„Magyar Nemzeti Bank” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
41. sor: 41. sor:
 
== Infláció ==
 
== Infláció ==
 
{{bővebben|Infláció}}
 
{{bővebben|Infláció}}
  +
  +
== Aranytartalék ==
  +
{{forr1|{{YouTube|keQsJ9wWgVQ|Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékainak eladásáért|ass=Interjú Surányi Györggyel|date=2022-01-09}}}}
  +
  +
1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék.
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap 2023. február 5., 13:23-kori változata

Kormányzati tartalék19-22.png

Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges lesz az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja.

Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.[1]

2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért,[2] holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.[3]

Forint árfolyam

Euró- és dollárárfolyam 2022-ben. Forrás: Privát Bankár
MNB-tartalékok08-22.png

Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.[4]

2022. szeptember vége

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.[5]

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[6]

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.[7]

Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését.[8] Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

2022 nyara

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.[9]

Az alapkamat változása

Alapkamat21-22.png

Infláció

Aranytartalék

1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék.

Jegyzetek

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok