Koronavírus (2. hullám)

A védekezés elején, és amikor már baj van.
Forrás: Facebook/Harangozó Tamás

A parlament 2020. november 10-én szavazott a koronavírus elleni védekezésről. Ez a cikk azzal foglalkozik, miről is szólt ez a szavazás, és mire használta a kormány a felhatalmazást.

A vírus 2. hulláma nem a márciusi első hullám folytatása, hanem egy kívülről behurcolt új vírus, ami nyilván az utazási korlátozások feloldásának és a nyaralások következménye. A gyors elterjedése az elkésett hatósági intézkedések következménye, továbbá annak, hogy az iskolák jóval nagyobb mértékben terjesztik a vírust, mint azt korábban gondolták.

A veszélyhelyzet előtt

Szeptember 1-jén a kormány lezárta a határokat.

A járványkezelés jelszava az lett, hogy „Magyarország nem állhat le”. Ez lényegében a svéd modell, de nem járványügyi, hanem gazdasági alapon.

Szeptember 16-án

• Kötelezővé tetté a maszk használatát a tömegközlekedés és az üzletek mellett már a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, ügyfélfogadási irodákban is.
• Fenntartották a látogatási tilalmat a kórházakban és idősotthonokban.
• Bevezették, hogy az iskolákba csak a diákok és a tanárok léphetnek be, október 1-től pedig szükségessé vált a testhőmérséklet-mérés is.
• A szórakozóhelyeket este 11-kor be kell zárni.
• A tesztek hatósági ára 19 500 forint lett.

A határzár miatt megnőtt a kereslet a magánlaborok tesztjei iránt, mivel ha valaki külföldről érkezett, csak úgy úszhatta meg az először 14, majd 10 napra csökkentett karantént, ha két negatív tesztje is volt 48 óra eltéréssel. Csakhogy a hatósági ár nehezebben elérhetővé tette a PCR-teszteket: a bejelentés után a magánlaborok sorra le is álltak a vizsgálatokkal, csak néhány szereplő maradt talpon.

A veszélyhelyzet kihirdetése

A veszélyhelyzet kihirdetése nem a parlament, hanem a kormány feladata, amit a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában tett meg. Ezzel a kormány felhatalmazta saját magát olyan rendeletek alkotására, melyek törvényekkel, vagy akár az alaptörvény bizonyos részeivel is ellentétesek lehetnek, de legfeljebb 15 napig vannak hatályban. A 15 nap elteltével vagy a veszélyhelyzet megszűntével a rendeletek hatályukat vesztik.

A veszélyhelyzet addig tart, amíg azt a kormány meg nem szünteti. A parlamentnek e kérdésben nincs hatásköre.

A 90 nap

November 10-én a parlament 180 igen és 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a T/13571-es törvényjavaslatot a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről, melyet 2020. évi CIX. törvényként hirdettek ki. Székely Sándor független képviselő szavazott ellene. A törvényjavaslat szövege.

A törvény 2. §-a kissé kacifántos jogi megfogalmazásban azt mondja, hogy a kormány rendeletei nem 15, hanem 90 napig érvényesek, de a parlament visszavonhatja a meghosszabbítást. A 90 nap tehát nem az egész vészhelyzetre vonatkozik, hanem a közben hozott rendeletekre. Új rendeleteket a 90 nap elteltével is hozhat a kormány legalább 15, legfeljebb 90 napra.

A törvény további részei a népszavazással és az időközi választásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.

Fegyveres katonák az utcákon

A maszknál fontosabb a géppuska. Forrás: Facebook/Hadházy Ákos

A honvédségről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) k) szerint rendkívüli jogrendben (pl. egészségügyi válsághelyzetben) a honvédség fegyveresen közreműködik a válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.

Árvíz esetén ennek akár lehetne is értelme: a fosztogatások megakadályozása az elhagyott házakban. Vagy terrorcselekmények, fegyveres zavargások esetén.

A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben is járőrözhetnek az utcán. A politikai nyilatkozatok szerint a kijárási tilalmat ellenőrzik, csak az nem világos, milyen fegyveres ellenállásra számítanak.

Angliában meg lehetett oldani, hogy a katonákat tesztelésre használják.

Karanténszoftver

Akit karanténra köteleznek, köteles a karanténszoftvert a telekommunikációs eszközére telepíteni, azt a hatósági házi karantén ideje alatt használni.

• Mi az, hogy „a” telekommunikációs eszközére? És ha több van neki?
• Szerintem ez alkotmányellenes. Milyen alapon írják elő, hogy nem kapcsolhatom ki a telefonomat, vagy hogy telepítsek rá egy szoftvert, amiben nem bízom? Mi a garancia rá, hogy az tényleg törlődik, amikor akarom? Ráadásul ellenőrzésre sem jó: ha meg akarom szegni a karantént, otthon hagyom a telefont.

Visszaélések

A kormány a védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz.

December 16-án több mint 300 MFt-t szórt szét a kormány, a járvány gazdasági kárainak enyhítésére szánt keretből

• 70 MFt-t a Hauszmann-tervre
• 40 MFt-t az Eximbank tőkeemelésére.
• 20,4 MFt-t a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira
• 12,8 MFt-t a Miniszterelnöki Kabinetiroda turisztikai fejlesztési céljaira
• 9,5 MFt-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beruházásaira
• 5 MFt-t Debrecen 2030 koncepcióra

A Gazdaságvédelmi Alap pénzeit másra szórja el.

Forrás

• 2020. évi CIV. törvény általában a határátlépéssel kapcsolatos karanténszabályokról van szó, de bizonyos paragrafusok máskor is érvényesek. Lásd 9. §.

• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Egyéb:

• Orbán szigorított, leálltak a fizetős tesztelők, régi háború kezdődött újra - mozgalmas volt az idei szeptember. www.napi.hu (2020. dec. 28.)
• Windisch Judit: Az év, amikor megszoktuk Orbán Viktor teljhatalmát. hvg.hu (2020. dec. 28.)
• Somfai Péter: Ugyanazok? 168ora.hu (2020. dec. 14.) Felelős emberek sem nyilatkozhatnak a vírusról, pláne nem bárkinek.

Kapcsolódó lapok

• veszélyhelyzet

További információk

• A magyar második hullám: Állig felfegyverkezve, teljes homályban. YouTube (2020. dec. 4.) (videó) Összefoglaló a kormányintézkedésekről.
• Nemzeti jogszabálytár