„Gazdaság” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. |
2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. |
||
| − | |||
| − | === Róna Péter véleménye === |
||
| − | {{forr1|{{CitWeb|url=https://www.atv.hu/videok/20220706/a-vilag-leggyengebb-valutaja-lett-a-forint|tit=A világ leggyengébb valutája lett a forint?|ass=Interjú Róna Péterrel|date=2022-07-06}}}} |
||
| − | |||
| − | Július elején 7,5% az alapkamat. Róna Péter szerint 11%-ra kellett volna emelni, mert az már megközelíti a maginflációt. (9,75%-ra emelték.) |
||
| − | |||
| − | A költségvetés hiánya év végére elérheti a GDP 7%-át, és erre nincs fedezet. Az emeléshez a kormánynak meg kell állapodnia az EU-val, de ennek semmi jele Orbán politikájában. Be kell lépni az Európai Ügyészségbe. |
||
| − | |||
| − | Az infláció a gazdaság korábbi túlpörgetésének a hatása, amit fokozott a választások előtti osztogatás, aminek importnövelő hatása volt a lakossági fogyasztás miatt. |
||
| − | |||
| − | A gyenge forint fűti az inflációt (külső inflációs hatás), az infláció (belső keresletnövekedés okozta infláció) a gyenge forintot. |
||
| − | |||
| − | A korábbi kormányzati növekedési hitelprogram lényege az volt, hogy 1%-kos kamattal adtak ki több ezer milliárd forintot a bankoknak. Most visszaveszi jóval magasabb kamattal. |
||
| − | |||
| − | Meg kell duplázni a bankok kötelező tartalékát, ami most 10% körül van, hogy így kösse le az inflációt okozó felesleges pénzt a gazdaságban. |
||
| − | |||
| − | A kormánynak be kell vezetnie a 15%-os multiadót, és a mostani 9%-ról minden vállalkozás adóját fel kell emelni 15%-ra. Progresszív személyi jövedelemadó. A jelenlegi adórendszer az oka annak, hogy nincs pénz a pedagógusok béremelésére. |
||
| − | |||
| − | Surányitól származó javaslat, amit Róna Péter is támogat: minden 300 eFt jövedelem alatti család kapjon havi 20 eFt-t a kormánytól, és további 5 eFt-t minden 18 év alatti családtag és nyugdíjas után. |
||
| − | |||
| − | Matolcsyt és Nagy Mártont le kell cserélni. |
||
| − | |||
| − | 450 Ft-os euró környékén már kitör a válság, kell menni az IMF-hez. |
||
| − | |||
| − | === Surányi György véleménye === |
||
| − | {{forr1|{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=3260682384206247|tit=Klasszis Klub Surányi Györggyel|date=2022-06-23}}}} |
||
| − | 2010 és 2022 között 50%-kal esett a forint árfolyama. Az ukrán háború kitörése óta 13%-kal. |
||
| − | |||
| − | Az infláció 10.7%, az elfojtott inflációval (árstoppok) 15% körül van, aminek csak a fele külső hatás. |
||
| − | |||
| − | Az egyik hitelminősítő az 5 legsérülékenyebb országok közé sorolta.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2022/06/23/figyelmeztet-a-tekintelyes-hitelminosito-a-vilag-legserulekenyebb-orszagai-koze-kerult-magyarorszag|tit=Figyelmeztet a tekintélyes hitelminősítő: A világ legsérülékenyebb országai közé került Magyarország|date=2022-06-23}}</ref> A következő országértékeléskor ilyenkor a kilátások romlása szokott következni. A kockázati felár már most 2,5%. |
||
| − | |||
| − | A makromutatók 2017 eleje óta romlanak. Akkor a folyó fizetési mérleg többlete 5–6%, a külföldi finanszírozás a GDP 7–8%-a volt. 10 M€ volt a kereskedelmi többlet. 2012–2016 között a túlfűtött gazdasági növekedés nem okozott bajt az alacsony energia- és nyersanayagárak, valamit az európai defláció miatt. Most viszont külföldről is erős az inflációs hatás. |
||
| − | |||
| − | Folyamatos csökkenés után 2020 óta a kereskedelmi mérleg negatív, 2022 első negyedében már -2,5 M€ volt, amit a beáramló tőke már nem tud lefedni, azaz a külső adósság is növekedni kezdett. |
||
| − | |||
| − | Az infláció 2017-től kezdett nőni. A pandémia okozta nyersanyagár-csökkenés deflációt okozott 2020-ban, de utána folytatódott a növekedés. 2020. januárban 4,7% volt a fogyasztói árak emelkedése, míg az EU-ban 0,5%. Ez csökkentette az inflációt, viszont a GDP 3–4%-ával túlfűtött gazdaságpolitika újra növelte. |
||
| − | |||
| − | A gazdaság növekedése nem csökkentette a 2%-os hiányt (anticiklikus működés). Az EU-ból 3–3,5% GDP-arányos támogatásban részesültünk, ami olyan többletkeresletet okozott, ami mögött nem volt belföldi jövedelem, ezért inflációs hatása volt. 2019-re elfogyott a tőke- és munkaerőtartalék. |
||
| − | |||
| − | 2021-ben a 7%-kal növekvő gazdaság ellenére 8%-os volt az államháztartási hiány. Ez a rossz gazdaságpolitika eredménye. A 2022 eleji választási pénzözön mind az infláció, mind a külső egyensúly szempontjából igen kedvezőtlen, ráadásul egyetlen strukturális feszültséget sem oldott fel (pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók, szociális munkások, fegyveres testületek bére, a kutatás-fejlesztés és egészségügy helyzete), vagyis sem a bérfeszültségeket, sem a gazdaság versenyképességét nem javította. A rengeteg kiöntött pénz miatt a GDP 8%-kal növekedett, a GDP-arányos háztartási hiány mégis meghaladja a 10%-ot. |
||
| − | |||
| − | A kormány 3–4%-os GDP-növekedést jósol, vagyis az év végére jelentősen le fog lassulni (1–2%-ra), vagyis a recesszió közelébe kerülünk, viszont olyan jel most nem látszik, hogy ezzel együtt csökkenne az infláció (háború okozta magas olajár, a kínai zéró covid politika okozta áruhiány, deglobalizáció). |
||
| − | |||
| − | A hiány csökkentése lehetne inflációcsökkentő hatású, de a 2023-as költségvetés inflációs hatású az adóemelések miatt. 2023 végére az inflációs cél 3–4%, de kétséges, hogy meg lehet-e csinálni. 10%-os inflációcsökkentést még elkötelezett antiinflációs politikával sem lehet elérni. |
||
| − | |||
| − | A nominális bérek emelkedése 14%, de azt a 14–16%-ra növő infláció elviszi, vagyis a reálbérek alig nőnek. |
||
| − | |||
| − | A monetáris politika nem lép elég határozottan. A kamatemelések ellenére még mindig nem csökkent a -4%-os reálkamat, pedig határozottabb kamatemelésekkel 340 €/Ft is reális lenne. Az MNB-t nem érdeklik az árfolyamok, ami egy kis, nyitott gazdaságban nonszensz. (A magyar GDP 80%-a import.) A 34 M€ devizatartalék túl kevés ahhoz, hogy az árfolyamot meg tudja védeni az MNB. |
||
| − | |||
| − | A hosszú távú versenyképességet az oktatás és az egészségügy, valamint a kutatás-fejlesztés javítása növelné. A vissza nem térítendő támogatások csökkentik a versenyképességet, mert leviszik a követelményeket. A korrupció elleni fellépés is növelné a versenyképességet. |
||
| − | |||
| − | Az év végére várható kereskedelmi deficit 6–7%, ezért nagy szükség lenne az EU-pénzekre. |
||
== 2021 == |
== 2021 == |
||
A lap 2022. augusztus 11., 04:56-kori változata
A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés.
Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.
A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.[1]
Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.
Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.[2]
Életszínvonal
Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.
Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[3]
2022 – Orbán-csomag
A költségvetés fő összege 26.000 MFt.
Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.[4]
2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.
2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka.
2021
Az értelmetlen beruházások egy része:
- a kínai elitegyetem kampuszának felépítése kínai hitelből 540 milliárd
2020.
A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[5]
Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[6]
- lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd
- kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
- a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd
- atlétikai VB 192 milliárd
- győri víziélménypark 7,5 milliárd
- Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
- a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd
A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[7]
2019. november vége
Ismét rekord összegű a költségvetés hiánya. Az első 10 hónapban 664,7 MFt-vel emelkedett, most 29 252 MFt. A GDP-arányos államadósság az első fél évben 2%-kal csökkent, a félév végén 68,2% volt. Ebből
- a példátlanul gyenge Ft/€ árfolyam 136,3 MFt
- a $/€ keresztárfolyam 39,3 MFt
A lakosság 1051 MFt összegű államkötvényt vett. A devizaadósság törlesztésére 661,9 MFt ment el. Nyilván forintadósság lett belőle.
Az adósságon belül a devizaadósság folyamatosan csökken, most 17,8%. A kormány célja, hogy forintban legyen az adósság minél nagyobb része, a devizáktól való függőség csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan romlani fog a forint átváltási aránya.
A költségvetési adósság teszi ki az államadósság 97%-át.
Forrás: Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen. nepszava.hu (2019. nov. 26.)
A Portfólió szerint 325 MFt-t utalt át a Bizottság azon az áron, hogy 400–420 MFt pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014–2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
Korábbi adatok
 Előrejelzés 2020. november. Forrás: napi.hu |
 Forrás: Hollai Gábor (Facebook) |
 Forrás: Facebook/Nyomtassteis |
2019. november 29-én az euró elérte a 337,24 Ft-t. A GDP növekedése az év 3. negyedében elérte az 5%-ot.[8] Surányi György szerint 2020-ban 6%-os forintleértékelés várható, azaz a lakosság elveszíti a vagyonának 6%-át.[9]
A GDP 2017-ben 38,4 eMFt = 118 M€ volt, 2020-ban 46–47 eMFt lesz.
Az EU-tól évente 3,5 milliárd €-t kapunk, és a nemzeti jövedelem valamivel több, mint 1%-át kell befizetni, azaz 1,18 €-t.
Magyarország adja az EU GDP-jének 0,86%-át.[10]
2018-ban a magyar hiány 2,2% volt, míg az Uniós átlag -0,6%. Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.
A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot az MSZKSZ be nem számítása miatt, ami 0,3%-kal magasabb, 71,1% lett volna.[11] Mindezt úgy, hogy kapjuk az EU-támogatást. Varga Mihály 2022 végére 60% alá akarja csökkenteni a hiányt.[12]
Az alaptörvény 50%-ban írja elő a biztonságos államháztartási hiányt.
Az exportunk több mint 80%-a az EU-ba irányul (nagyobbik felét a három autógyár teszi ki), 5% Ázsiába. 2018-ban csökkent az export többek között Oroszországba és Kínába. o1g 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel ⅓-a keletre menjen.[13]
Az exportunk 75–80%-át a külföldi többségű vállalkozások adják.[14]
Az átlagkereset jóval kevesebb, mint amit a KSH kommunikál.[15] Pl. 2022. februárban a KSH 546 eFt bruttó átlagkeresetet kommunikált, miközben az egyszeri bérek levonásával és az 5 főnél kisebb cégeket is beleszámítva a nettó átlagkereset ennek kb. a fele Mellár Tamás számításai szerint. Egyébként sem reális, hogy miközben 2010 óta a GDP 22%-kal nőtt reálrétékben, ám a keresetek ugyanezen idő alatt 58%-kal.[16]
A magyar gazdaság versenyképessége a 24. helyen áll a 28 EU-országból.[17]
A magyarországi multinacionális cégek 300 MFt adót fizetnek be, a dolgozóik 6%-kal többet, 2500 MFt-ot (mert a költségeket sem vonhatják le).[18]
Az egy főre jutó fogyasztás terén Magyarország a 3. legszegényebb ország az EU-ban.[19]
Hollandia ugyanakkora területen 2,5-ször annyi minőségi mezőgazdasági terméket állít elő, mint mi, pedig az éghajlata is rosszabb.[20]
1989 előtt
1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.
Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.
1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre. Ezután már Kádár volt a továbblépés akadálya, akinek a leváltását Grósz Károly szervezte meg, és ő akart államkapitalista berendezkedést. Az egypártrendszert viszont akár erővel is fenntartotta volna.
Grósz eltávolította Kádárt, de mint mindig a szocializmusban, a fővezér távozása után megindult a hatalmi harc. Megjelent az ellenzék is, ami ellen nem lehetett fellépni az adósság miatt (lásd Lengyelország). Nálunk korábban indult az ellenzék, de jóval kisebb társadalmi részvétellel és nagyon megosztottan. És nem volt hőse.
A Kádár-rendszerben fő szabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.
Magyarországon nincs meg az a tudat, mekkora károkat okozott a szocializmus. (Csehországban pl. igen, ahol a háború előtt jobb volt a gazdaság, mint Ausztriáé. 1968 után újabb megszorító intézkedések jöttek. Az ország a Balkán szintjére süllyedt le. Lengyelországban hasonló volt a helyzet.) Nálunk csak a pártvezetők tudták, hogy a rendszer nem folytatható. Ezért nálunk jóval kevesebben vettek részt a rendszerváltás utáni első választáson, viszont nálunk a részvétel folyamatosan nő a növekvő gyűlölet miatt.
A rendszerváltás akkora gazdasági visszaesést okozott (20%), amekkorát még az 1932-es gazdasági válság sem. És ez még mindig kisebb volt, mint a többi volt szocialista országé, kivéve Lengyelországot, ami akkor más kezdett kilábalni a válságból. Náluk ugyanez korábban történt meg.
Válságban van a nyugat, immár harmadszor a XX. században, és mindháromszor hátat akartunk neki fordítani, és most negyedszer is (I. világháború után, 1940. a nácizmus gazdasága, 1945 után a szocializmus és most Orbán). Mindháromszor úgy nézett ki, hogy az eddigi nyugati civilizációnak vége, de két dolog miatt mindig visszafordult:
- a piaci kapitalizmus
- a politikai váltógazdaság, amivel a hibákat javítani lehetett.
Ha a nyugat meg tudja oldani ezt az újabb válságot, akkor a hátat fordításból óriási baj lehet.
Forrás: Tölgyessy Péter: Beteljesületlen reménység: 1989 csodája, majd kudarcba fordulása. YouTube (2019. feb. 20.) (videó)
Stratégia
A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban ismerete fel, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikája kimerült, és versenyképességi csomagot dolgozott ki, amit a kormány hasonló csomagja követett, de a végrehajtást a koronavírus megakadályozta.
Minden fejlődő gazdaság először alapvetően a külföldi tőkebefektetéseket részesítette előnyben, ám azok közül csak azok tudtak kitörni a közepes fejlettség csapdájából, amelyek jelentős összegeket fektettek az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe (K+F), illetve az innovációba. Ennek a legjobb példája Dél-Korea.[21]
| „ | Nem azért költ egy ország sokat az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert ezen területekre sokat költ. | ” |
| – Csath Magdolna | ||
| „ | A multik nélkül a magyar gazdaság még a közepes fejlettség szintjét sem ütné meg. | ” |
| – Palócz Éva | ||
Adók
Magyarországon a társasági adó 9%, ami a legalacsonyabb az EU-ban. 20% körüli adókat szoktak alkalmazni. Írország a maga 12,5%-ával adóparadicsomnak számít. A globális minimumadó – ami ellen Orbán vétózik az EU-ban – épp ezen különbségek ellen akar fellépni.[22]
A 27%-os magyar ÁFA viszont a legmagasabb az EU-ban.
Jegyzetek
- ↑ A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben. hirklikk.hu (2022. máj. 27.)
- ↑ Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
- ↑ Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
- ↑ Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)
- ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
- ↑ Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
- ↑ Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
- ↑ Részletezte a KSH, mitől nőtt ekkorát a magyar GDP. hvg.hu (2019. nov. 29.)
- ↑ Kardos Ernő: Surányi: a gyenge forint leértékeli Magyarországot. hirklikk.hu (2019. dec. 27.)
- ↑ Európai országok GDP szerinti listája és némi százalékszámítás.
- ↑ Kovács Gábor: A Fidesz-kormányé az 5. legnagyobb hiány az EU-ban. hvg.hu (2019. ápr. 24.)
- ↑ Érdekes számot mondott az államdósságról Varga Mihály. infostart.hu (2019. dec. 25.)
- ↑ Koncz Tamás: Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje. nepszava.hu (2019. ápr. 26.) A teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába 5,09 százalék. Kínában 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországban pedig 7%-kal..
- ↑ Mellár: az esetleges megállapodás esetén is úgy gondolom, Orbán az unióból kifelé tart. KlikkTv (2020. dec. 10.) (videó) 14:30.
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett. 24.hu (2019. jún. 26.)
- ↑ A torzítás eredménye: a KSH által kimutatott havi átlagkeresetnek csak a fele volt a nettó kereset. hirklikk.hu (2022. máj. 20.)
- ↑ Magyarország az unió egyik legkevésbé versenyképes országa. 24.hu (2019. okt. 9.) 28 országból a 24..
- ↑ Szakács: Az ingyenpénzt elutasítja a kormány, de a kamatost nem. www.facebook.com (2020. dec. 10.) (videó) Interjú Dr. Szakács Lászlóval.
- ↑ Előd Fruzsina: Magyarország a harmadik legszegényebb uniós tagállam. telex.hu (2020. dec. 15.)
- ↑ Kardos Ernő: Róna Péter: nagy a baj, Orbán miatt hazánk kisodródhat az unióból. hirklikk.hu (2020. dec. 22.)
- ↑ Papp Zsolt: Magyarország most játssza el az esélyét. nepszava.hu (2020. dec. 5.)
- ↑ Lehoczki Noémi: Ebben a versenyben mi csak veszíthetünk, ezért kell a globális minimumadó. merce.hu (2022. jún. 21.)
Források
- A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját. ec.europa.eu (2022. máj. 23.)
- Kósa András: Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar. azonnali.hu (2022. júl. 11.)
- Jabronka Richárd: Több százezren látták, ahogy Surányi szétszedi a forintpusztító Orbán sleppjét Friderikusz műsorában. ellenszel.hu (2022. júl. 10.)
- BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG? Friderikusz interjúja Surányi György közgazdász, egyetemi tanárral YouTube (2022. júl. 1.) (videó)
- Bod Péter Ákos és Surányi György előadása: Megélhetési válság és infláció. FUGA 214_online: a Stádium 28 Kör fóruma YouTube (2022. jún. 23.) (videó)
- Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná. 24.hu (2022. jún. 24.)
- Nyilas Gergely: Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben. telex.hu (2022. jan. 18.)
- László Csaba: Csupa rossz hírem van. magyarnarancs.hu (2022. jan. 14.)
- Farkas Zoltán: Súlyos megszorítás jön, bár a kormány ezt a szót nem ismeri. Interjú Surányi Györggyel hvg.hu (2021. júl. 2.) A fő téma: az infláció.
- 1420 százalékos hiányt hozott össze tavaly a kormány. nepszava.hu (2021. jan. 26.) Az eredeti cél 391 milliárd lett volna, 5,55 ezer milliárd lett belőle. A 3600 MFt-s gazdaságvédelmi alapnak talán ha ¼-ét költötték gazdaságvédelemre.
- Az MSZP szétsavazta a Fideszt: úgy számoltok, mint egy útszéli uzsorás. hirhugo.hu (2021. jan. 12.) A járulékoknál, autópályadíjnál, postai díjaknál 3,8%, a nyugdíjemeléskor 3% az infláció.
- Petschnig Mária Zita: Felfelé a lejtőn. hirklikk.hu (2020. dec. 20.) Az Orbány-kormány tíz évének gazdaságpolitikája.
- Kardos Ernő: Robbanás az atomerőműben, Paks II-re is ezt a típust tervezik. hirklikk.hu (2020. dec. 14.) Nem volt radioaktív szennyeződés. Részletek Paks II-ről..
- Brückner Gergely: Milliárdos euróhiteleket vettünk fel, jelentette be Orbán, íme a döntés háttere és magyarázata. telex.hu (2020. nov. 20.)
- Biró Marianna: 300 milliárd forintot szórt ki a költségvetésből a kormány éjjel. telex.hu (2020. nov. 19.) Mindezt a Gazdaságvédelmi Alapból. Ez annyira ésszerűtlen, hogy csak a felperzselt föld taktikájára tudok gondolni..
- Papp Zsolt: Csak a cégeknek nem jutott a gazdaságvédelmi pénzből. nepszava.hu (2020. nov. 10.) A 600 MFt-nek alig ⅓-a jutott el a gazdaságig.
- Papp Zsolt: Ködbe burkolóznak – Elveszti közpénz jellegét. nepszava.hu (2020. nov. 12.)
- Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam. nepszava.hu (2020. nov. 13.) 2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot..
2019. és korábbi
- Viszlát leva! Itt a céldátum. www.napi.hu (2019. dec. 23.) 2023-tól bevezetnék az eurót. Bulgária az EU leggyengébb gazdasága.
- Hivatalos: A magyarok élnek a második legrosszabbul az egész Unióban. fuggetlenhirek.info (2019. nov. 18.) Az EuroStat adatai, vásárlóerő alapján.
- Németh Péter: Petschnig Mária Zita: A növekedés alatt szemétdomb van (2.). hirklikk.hu (2019. nov. 24.)
- Magyarország nyeri az összes tagállam közül a legtöbbet az EU-tagsággal. hvg.hu (2019. nov. 5.) A GDP 4%-át.
- Magyari Péter: Óriási azeri olajmezőbe vásárolta be magát a Mol. 444.hu (2019. nov. 4.)
- Domokos László: Erre az útra várt fél Magyarország. www.napi.hu (2019. szept. 11.) Az M30-as befejezésére, a Miskolc–Tornyosnémeti szakaszra. Az EU 552 m€-val támogatja.
- Komócsin Sándor: Uniós pénzek: erről mélyen hallgat a kormány. www.napi.hu (2019. szept. 12.) Ebben a ciklusban már 10 M€-t utaltak át.
- Papp Zsolt: Óriási bukta a keleti nyitás. nepszava.hu (2019. aug. 17.) Nyolc év alatt megduplázódott a külkereskedelmi hiányunk az ázsiai piacokon..
- Kovács Gábor: Nem kikötőt, hanem elhagyott ipartelepet vett a kormány Triesztben. hvg.hu (2019. júl. 17.) Nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására, márpedig a kereskedelem azt használja..
- Orbáni-politika csődje: hivatalosan is jobb már Romániában az életszínvonal, mint Magyarországon. hirhugo.hu (2019. jún. 21.)
- Dr. Magyar Zsuzsanna: Új adatbázis a NAV honlapján. perfekt.blog.hu Az egyéni vállalkozók bevételei és jövedelmi adatai.
- Domokos Erika: Itt a döntés - lejárt a trükköző élelmiszergyártók ideje! www.napi.hu (2019. ápr. 17.) Mostantól nem lehet ugyanazon a márkanéven különböző minőséget forgalmazni, és nem lehet eltitkolni a minőségvizsgálatok eredményét..
- Herman Bernadett: Óriási öngólt lő a magyar állam? Érthetetlen a visszavonás. www.napi.hu (2019. márc. 31.) Marad a tranzakciós illeték.
- Biró Marianna: Putyinék bankja a világ összes kedvezményét megkapja Orbántól. index.hu (2019. feb. 20.)
További információk
- Stubnya Bence: Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban. index.hu (2019. feb. 5.)
- Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban. Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal pestisracok.hu (2021. jún. 15.) Az 1990-es évek elején.
Kapcsolódó szócikkek
- Orbán-csomag (a 2022-es nagy megszorítások)
- sportra elherdált milliárdok
- külföldi magyarok támogatása
- külpolitika#Külföldi támogatások