„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
15. sor: 15. sor:
 
: {{megj|Varga Juditnak ez már a harmadik botránya. A másik kettőért [[Völner Pál]] főnökeként felelős: [[Lehallgatási botrány]] és [[Schadl György|bírósági végrehajtók ügye]]. Ezúttal már nem tudta másra kenni a felelősséget.}}
  
: {{megj|Varga Juditnak ez már a harmadik botránya. A másik kettőért [[Völner Pál]] főnökeként felelős: [[Lehallgatási botrány]] és [[Schadl György|bírósági végrehajtók ügye]]. Ezúttal már nem tudta másra kenni a felelősséget.}}
   
−
Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatnak. A hasonló helyzetek elkerüléséhez pedig a nép által választott köztársasági elnök kell.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/11/gyurcsany-ferenc-tuntetest-jelentett-be-a-kozvetlen-elnokvalasztasert/|tit=Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért|aut=Papp Atilla|date=2024-02-11}}</ref>
 +
Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna. A hasonló helyzetek elkerüléséhez pedig a nép által választott köztársasági elnök kell.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/11/gyurcsany-ferenc-tuntetest-jelentett-be-a-kozvetlen-elnokvalasztasert/|tit=Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért|aut=Papp Atilla|date=2024-02-11}}</ref>
   
 
== A tisztség története ==
  
== A tisztség története ==

A lap 2024. február 11., 23:19-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Novák Katalin lemondása

Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltusolni az igazgató pedofil ügyét azzal, hogy hamis vallomást írt és íratott alá a sértett gyerekekkel, amiért a bíróság első- és másodfokon is 3 év 4 hónap börtönre ítélték. (Az igazgató nyolc évet kapott.) Az igazgatóhelyettes kegyelmet kért, miközben harmadfokra fellebbezett.[1]

Két bírósági ügy volt a kérdésben. Az egyikben az igazgatót és az egyik nevelőtanárt ítélték el pedofíliáért. A másikban az igazgatót és helyettesét, K. Endrét a sértettek kényszerítéséért, hogy visszavonják a tanúvallomásukat.[2]

Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.

Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.

A pedofil-ügy miatt lemondott Varga Judit is a képviselői és a leendő EP-mandátumáról. Igazságügy-miniszterként ő terjesztette elő és jegyezte ellen a kegyelmi kérvényt.[3]

Megjegyzés: Varga Juditnak ez már a harmadik botránya. A másik kettőért Völner Pál főnökeként felelős: Lehallgatási botrány és bírósági végrehajtók ügye. Ezúttal már nem tudta másra kenni a felelősséget.

Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna. A hasonló helyzetek elkerüléséhez pedig a nép által választott köztársasági elnök kell.[4]

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[5] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország államfőinek listája

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[6]

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Ellenzéki Kerekasztal és Négyigenes népszavazás

Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[6] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[7]

Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[7] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[8]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: 1990-es magyarországi népszavazás

Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[9]

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[10] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[11] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

Kegyelem

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: dr. Sándor Zsuzsa: Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin? 24.hu (2023. jan. 7.)

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.

Háromféle kegyelem van:

  • eljárási
  • végrehajtási
  • kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„ Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[12] ”
– Novák Katalin

Jegyzetek

  1. ↑ Aradi Hanga Zsófia: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót. telex.hu (2024. feb. 2.)
  2. ↑ dr. Gál András: K. Endre erdélyi édesanyja miatt kapott kegyelmet Novák Katalintól? - megszólal az áldozatok védője. Riporter: Király Tamás YouTube (2024. feb. 7.) (videó)
  3. ↑ Cseke Balázs: Lemond Varga Judit a képviselői mandátumáról, nem lesz a Fidesz EP-listavezetője sem. telex.hu (2024. feb. 10.) Ő terjesztette fel és legyezte ellen K. Endre kegyelmi kérvényét.
  4. ↑ Papp Atilla: Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért. 24.hu (2024. feb. 11.)
  5. ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
  6. ↑ 6,0 6,1 Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
  7. ↑ 7,0 7,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
  8. ↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
  9. ↑ 295 igen és 13 nem szavazattal, titkos szavazással.
  10. ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
  11. ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
  12. ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Köztársasági_elnök&oldid=33068”