„Ukrajna” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
24. sor: 24. sor:
 
{{enlink|Rastislav Káčer}} szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/02/08/szlovak-kulugyminiszter-teruleti-koveteles-magyarorszag-menczer-tamas-putyin|tit=Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától|aut=Weiler Vilmos|date=2023-02-08}}</ref>
  
{{enlink|Rastislav Káčer}} szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/02/08/szlovak-kulugyminiszter-teruleti-koveteles-magyarorszag-menczer-tamas-putyin|tit=Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától|aut=Weiler Vilmos|date=2023-02-08}}</ref>
   
  +
== Nyelvtörvény, kisebbségi törvény ==
  +
{{forr1|{{youtube|3PwdoABhUoQ|Kisebbségek, közhangulat, nemzetközi kapcsolatok - változások Ukrajnában és Oroszországban|aut=Sz. Bíró Zoltán|aut2=Fedinec Csilla|ass=Riporter: Ónody-Molnár Dóra|date=2023-04-05}} {{jegyz}}}}
  +
A 2017-es nyelvtörvény 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot.
  +
  +
A 2019-es kisebbségi törvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.
  +
  +
A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.
  +
  +
A Velencei Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a kisebbségek között a jogokhoz való hozzáférésben különbséget tesz.
 
{{clear}}
  
{{clear}}
   

A lap 2023. április 18., 20:07-kori változata

Forrás: Portfolio.hu
Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.[1]
Searchtool right.svgLásd még: Ukrajna története és Orosz-ukrán háború

Gazdaság

Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.[2]

A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.[3] A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.[4]

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[5]

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt.[6] December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt.[7] De honnan lesz pénz?

A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.[8]

Kárpátalja

2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.[9]

Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború/Álhírek#Kárpátaljai „kényszersorozás”, magyar elesettek

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[10] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[11]

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[12] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[13] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[14]

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.[15]

Nyelvtörvény, kisebbségi törvény

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Sz. Bíró Zoltán – Fedinec Csilla: Kisebbségek, közhangulat, nemzetközi kapcsolatok - változások Ukrajnában és Oroszországban. Riporter: Ónody-Molnár Dóra YouTube (2023. ápr. 5.) (videó) 📝

A 2017-es nyelvtörvény 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot.

A 2019-es kisebbségi törvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.

A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.

A Velencei Bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a kisebbségek között a jogokhoz való hozzáférésben különbséget tesz.

Jegyzetek

Ukrajna területe 1000–1654
  1. ↑ Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
  2. ↑ Hercsel Adél: Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna. www.napi.hu (2023. ápr. 8.)
  3. ↑ A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában. privatbankar.hu (2023. jan. 14.)
  4. ↑ Varga Csenge: Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
  5. ↑ Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
  6. ↑ Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
  7. ↑ Megváltozott feltételek: Magyarország megszavazta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót. hu.euronews.com (2022. dec. 11.)
  8. ↑ Tunkli Dániel: Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd. telex.hu (2023. feb. 16.)
  9. ↑ Élő Anita: Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok. www.valaszonline.hu (2023. márc. 6.)
  10. ↑ Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  11. ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  12. ↑ Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
  13. ↑ A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
  14. ↑ Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
  15. ↑ Weiler Vilmos: Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától. telex.hu (2023. feb. 8.)

Forrás

Magyar–ukrán viszony

Ukrán nyelvtörvény

További információk

Hírek:

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Ukrajna&oldid=30132”