„Politika:Szankciók” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
15. sor: 15. sor:
 
A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.
 
A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.
   
{{idézet|Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.}}
+
{{idézet|Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.<ref>Oroszországnak nem volt saját pénzügyi rendszere 2014-ben. Ha akkor kizárják a világ bankrendszereiből, összeomlott volna.</ref>}}
   
 
== Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai ==
 
== Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai ==

A lap 2022. október 17., 02:25-kori változata

Forrás: Portfolio.hu

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

A gázra nincs szankció, a kőolajra vonatkozó szankciók pedig még nem léptek életbe.

  • a nyers kőolajra vonatkozó szankciók 2022. novemberben
  • a kőolajtermékekre vonatkozók 2023. februárban

lépnek életbe. A nyersolajra vonatkozó szankciók Magyarországot nem érintik, mert csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem. A 8. szankció pedig Oroszországból nem EU-országba szállított olajra ír elő ársapkát, ha a szállító EU-ország.

Az energiahordozók közül egyedül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól.

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.

Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.[1]

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

2021-ben

  • Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
  • az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Magyarország olajimportjának 65, Szlovákiáénak 90%-a orosz. A kettő együtt az EU olajimportjának 12%-a. A legnagyobb importőr az EU-ban Németország 25%-kal.

Problémák a szankciókkal

Az EU alapszabálya szerint szankcióhoz az összes ország szavazata kell.

A Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olaj egyre olcsóbb lesz a szankciók miatt. Ezt az olcsó olajat Szlovákia és Magyarország drágán tovább tudja adni más országoknak. Megakadályozni az esetleges vétójuk miatt nem lehet.

Forrás

  1. Oroszországnak nem volt saját pénzügyi rendszere 2014-ben. Ha akkor kizárják a világ bankrendszereiből, összeomlott volna.