„Magyar Nemzeti Bank” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
{{forr1|{{youtube|keQsJ9wWgVQ|Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékainak eladásáért|ass=Göblyös Sára és Stefka István interjúja Surányi Györggyel|misc=Boros Imre állítása 65t arany eladásáról|date=2022-01-09}} {{jegyz}}}} |
{{forr1|{{youtube|keQsJ9wWgVQ|Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékainak eladásáért|ass=Göblyös Sára és Stefka István interjúja Surányi Györggyel|misc=Boros Imre állítása 65t arany eladásáról|date=2022-01-09}} {{jegyz}}}} |
||
| − | 1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/uncia, az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$. |
+ | 1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/℥ (uncia), az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$. |
Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon. |
Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon. |
||
A lap 2023. május 19., 12:25-kori változata
Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges lesz az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja.
Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.[1]
2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért,[2] holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.[3]
2022 utolsó negyedévében a lakosság forintmegtakarításai 574 MFt-vel csökkentek, a devizamegtakarítások viszont 2500 MFt-vel nőttek.[4] Alakul a kettős valutarendszer.
2023
A költségvetési hiánycél 3,9%, ami inflációt fog gerjeszteni. 2024-ben a kamatterhek a GDP 4,6%-ára nőnek ez több, mint amennyit az EU-ból kapunk/kapnánk. Matolcsy szerint a költségvetés 2021-ben tévesztett utat a költségvetés elengedésével és az ársapkák bevezetésével.[5]
Az MNB felemelte a bankok kötelező tartalékának mértékét, hogy növelje a pénzügyi tartalékot. A bankok tiltakoztak ellene, de a rendelet hatályba lépett.[6] Róna Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bankok szégyelljék magukat: eddig ők jártak jól, most viszont a gazdaságnak tartalékra van szüksége.[7]
Forint árfolyam
Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.[8]
Bodnár Zoltán szerint amikor a dollár gyengül, a forint erősödik.[9]
2022. szeptember vége
A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.
Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.
Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.
Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.[10]
Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[11]
Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.
Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.[12]
Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését.[13] Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.
2022 nyara
2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.
Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.[14]
Az alapkamat változása
Infláció
Aranytartalék
1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/℥ (uncia), az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$.
Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon.
Magyarország a legalacsonyabb (30%-os) inflációval került ki a rendszerváltás első két évéből. Csehszlovákia jött utánunk 68%-kal.
A pénz funkciói, amit az arany nem tud ellátni:
- értékmérés: az arany árfolyama erősen változik. 8 év alatt 1000 és 2000$ között mozgott le-föl
- fizetés: nem hiteleszköz (?)
- forgalmi eszköz: nem lehet vele vásárolni, mert nem lehet felaprózni
- felhalmozási funkció. Egyedül ezt tudja betölteni az arany valamennyire.
Az legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok: USA, Németország, Oroszország, Kína, India, Törökország.
Németország és az USA azért nem adja el az aranykészleteit, mert ezzel lemenne az arany ára. Nekik nem is nőtt az aranytartalékuk.
Oroszország a világ legnagyobb aranytermelője, nem tudja eladni a világ egyik legnagyobb aranykészletét.
Törökországnak hiába van aranya, a fizetésképtelenség határán van (már „csak” 50% az infláció). A török líra értéke a tizedére csökkent 5 év alatt: nem tudta megvédeni a valutáját.
Kína azért vett aranyat, mert rájött, hogy a hitelező függ az adóstól, ezért diverzifikálni akarta az USA 4000 M$ tartozását, és nem tudott más valutát venni.
Jegyzetek
- ↑ Saját, MNB-től kapott százmillió forintos jegybanki kölcsönük kamatáról is döntöttek a Monetáris Tanács tagjai. hvg.hu (2022. okt. 17.)
- ↑ Matolcsy György parlamenti meghallgatása. YouTube (2022. dec. 5.) (videó)
- ↑ Farkas Zoltán: Matolcsy durrant. hvg.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ Három hónap alatt eltűnt 575 milliárd a lakossági betétekből. 24.hu (2023. feb. 8.)
- ↑ Matolcsy keményen kritizálta a kormányt a parlamentben. 24.hu (2023. márc. 8.) „Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között”
- ↑ Farkas György: Hiába tiltakoztak a bankok, Matolcsy György döntése hivatalos. 24.hu (2023. márc. 9.)
- ↑ 📝 A konzervativizmus a józan emberek politikája. Lánczi Richárd interjúja Róna Péterrel és Teplán Istvánnal YouTube (2023. márc. 5.) (videó) 16:35.
- ↑ Krízisben a világgazdaság, közeleg a recesszió. A Partizán interjúja Pogátsa Zoltánnal YouTube (2013. jan. 2.) (videó)
- ↑ Bodnár Zoltán: Szegény Matolcsy nem ért a monetáris politikához. Riporter: Kun Zsuzsa YouTube (2023. ápr. 11.) (videó)
- ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
- ↑ Magyari Péter: Itt valami filmszakadás van. Interjú Bod Péter Ákossal 444.hu (2022. szept. 29.)
- ↑ Baka F. Zoltán: Megvédhette volna a pénzünket az MNB magasabb devizatartalékkal? 24.hu (2022. okt. 17.)
- ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
- ↑ Benics Márk: Több mint 200 milliárd forintos veszteséggel zárta az első félévet az MNB. 444.hu (2022. szept. 30.)
Forrás
- Magyar Nemzeti Bank (magyar Wikipédia)
- árfolyamok
Hírek:
- Eidenpenz József: Fájdalmas rekord: tizenhárom éve nem gyengült akkorát a forint, mint tavaly. privatbankar.hu (2023. jan. 7.)
- Jabronka Richárd: Matolcsy világraszóló bűncselekmény-sorozatot követett el. Hadházy Ákos szerint ellenszel.hu (2022. okt. 2.)
- Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná. 24.hu (2022. jún. 24.)
- Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)