Kína

Orbán koszorúz a Tienanmen téren

A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.

A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.

A Fudan Egyetem nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

Történelem

A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. Oroszország ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.

Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő Balkas-tó és a Bajkál-tó is. Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.

Forrás

• Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
• Fabók Bálint: Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától. g7.hu (2023. feb. 17.)
• Dezső András: Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól. hvg.hu (2023. jan. 13.)
• Tienanmen téri vérengzés (magyar Wikipédia)