életveszélyes nemzetvezetővel az élükön.	”
– Parti Nagy Lajos

Itt az ideje, hogy a tisztességes demokraták hallassák a hangjukat, és megfogalmazzák a követeléseiket. Miután március 15-éhez közeledünk – alig három hét van hátra –, úgy gondoltam, mi lenne, ha ma megfogalmaznánk a 12 pontot, a mi 12 pontunkat? Amit leírtam, az az én 12 pontom, de ha egyetértetek vele, akkor mindnyájunk 12 pontja lesz.

1. Követeljük a sajtószabadság visszaállítását! Propagandista lakájok helyett független újságírókat a közmédiába!
2. Követeljük a törvény előtti egyenlőséget, az alapvető jogok garantálását!
3. (Mindjárt elfújja a szél.) Határozottan fel kell lépni a korrupció minden formája ellen, haladéktalanul csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez!
4. Tisztességes, diszktriminációmentes oktatást akarunk, hogy a gyerekeink versenyképes tudást szerezzenek!
5. Fel kell számolni a szükséghelyzetet az egészségügyben. Szégyenteljes, hogy tízezrek halnak bele évente az elégtelen orvosi ellátásba.
6. Tisztességes közteherviselést, igazságosabb adórendszert akarunk! Fel kell számolni a mélyszegénységet, meg kell akadályozni a bérek és a nyugdíjak elértéktelenedését!
7. Vissza kell állítani az önkormányzati autonómiát, abba kell hagyni az esztelen centralizációt!

   Itt álljunk meg egy pillanatra, mert valaki 2009 októberében – akkor polgármester volt az illető – megfogalmazott néhány passzust, ő is egy ilyen 12 pont félét. Ezeket gyorsan felolvasnám. Meg fognak lepődni, hogy ki volt az illető. Ő azt írja, hogy

   „	Minden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. A magyarok legfontosabb városa a főváros, Budapest. Minden településnek joga van az iskolához, minden településnek joga van a vagyonához, minden településnek joga van a jövedelméhez. Az önkormányzatnak joga van ellenállásra a törvény keretei között, ha az állam a létét, törvényességét vagy alkotmányosságát veszélyezteti.	”
   – Kósa Lajos

   Mit gondolnak, ki volt ez? Kósa Lajos! Akkor éppen Debrecen polgármestere volt.

   Megyünk tovább.

8. Követeljük az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a NAV és az Ügyészség pártatlan, befolyástól és részlehajlástól mentes működését és személyi összetételét!
9. (Ez ma nagyon sokszor elhangzott, én inkább csak megismétlem.) Fel kell számolni a független igazságszolgáltatás kormányzati ellenőrzés alá vonásának kísérletét!
10. Követeljük, hogy szűnjön meg a népképviselet – azaz az országgyűlési képviselők – a parlamenten belüli és azon kívüli jogainak önkényes csorbítása! Az ellenük elkövetett jogsértéseket ki kell vizsgálni, a felelősöket meg kell büntetni!
11. Az esélyegyenlőség elvén alapuló tisztességes választási törvényt kell elfogadni, abba kell hagyni a közpénz kormányzati propagandára fordítását! Végül az utolsó, de nem kevésbé fontos pont.
12. Európai Magyarországot akarunk! Barátaink a jogállami európai demokráciák, és nem Putyin, nem a türkök, nem Erdogan. Szűnjön meg a hazug Brüsszelezés, és az EU-támogatások elherdálása!

Zavargások 2011-ben

A „járőrözés”. Forrás: origo.hu

Az egyik országgyűlési párt helyi szervezetének elnöke (aki többek szerint az Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) helyi szervezője is) kisfiát 2010. december 6-án durván bántalmazták az iskolában. A helyiek és az igazgató elmondása szerint ezt cigány gyermekek tették. Bár az egyik cigány kisfiú édesanyja másnap felkereste az iskolát és a családot, bocsánatukat kérve, a bántalmazott gyermeket kivették az iskolából. Egyesek véleménye szerint ez a sajnálatos eset az „egyenruhások” márciusi bevonulása egyik közvetlen előzményének is tekinthető.

Egy további konfliktus akkor pattant ki, amikor egy idős, nem cigány származású lakos öngyilkos lett. Halála előtt utoljára végigjárta a szomszédokat, és elmondta, ő már ezt nem bírja tovább, „mindenét elviszik a cigányok”, így inkább öngyilkos lesz. A romák ezzel szemben azt mondták, hogy az idős úr betegség és családi problémák miatt lett öngyilkos. Ezt erősítette meg a Heves megyei rendőrfőkapitány is az elhunyt hozzátartozóitól származó információkra hivatkozva.

Egy helyi önkormányzati képviselő elmondta, hogy tudomása szerint az egyik szomszéd értesített egy országgyűlési képviselőt a történtekről, majd ezt követıen jelentek meg a SZJPE tagjai a településen.

Minden meghallgatott helyi vezetőnek is az volt a véleménye, hogy a helyi roma közösség többsége semmiféle bőncselekményt nem követett el. Az iskolaigazgató becslése szerint legfeljebb 3–5 családból kerülnek ki a vélelmezett bűnelkövetők. A bűncselekmények száma és súlya nem kirívó, gondot inkább a fiatalok csoportjainak utcai viselkedése jelent. A kisebbségi ombudsman ugyanakkor azt is megállapította, az „egyenruhások bevonulását” követően erősödött fel és éleződött ki az ellentét a szegregáltan élı romák és a nem roma lakosok között, előtte nem volt jelentősebb a feszültség.

Március 1-jén a Jobbikhoz több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai kezdtek járőrözni a faluban. Március 6-án a Jobbik mintegy 1000 fő részvételével tartott tüntetést a településen, ahol Vona Gábor pártelnök és Sneider Tamás alelnök is felszólalt. Vona Gábor a rendőrséget vádolta a feszültségért, amit pedig épp a Jobbik akciói szítottak fel.

Később a Véderő nevű félkatonai szervezet, valamint a Szeged környékén működő Betyársereg tagjai kezdtek járőrözni. A rendőrség többször igazoltatta ill. őrizetbe vette a szervezet tagjait, de bizonyítékok híján el kellett őket engedni.

A helyi cigányok elismerték, hogy voltak közöttük, akik loptak, de a faluban masírozó félkatonai szervezetek a kollektív bűnösség sztálini elve alapján megfélemlítik a lakosságot, még az iskolába is bemennek.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint a járőrözők mögött „politikai felbujtók" vannak”, „akik rendet hirdetnek, és rendetlenséget okoznak”. „A közrend biztosításának joga a magyar államot illeti meg, amelyet a rendőrség segítségével gyakorol”. A Belügyminisztérium egy rendelet módosításával vette elejét a további egyenruhás masírozásnak, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet pedig a helység elhagyására kényszerítette.

Forrás

A tüntetésről:

• Tizenöt busztársaság visszamondta a gyöngyöspatai romák megrendelését. nepszava.hu (2020. feb. 23.)
• „Megvédjük a magyar bíróságot!” – Több ezren tüntettek a Kossuth téren. nepszava.hu (2020. feb. 23.) Videó a tüntetésről. Kaltenbach beszéde -1:01:23-kor kezdődik..
• Nagy tömeg tüntetett Budapesten a gyöngyöspatai kártérítések miatt. hvg.hu (2020. feb. 23.)
• Tamás Gáspár Miklós: Homály. hvg.hu (2020. feb. 17.) Amerikában egyetlen bírói döntéssel megszüntették a fehér és néger gyerekek iskolai elkülönítését 1954-ben.
• Bernáth Lackó – Tóth Csaba Tibor: Ezrek tüntettek Orbán cigányellenes politikája ellen Budapesten. merce.hu (2020. feb. 23.)

Korábbi események:

• Dr. Kállai Ernő: A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a 2011 márciusában történt gyöngyöspatai események és a hasonló jelenségek veszélyeiről. www.kisebbsegiombudsman.hu (2011. ápr. 19.)
• Gyöngyöspata: A 444.hu Gyöngyöspatáról írt cikkei összegyűjtve. 444.hu (2020. feb. 23.)
• Szegregációról szóló cikkek listája. nepszava.hu (Hozzáférés: 2020. feb. 27.)
• Szurovecz Illés: Orbán szerint igazságtalan, hogy kártérítést kaphatnak a roma gyerekek, akiket éveken át elkülönítettek az iskolában. 444.hu (2020. jan. 9.)
• Ítélet a gyöngyöspatai szegregációs ügyben. Debreceni Ítélőtábla birosag.hu (2019. szept. 18.) A szegregált oktatás ügyében.
• Prókai Eszter: Cigány gyerek nem használhatja a magyar gyerek mosdóját. abcug.hu (2016. feb. 11.)

Egyéb:

• Csengel Karina: Orbán Viktor szabadon engedte a szélsőjobboldali kutyáit. Interjú Setét Jenővel merce.hu (2020. feb. 21.) Nagyon jó összefoglalója a jogállam és Gyöngyöspata összefüggésének.
• Balassa Tamás – F. Szabó Kata – Kövesdi Péter: A gyűlölet iskolapéldája. nepszava.hu (2020. jan. 26.)
• Gyöngyöspata (magyar Wikipédia)

További információk

• A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell. tasz.hu (2019. feb. 22.) Tíz évvel korábban gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát..
• Ne féljetek Magyarok megjöttek a Cigányok. www.youtube.com (videó) A marosvásárhelyi vérengzéskor hangzott el a mondat. A gyöngyöspatai tüntetésen megfordították: ne féljetek cigányok, megjöttek a magyarok.